Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1874. szeptember 2
— 15 — 5. hogy az egyetemes közgyűlésnek a levéltár állapotáról évenként jelentést teendek és átalában levéltárnoki tisztemben minden tekintetben buzgósággal és felelőség mellett eljárok. — Kelt Budapesten márcziushó 30-kán 1874. Svoboda István tanár s. k. — Nem különben olvastatott ugyanannak a levéltárról szóló hivatalos jelentése, melyben előadja, hogy miután egy, a levéltár valamennyi iratait egybefoglaló leltárt a levéltárban nem talált, kötelességének ismerte mindenek előtt egy ilyennek kiállitásához hozzá fogni s ezen munkát már nagyobbára be is végezte. Jelenti továbbá, hogy a levéltárban van a 15-ik századból 1 darab, a 16-ból 20, a 17-ből 187, a 18-ból 2134 és a 19-ből eddig 3043, évszám nélküli 65, összesen tehát 5450 darab. Ezek közt becsesebbek : Luther Márton kézirata „von der Freiheit des Christenmenschen." 1520. esztendőből „loci communes rerum theologicarum" nyomtatvány 1521. eszt. Luther Márton eredeti és sajátkezű végrendelete, Melanchton, Bugenhagen és Cruciger, mint tanuk által sajátkezüleg aláirva 1542. eszt,, továbbá: a tolnai zsinat eredeti jegyzőkönyve 1610. eszt., a rózsahegyi zsinat jegyzőkönyve 1707 eszt., eredeti levél 1577—1690. évekből 235 darab, 1530—1779. évekből pedig 72 darab. Ugy szintén jelenti : hogy a levéltár használására nézve, az egyetemes gyűlés jóváhagyása reményében, a következő rendet hozta be : 1) az egyetemes levéltár hetenként két órában áll nyitva az azt tanulmányozni akaróknak ; 2) a levéltári iratokhoz és könyvekhez idegennek nyúlnia tilos ; 3) a levéltárból könyveket vagy iratokat kivinni csak reversalis mellett és csak tudományos kutatás végett szabad olyanoknak, kiknek azt az egyetemes gyűlés megengedi vagy kikben a levéltárnok megbizhatik ; 4) a levéltárból kivett könyveket vagy iratokat négy hétnél tovább künn tartani nem szabad s kik ez ellen vétnek, az egyetemes gyűlésnek feljelentendők. Végre pedig miután a levéltárban sok oda nem tartozó könyvek és csak a lomot szaporító duplumok, nevezetesen számtalan, — ugyanazon egy évi jegyzőkönyvek találkoznak, kéri az egyetemes gyűlést, hogy ezekre nézve intézkedjék. Az egyetemes gyűlés feszült figyelemmel hallgatta levéltárnok urnák érdekes jelentését; — az általa beterjesztett levéltári szabályzatot ezennel határozat érvényére emeli, azon megjegyzéssel, hogyha valaki a levéltárból valamit kivenni kiván, ahoz mindenkor a kiállított reversalison kivül, az egyetemes főfelügyelő urnák engedélye elégséges, kivévén az egyetemnek hit alatti tagjait, kik pusztán reversalis mellett is a szükséges iratokat kivehetik. A mi pedig a levéltárba nem tartozó könyveket és felesleges duplumokat illeti, ezekre nézve határoztatik, hogy a könyvek az egyetemes könyvtárba áthelyeztessenek, a jegyzőkönyvek pedig hat-hat példányban a levéltárban visszatartatván, a többiek superintendens uraknak, kerületeikben való kiosztás végett küldessenek. 33. (Gy.) A m. é. jk. 40-dik pontjára az egyetem birtokában levő arczképek elhelyezésére nézve jelentés nem érkezvén a tavalyi határozat megujittatik. 33. (Gy.) Ugyanazon jk. 41. pontjára olvastatott a vallás- és közoktatási ministeriumnak f. évi 18192. sz. a. kelt leirata, melyben tudatja, hogy a honvédelmi ministeriumnak a m ministertanács által is elfogadott véleménye szerint, a törvény jelen szerkezete mellett, a hitjeleltekre nézve biztositott előny a gymnasiumi tanuló korukban besorozott theol. tanárokra és theologusokra ki nem terjeszthető, hogy továbbá a törvény e részbeni módosítását sem hajlandó kezdeményezni, miután a törvény 21. §-a a gymn. tanulóknak is megadja az egyévi önkéntesség kedvezményét. Ezen leirat sajnos tudomásul vétetvén, az illetők oda utasíttattak, hogy előforduló esetekben O Felsége kegyelméhez folyamodjanak. 34. (H.) U. a. jkönyv 44. pontjára olvastatott a Szarvasra kiküldött egyetemes bizottságnak jelentése, melyben örömmel tudatja az egyetemes gyűléssel, hogy az egymással oly soká egyenetlenségben élt két párt közt az áldott békét végre sikerült létre hoznia ; dicsérettel emlékezvén meg a szarvasi egyház elöljárósága és presbyteriumának protestáns miveltség és egyházszeretetből származott azon készségéről, melylyel az a mult sérelmeire és panaszaira fátyolt vetni, a személyes érdekeket az egyház érdekeinek készséggel alárendelni, a befejezett segyházhatóságilag is már szentesitett tényeket tiszteletben tartani s az egyház javát mindenek előtt szeme előtt tartani ünnepélyesen Ígérkezett s ez által a kibékélést könnyebbítette; — a jelentéshez csatolja egyszersmind a Szarvason felvett jegyzőkönyvet is. 4*