Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1881. október 19

G egyházak országos jogállása tekintetéből, mind pedig a bevett vallásfelekezetek jogi hclvzetének, viszonosságának és kölcsönös békéjének szempontjából a leggondosabb ügyeimet és behatóbb tanulmányozást kivánja meg: a ministeriumnak, a ministerelnök utján megfontolás végett és az annak következtében szükségessé válható törvényhozási eljárás kezdeményezése czéljából kiadatik." Az egyetemes gyűlés kijelentvén mindenekelőtt, hogy a jelen ügyben követett eljárást, valamint a képviselőházhoz intézett kérvényt helyeslő tudomásúl veszi, egyszersmind tekintettel arra, hogy az orvoslás szüksége mindinkább égető, a kormány részéről pedig semmi erre vonatkozó előterjesztés nem történt, elhatározza: hogy ujíttassék meg és ekkép adassék be a kérvény a jelen országgyűlés képviselőházához is és felkéri elnöklő egyetemes egyházi s iskolai felügyelőjét, hogy igyekezzék helvét hitvallású testvéreinkkel ismét egyetértőleg és karöltve eljárni 3. (H.) Az elnöki jelentés kapcsában olvastatott a m. kir. vallás- és közoktatásügyi ministernek az egyetemes Felügy előliez 15,462. sz. a. kelt következő átirata: Nagyméltóságú Felügyelő úr! 0 cs. és apóst. kir. Felsége a magyarországi egyetemes evangyelmi gyámintézetnek hozzá intézett legalázatosabb kérésére, a nevezett intézet emberbaráti és üdvös működése legmagasabb elisnieréselil magán-pénztárából ezer forintnyi legfelsőbb segélyt méltóztatott legkegyelmesebben adományozni. Van szerencsém ezen összeget azon felkéréssel átküldeni Nagyméltóságodnak, méltóztassék azt a magyarhoni egyetemes evangyélmi gyámintézet elnökségének azon hozzáadással kézbesíteni, hogy ezen legfelsőbb kegyadomány 0 cs. és apóst. kir. Felsége legmagasabb biztosítása szerént nem tekintendő véglegesnek és hogy az egyházak és iskolák tekintetet érdemlő egyes esetekben ezentúl is számíthatnak legmagasb istápolásra. Fölkérem végül Nagyméltóságodat, méltóztassék az ezen öszveg kézbesítését igazoló nyugtát hozzám mielőbb felterjeszteni. Fogadja Nagyméltóságod kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását. Budapest, 1881. május hó 30-dikán. Trefort s. k. 0 cs. és apóst. kir. Felségének ezen, egyházunk irányában tanúsított legmagasb kegye legmélyebb hálával fogadtatván, ezen hála jegyzőkönyvileg is örökíttetni határoztatott s jóllehet az elnökség nem késett a gyámintézeti elnökség nevében 0 Felsége trónjánál egyházunk legmélyebb jobbágyi hálájának kifejezést adni, mindazonáltal az eee. gyámintézet közgyűlésének feladata leend. hogy azon egyházak nevében is, melyek e kegyadományban részesülni fognak, 0 Felsége elébe a legalázatosabb köszönetet juttassa. 4. (H.) A dunántuli kerület Superintendense, vonatkozással az elnöki jelentés 12-ik pontjára, kerülete megbízásából a következő sérelmes esetet, orvoslás eszközlése végett, terjeszti az egyetemes gyűlés elébe. Inczédi evang. vallású lakos Zarka Imre és társai a vallás- és közoktatásügyi minister által, ennek 17,283. sz. a. kelt intézvénye folytán köteleztettek az ottani rom. kath. lelkész, Beéry István részére a papi illetményt fizetni oly telekről, mely azelőtt ugyan rom. kath. kezekben volt, de vétel utján evang. birtokosokra szált, sőt ellenök, nem fizetés esetére, ugyancsak a minister által a végrehajtás is elrendeltetett. Ezen jogi kérdés, a felsőbb közigazgatási közegek által, az evang. egyház tagjainak előnyérc döntetett el ; de a minister által ezen Ítélet megsemmisíttetvén a rom. kath. lelkész javára intéztetett el, mert a minister szavai szerint: „a rom. kath. lelkészek papi illetményeire vonatkozó kérdésekben a végső fokozatbani intézkedés 0 Felsége legfőbb felügyeleti és egyházvédnöki jogánál is az azon alapuló folytonos gyakorlatnál fogva a kormányszéknek van fentartva, mely intézkedési jog az 1876. eszt. 6. t.-cz. 59. §-a által megszüntettetnek épen nem tekinthető, minélfogva kétségtelen, hogy a jelen vitás ügyben a kormányszék, daczára a megyei bizottság harmadfokú végzésének s az idézett törvény rendelményének legfőbb fokozatban döntőleg határozni jogosítva van ; az ügy érdemére nézve pedig a felfolyamodó lelkész által még a tárgyalás folyamában felmutatott és az iratokhoz becsatolt, alakjára és tartalmára nézve senki által nem kifogásolt inczédi 1836. eszt. junius 20-ki egyházlátogatási okmánynak e szavai: de frumento a singula intégra sessione, quae cultivatur, habet integram maiorem metretam tritici, világosan tanúsítják, hogy Inczéden a rom. kath. lelkész gabona illetménye nem pusztán személyes, hanem földbirtokhoz kötött oly kötelezettséget képez, mely magával azon földbirtokkal együtt, annak bármely ujabb tulajdonosára átmegy s melynek viselésétől magát a tulajdonos azon indokból, hogy ő nem a rom. kath. lelkész vallását követi, fel nem mentheti." Jelentetett továbbá, hogy az inczédi eset, nem egyes, önálló eset, hanem hogy azóta, mióta a minister az inczédi esetben ily értelemben döntött Vas vármegyében számos hasonló kereset indíttatott meg evang. birtokosok ellen, sőt ily esetek valamennyi kerületben előfordulnak. Előadatott végre, hogy csak nemrég, t. i. 1880. eszt. május 10-kén, a vallás- és közoktatásügyi ministerium hasonló esetben egészen ellenkezőleg döntött, nevezetesen Geduly Lajos