Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1881. október 19
Superintendensliez 2311. sz. a. intézett leiratában világosan kijelenti : hogy ily esetekben az 1790/1. eszt. 26. t.-cz., mely az evangélikusokat a rom. kath. papoknak fizetendő s bármely néven nevezendő adózások alól teljesen fölmenti, félremagyarázhatatlan határozatokat tartalmaz s irányadóul szolgál. Ezen sérelmes Ugy, mely egyenesen az evangélikusok birtokát támadja meg a rom. kath. papság előnyére hosszas tárgyalásra szolgáltatván alkalmat, következő határozatban nyert az egyetemes gyűlésen egyhangú kifejezést: A vallás-és közoktatásügyi ministernek az inczédi ügyben hozott intézkedése ellenkezvén a vallásfelekezetek tagjainak természetes jogaival ; ellenkezvén az 1790/1. eszt. 26. és az 1848. eszt. 20. t.-cz. szavaival és szellemével; de ellenkezvén Magyarország biráinak, közigaztási hatóságainak, sőt magának az e végzést aláirt ministernek, több rendbeli hasonügyekben hozott határozataival is: az egyetemes gyűlés mély megdöbbenésének ad jegyzőkönyvileg kifejezést és elhatározza, hogy az ügynek törvényeink szerinti elintézésére s a sérelmes határozat visszavonásával, a végrehajtásnak beszüntetésére a ministerelnök utján az öszministeriumot akként kéri föl, hogy ha ez teljesen megnyugtató megoldásra és elintézésre nem vezetne, akkor sérelmét kérvényileg fogja az országgyűléshez benyújtani s ezen esetben fölkéri a Nagymélt. egyetemes Felügyelőt, hogy e kérvényt szerkesztetve, benyújtása iránt intézkedjék, egyszersmind megkeresse helvét hitvallású egyházhoz tartozó testvéreinket is, hogy ezen, mindkét protestáns egyházat egyiránt sértő s fenyegető törvénytelenség elhárítására hasonló lépést tenni sziveskedjenek. Egyszersmind kijelenti az egyetemes gyűlés, miszerint elvárja egyházunk minden tagjától, hogy tehetsége szerint mindent elkövetencl, egyházunkat fenyegető ezen igazságtalan és törvényekkel ellenkező eljárás törvényszerű megszüntetésére. 5. (Gy.) Előterjesztetik Petz Gyula egyetemes egyházi jegyzőnek beadványa, mely szerint tekintettel egészségi állapotára, lemondását jelenti be. Felhozatván egyszersmind, hogy a folyvást szaporodó jegyzői teendők ellátása szükségessé teszi még két rendes jegyző választását : a gyűlés hozzájárult e javaslathoz és tekintettel az egyházi jegyzőnek lemondására, egy világi s egyházi jegyzőnek választását határozta el. Megejtetvén erre a legutóbb megállapított szabályzat szerint a választás, megválasztattak jegyzőknek a világiak közül Fabiny Ferencz, az egyháziak közül Schranz János ; Schranz János megbízatván egyszersmind a jegyzőkönyvek német nyelvre fordításával, ezután a megválasztott jegyzők felhivattak, liogy az ülés folyamán az esküt tegyék le. 6. (H.) Fölvétetett soron kivül a theol. akadémia ügye, melyre a múlt évi jegyzőkönyv 19. pontja vonatkozik, s olvastatott az elnökségnek jelentése, melyben az egyetemes gyűlést arról értesíti, hogy Pozsonyban megjelenvén, megszemlélte a pozsonyi egyház által a theol. akadémiára felajánlott épületet s azt azon kellékeknek, melyeket ily intézet igényel, teljesen megfelelőnek találta. Azután, minthogy ezen fontos ügy múlt évben tüzetesebb tárgyalás végett a kerületekhez leszállíttatott, a kerületek kihallgattattak. A tiszai kerület a bizottság által kidolgozott és beterjesztett szerződési javaslatot tárgyalási alapul elfogadván, kivánja, hogy abban alább részletezett feltételei helyet nyerjenek, illetőleg a szerződés megkötését megelőzőleg, az egyetemes gyűlés következőleg intézkedjék : 1. Mondja ki az egyetemes gyűlés, hogy ezen egyetemes intézetnek nem „az egyetemes egyház pozsonyi theol. akadémiája" hanem „az egyetemes egyház theologiai akadémiája Pozsonyban" lesz czíme és neve. 2. Mondja ki az egyetemes gyűlés, hogy a Iieischl-féle nagy hagyománynak a theol. akadémiára vonatkozó része felett az alapító levél szószerinti értelméhez ragaszkodik s e szerént e hagyományrész nem az esetleg Pozsonyban felállítandó theol. akadémiának, hanem „egy" akadémiának törzsvagyona, mely azon theol. akadémiának válik tulajdonává, melyet az egyetemes gyűlés Pozsonyban, vagy másutt fog most vagy jövőben felállítani, theol. akadémiának csupán azon intézet tekintetvén, mely az egyetemes gyűlés által fog szerveztetni s ugyan az által lesz egyetemes jelleggel felruházva. 3. Hivassék fel a pozsonyi egyház, miszerint az akadémia ifjúságát illető jótéteményeit u. m. tápintézetét és ösztöndíjait a lyceum jótéteményeitől elkülönítve mutassa ki s azok kiosztására vonatkozó jogot saját közege, a Schulsenat-ról az akadémia bizottságára ruházza át. 4. Ugy a többi theol. intézetekre vonatkozólag, mint a hit- és lelkészjelöltek kiképzésére és vizsgálatára való tekintettel, alkosson az egyetemes gyűlés egy szabályzatot, melyben mult év emlékiratunk 15-ik pontja értelmében állapíttassék meg: a) Mily viszonyban fog az akadémia a létező theol. intézetekhez állani, nehogy előb2*
