Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1883. október 10

— 18 — Ami a népiskolai viszonyokat illeti, az 1881/2. iskolai évre vonatkozólag van szerencsénk azokat a méltós. és főt. egyetemes gyűlésnek a tisztelettel mellékelt 2 táblázatban bemutatni. E táblázatok szerint volt a magyarhoni ág. hitv. ev. egyházegyetemben 884,733 lélek után 142.240 tanköteles gyermek, még pedig 72.034 tin és 70.206 leány, s ezekből ismét 6--12 éves 53.108 fiú, 51.633 leány; 13—15 év. 18,926 fiú, 18.573 leány. A tanköteles gyermekek az evangelikus lélekszám 16*07 % teszik. A tanköteles gyermekek közül járt az idegen illetőségű és vallású gyermekek kivételével a helybeli elemi iskolában : fiú: 49.237, leány: 47.390, ismétlő iskolákban: fiú: 10.574, leány: 10.599, összesen: 21.173. Helyben vagy bárhol idegen elemi iskolákban : fiú: 1302, leány: 1140, összesen 2442. Ismétlő iskolákban: fiú: 382, leány: 399, összesen 781; felső vagy polg. iskolákban : fiú : 485, leány ; 469, összesen 954 ; magánintézetekben : fiú : 167, leány: 482, összesen 469. Középtanodákban : fiú: 1365, leány: 60, összesen 1425. Járt tehát iskolában összesen tanköt. fiú: 63,512, a tanköteles fiúk 88*1%-ka, tanköteles leány 60.539, a tanköteles leányok 86*2%-ka, vagyis járt összesen 124.051 gyermek, tehát a tanköteles gyermekek 87%-ka. Iskolába nem járt: fiú 8522, leány 9667, összesen 18.189, vagyis a tanköteles gyermekek 13%-ka. Legvirágzóbb az iskoláztatás a dunántúli egyházkerületben, hol a tanköteles gyermekek 98*2%-ka járt iskolába, ezután következik a tiszai egyházkerület, hol 88*2%, a bányaiban 83*3%, a dunáninneniben 79*9% járt iskolába, általába véve pedig az előbbi évhez képest 2%-kai javult az iskoláztatás. A helybeli elemi iskolákban idegen illetőségű vagy vall. járt: fiú 2803, 1. 2385, összesen 5188. Az összes iskolába járók fél napot mulasztottak összesen 358.514-et; mulasztásukért megbüntettetett 2321 szülő. Tanitó volt a négy superintendentiában 1566, ezek közül: képesített 1330, (84*9%); nemképes. 236; rendes tanitó 1324 (84*5%); segédtanító 242. Jutott egy tanítóra átlag 79 tanuló. Iskola volt öszszesen 1435, még pedig az egyh.-község tulajdona 1307, bérelt 128; jókarban volt 1215, rossz karban 220. Egyházfelekezeti iskola volt 1349, községi vagy állami 86. Az iskolai épületekben volt : tanterem 1524, jutott egy tanteremre 79*2 tanuló. Volt még az iskolai épületekben : tanitólak 1309. Az isk. épületek mellett volt : faisk. 632, testgyakorló 238. Az iskolák taneszközei voltak: fekete irótábla 2214, fali olvasó tábla 18,431, fali térkép 3519, földgömb 1015, természetrajzi eszközök 15.846, természettani eszközök 3723. Az iskol. könyvtáraiban volt összesen 30,174 kötet könyv. A négy egyházkerületben iskola épiilt 15, javíttatott 173. A négy egyházkerületben a népiskolák évi jövedelme tett : készpénzben 382,317 frt 43 kr. ; terményekben pénzértékre véve 265.074 frt 45 kr, összesen 647.391 frt 88 kr: Származik e jövedelem az iskolák ingatlan vagyonából, melynek értéke 16.766.425 frt, évi jövedelme pedig 107.272 frt 28 kr. Az ingatlan vagyon 6*4%-kot jövedelmezett. Származik továbbá a jövedelem az iskolák tőkepénzéből, melynek összege 304.655 frt 83 kr. évi kamatjai 29.984 frt, 67 kr. A tőkék átlag 6*9%-kot kamatoztak. Tandijakból bejött 89.013 frt 18 kr, állami segélyekből 1515 frt 50 kr. községi segélyekből 68,307 frt 20 kr. egyházi segélyekből 234.555 frt 89 kr : egyébb forrásokból 125,742 frt 76 kr, mely jövedelmek összege, mint fennebb 647.391 frt. 88 kr. A népiskolák kiadásainak összege 644.479 frt 26 kr ; még pedig: rendes tanítók fizetésére 556.063 frt 49 kr. Egy rendes tanító átlagos évi fizetése 417 frt. Segédtanítók fizetésére kiadás volt 32.904 frt 58 kr. Egy segédtanító átlagos évi fizetése 136 frt. További kiadások : javításokra 26.100 frt. tanszerekre 7513 frt 2 7 kr., egyebekre 25.897 forint 92 krajczár, mely kiadások összege, mint fennebb 644.479 frt 23 kr. Jelenti továbbá az egyetemes tanügyi bizottság, hogy Dr. Greguss Ágost kir. egy. tanár, az egyet, tanügyi bizottságnak igen buzgó és kitűnő tagja a mult iskolai év kezdetén elhunyt. Érdemeit és emlékét a bizottság jegyzőkönyvében megörökíttetni, s elhunytát a mélt. és főtiszt, egyet, gyűlésnek bejelenteni határozta. Helyébe központi tanügyi bizottsági tagúi Dr. Scholtz Ágost tanár urat bátorkodik a mélt. és főt. egyet, gyűlésnek megválasztatás czéljából ajánlatba hozni. Ugyancsak Elisclier József, a tanügyi bizottságnak szintén buzgó és kiváló tagja tankerületi főigazgatónak neveztetvén ki, az egyetemes tanügyi bizottsági tagságáról lemondását jelentette be. E lemondást a bizotts. tudomásúl vévén, helyette Lelír Albert budapesti főgymnásiumi tanár urat ajánlja megválasztatás czéljából a nagyin, és főt. egyetemes gyűlésnek. Miután továbbá a középiskolai országos törvény, most már nemcsak a tanterv átnézését, hanem egész tanügyünk újból rendezését, illetőleg a törvényhez való alkalmaztatását teszi szükségessé : az egyetemes tanügyi bizottság tehát azt bátorkodik ajánlani a mélt. és főt. egyet, gyűlésnek, hogy azon tanári értekezlet, mely még boldogult br. Radvánszky Antal ő excel lentiája alatt kezdte meg működését, ne csak a tanterv revideálását eszközölje, hanem működését összes középiskolai tanügyünk, s annak viszonyai rendezésére fordítsa. Mivel pedig középiskolai tanügyünk újból való rendezése körül jogi szempontok is