Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1881. október 19

ved, hogy a vallásos buzgalom nem találja kifejezését egyedül a templom látogatásában s az egybázi szertartások használatában, hanem szabadjon azonban arra figyelmeztetnem, hogy a protestáns egyházban nem létezik a látható fő, a caput visibile egy személyben, hanem létezik az, a szellembe s ezen szellem a hívek közössége comunio fidelium, a templom pedig ezen egybázi közösségnek szentélye. Habár fájdalmas egy részről azon tapasztalat, hogy ezen részvétlenség épen azoknál vétetik észre, kik már állásuknál fogva lennének leginkább hivatva felserkentőleg hatni az egyház terén, úgy ismét más részről örömet gerjesztő, hogy a vallásos kegyelet, a templom látogatásában is a népnél, és pedig mennél nagyobb az egyház, annál nagyobb mérvben mutatkozik. Ezeknek megemlítése tartozott a múltnak, az egyház keretén belüli beszámolásához, s e felett magunk intézkedhetünk. — Másképen áll azonban a jövőnek számba vétele, mert ez nagy részben az egyház keretén kívül álló feladat. Egyházunkon ejtet sérelmek, még mindig várják az orvoslást, sőt szaporodnak mindig az új sérelmek. 32 évek óta törvény által biztosított jogegyenlőség és viszonosság mai napig sem lépett életbe. Ezek azok, melyek jövőre számba veendők, ele mivel ezeknek eszközlése, az egyház keretén kívül álló tényezők által érhető csak el szent hivatásunk ezentúl is, úgy a mint azt eddig tettük, ezen ügyeknek elintézését, részint az állam kormányánál, részint a törvényhozásnál, minden alkalommal erélyesen szorgalmazni. — Áldja a Mindenható, s vezesse a kívánt czélhoz, e részbeni lépéseinket. Ezen óhajom kifejezése mellett, adom által, lefolyt évi egyházi életünkben előfordult nevezetesebb mozzanatokat tartalmazó évi jelentésemet, s ennek által adásával, az elnökség újból üdvözölvén, a tisztelt Gyülekezetet s magát a Nagyméltóságos Főtisztelendő egyetemes Gyűlésnek becses hajlamáa ajánlva, ezen ülést megnyitottnak nyilvánítja. Felolvastatott ezután a következő elnöki jelentés : Méltóságos és Főtisztelendő Egyetemes Közgyűlés ! A mult évi egyetemes közgyűlés óta egyházi életünkben előfordult nevezetes eseményekről, s ezekre vonatkozó eljárásomról szóló jelentésemet következendőkben öszpontosítom. 1. 0 cs. [kir. Fensége a korona- és trónörökös nászlnnepélyének Budapesten lett megíinnepeltetése alkalmával intézkedtem az iránt, hogy közegyházunk részéről egy küldöttség tegye meg a hódolatot. — Egy díszesen kiállított alázatos feliratban tolmácsolta az egyház forró kivánatait, s ezen felirat egy küldöttség által adatott által 0 fenségének, ki azt kegyesen elfogadni méltóztatott. 2. Az 1879-ik évi XL-ik törvényezikk életbe léptetvén, annak sokféle magyarázata megindult az irodalom terén, továbbá a keresztelésnek illetékességére nézve, ellenkező Ítéleteket hoztak a bíróságok. Ennek következtében a közegyházban a keresztelésre vonatkozó eljárás egyöntetűségének megalapítása végett indokolva találtam egy tanácskozmánynak tartását, melynek feladata volna, a fenidézett ítéletekkel szemben az 1868: LIII. törvényekre való tekintettel elhatározni, hogy tart-e szükségesnek, és lia igen, minő lépéseket az egyház. Közölvén ezt, az idecsatolt körlevélben a superindentens, a kerületi felügyelő urakkal s a világi főjegyző úrral is, s azt tapasztalván, hogy nézeteik a tanácskozmány szükségére nézve egyezők, a tanácskozmányt Budapestre összehívtam. Közöltem egyszersmind a Helvét hitvallású Superintendens és főcurátor urakkal a feliérintett ez ligybeni körlevelemet s tudomásukra adtam, hogy ezen ügynek tárgyalására egy tanácskozmányt hívtam össze. Ezen tanácskozmány megtartatott Budapesten és behatólag tárgyalván a felmerült kérdést, a tárgyalás befejezése után előadtam azon tanácskozmánynak, miszerint szükségesnek tartanám, ha ez ügyben a Református atyafiakkal tartatnék egy vegyes értekezlet, mi midőn helyesléssel fogadtatott, tekintettel és hivatkozólag azon hajdani jó szokásra, miszerint a két Protestáns hitfelekezetek őket közösen érdeklő ügyekben vegyes értekezleteket tartottak, megkértem Nagyméltóságú báró Vay Miklós urat, mint a Református egyháznak legidősebb főcuratorát, lenne szives alkalmat nyújtani arra, hogy ezen közös értekezlet megtartathassák. O Exja a vegyes conferentiának tartását részéről is szükségesnek ismervén el, ajánlatomat szívesen elfogadta, minek következtében a többször érintett vegyes értekezlet meg is tartatott. A közös érdekű tárgy kellőleg megvitattatván, az Országgyűlés eleibe beadandó, Győry Elek egyetemes világi főjegyző ur által fogalmazott s másolatban ide mellékelt petitíó szerkesztetett, s az az országgyűlés képviselőház elnökének, belügy-, vallás- és közoktatási és az igazságügyminister uraknak által is adatott. Nem mulaszthatom el kijelenteni, hogy ezen értekezletben nagy mérvben nyilvánult a vallásos buzgalom ; örömmel fogadtatott azon alkalom, mely a két hitfelekezeteket hozta egybe egy tanácskozásban, s hangsulyoztatott azon óhaj, miszerint elődeink példáját követve, a testvér-hitfelekezetek ezentúl is folytassák azon gyakorlatot, miszerint 1*