Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1882. október 18

1. (Gy.) Megnyittatván az ülés, br. Prónay Dezső, mint a gyiilés helyettes világi elnöke, mindenekelőtt a gyászos veszteségről emlékezve meg, mely az egyetemes egyházat, érdemekben gazdag egyetemes felügyelőjének elhunytával érte; kegyelettel emeli ki, hogy habár minden egyes egyház s ezenkívül a közgyűlésre egybegyülekezett mind a négy egyházkerület egyetemesen is, gyásztisztelettel adott hálájának s elismerésének kifejezést, és a tegnapi gyászünnepélyen Karsay Sándor superintendens kittinő emlékbeszédben örökíté a boldogult fényes pályafutásának emlékét; e gyiilés első nyilatkozata sem lehet más, mint, hogy br. Radvánszky A. szeretett felügyelőjének, ki beváltá ama jellemző szavait, hogy lia fogy is a korral a munka-erő, a haza és protestáns egyházáért való munkának csak az élettel szabad megszűnnie, ki mint protestáns mindig egyszersmind a hazafiság vezérszavát követte s viszont a politikai életben való működésében egyszersmind mindenkor egyháza javát is munkálta, — áldott emlékét jegyzőkönyve első lapjára iktassa. Az egyetemes gyűlés, mélyen érezve a veszteség nagyságát, mely érdemekben gazdag egyetemes felügyelőjének, br. Radvánszky Antalnak elhunyta által érte, és megemlékezve azon buzgóságról, mellyel egyháza ügyeit szívén viselte, azon fáradhatlan munkásságról, mellyel egyetemes felügyelői hivatalában hajlott kora daczára is, fényes példát adva, kitűnt ; azon törhetlen ragaszkodásról, mellyel egyháza iránt viseltetett, azon bátorság s kitartásról, mellyel jogait védte, s azon liervadliatlan érdemekről, melyeket hazája s egyháza körül szerzett : a boldogult iránt elismerését és mélyen érzett háláját fejezi ki s áldott emlékét jegyzőkönyvében is megőrzi. 2. (H.) Ezzel kapcsolatban olvastatott a dunántúli helv. hitv. egyházkerület superintendensének, Pap Gábornak egyetemes egyházi gyűlésünkhöz intézett hivatalos levele s ugyanazon egyházkerületnek a fennebbi levélhez mellékelt közgyűlési jegyzőkönyvi kivonata, melyekben mély részvétüket jelentik azon veszteség felett, mely az egyetemes egyházat b. e. báró Radvánszky Antal egyetemes főfelügyelő halála folytán érte. A testvérkerületnek részvét-nyilatkozata az egyetemes gyűlés által hálás elismeréssel fogacltatik. 3. (Gy.) Báró Prónay Dezső, mint helyettes elnök, előterjeszti következő jelentését: Az 1876. évi egyetemes gyűlés jegyzőkönyvének 26. pontja szerint, a hivatalban legidősebb egyházkerületi felügyelő levén hivatva az egyetemes felügyelő helyettesítésére, tehát ez idő szerint Szentiványi Márton dunáninnení kerületi felügyelő ur levén az egyetemes felügyelő helyettese, ő viszont alólirottat, mint utána hivatalban legidősb kerületi felügyelőt bízván meg némely ügy intézésével, eljárásomról van szerencsém a következőket jelenteni : 1. A dunáninneni egyházkerület felügyelőjétől nyert megbizás következtében, tekintettel az 1876. évi egyetemes gyűlés 26-ik számú határozatára, Geduly superintendens úrral egyetértőleg felszólítottuk az egyházkerületeket az egyetemes felügyelő meg-választását czélzó szavazatok beadására, a szavazatok beküldésére f. hó September 10-ikét tűzvén ki határidőül. A szavazatok felbontása pedig az egyetemes értekezlet megállapodásához képest, egy elnökileg alakított, és Földváry Mihály esperességi felügyelő és Sárkány Sámuel kiérd, esperes elnöklete alatt álló bizottság által eszközöltetett, mely bizottság jegyzőkönyve az egyetemes gyűlés elé terjesztetik. 2. Az ösztöndíj-kiosztó- és pénzügyi-bizottság ülése, még néhai br. Radvánszky A. egyetemes felügyelő ur megbízásából, elnökletem alatt megtartatván, az egyetemes egyházi pénztárak számadása megvizsgáltatott és rendben találtatott. Az ösztöndíjak szabályszerűen kiosztattak. — Megjegyzendő, hogy a Roth-Teleky ösztöndíj-alaphoz tartozó több földteliermentesítési kötvény kisorsoltatván, azok helyébe ujabb kötvények vásárlása vált szükségessé, az árkülönbözet fedezésére pedig, nehogy a tőke csökkenést szenvedjen, a kamatokat kellett igénybe venni, és ennélfogva ez évben az egyes ösztöndíjak összegét valamivel lejebb kellett szállítani. 3. Br. Radvánszky egyet, felügyelő elhuny tával, a theolog. akadémia nagybizottmány is elvesztvén elnökét, a kis bizottmány által föl lettem szólítva, hogy tekintettel az 1876. évi egyetemes gyűlés 26-ik számú határozatának szellemére a theolog. akadémiai nagy-bizottmányt egybehívjam. Mely felszólításnak megfelelve, a theol. akad. bizottságot f é. julius 4-ére Pozsonyba, és ismét október 16-ára Budapestre egybehívtam, mely bizottsági ülések jegyzőkönyvei az egyetemes gyűlés elé terjesztendők lesznek. 4. Az egyetemes felügyelői hivatal pecsétjét megboldogult egyetemes felügyelőnk titkárától átvettem. Továbbá átvettem az •/. alatt mellékelt jegyzékbe foglalt irományokat is. Végre a többször idézett 1876. évi 26. számú határozat értelmében vélek eljárni, midőn megemlékezem megboldogult egyetemes felügyelőnk azon tényeirőlis — a mennyiben t. i. azokról közvetlen tudomással birok, — melyek a mult évi egyetemes gyűlés határozatainak foganatosítását képezték ; és a melyekről ennélfogva br. Radvánszky kétségkívül jelentést tett volna az egyetemes gyűlésnek, ha a Mindenható ki nem szólítja őt az élők sorából.