Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1871. október 4

— 13 — a bizottság jegyzőkönyveit vezetni, a levelezéseket végezni, az évi jelentéseket, statistikai kimutatásokat, általában a bizottság körében előforduló minden Írásbeli munkálatokat elkésziteni. Az egyetemes iskolai bizottság tagjainak választására nézve inditványoztatik : Minden superintendentia választ 4 bizottsági tagot, kik az elnökkel és jegyzővel az egyetemes iskolai bizottságot képezik. Ezen tagok nem csupán tanárok, hanem szakképzett lelkészek vagy világi férfiak is lehetnek. E bizottság tudomást vesz minden iskolai ügyről, tárgyalja az egyetemes gyűlés határozatai értelmében, a kivételes vizsgálatok engedélyeért bejött folyamodásokat, az elnök előterjesztéseit és tapasztalatait, minden tanügyi javaslatokat, intézkedik az egyetemes^ gyűlés elé terjesztendő évi jelentések és statistikai kimutatások ügyében. Évenkint kétszer rendes ülést tart, melyre minden tag tartozik megjelenni, egyiket a húsvéti szünnapok alkalmával, a másikat pedig az egyetemes gyűlést három nappal megelőzőleg. A távollakók e két ülés alkalmával, illető kerületeik által, úti költséggel és napi dijakkal láttatnak el. A kisebb folyó tárgyakat a helybeli tagok intézik el, a kik, az elnök összehívására, annyiszor tartanak ülést, a hányszor arra szükség van, s ezekért napi dijakat nem kapnak, — a miért kívánatos, hogy^ a központban neháuy póttag is választassék meg. Ügykörére nézve, az egyetemes iskolai bizottság közvetlen érintkezésben áll mind az egyetemes főfelügyelővel, mind a superintendensekkel és egyházkerületi felügyelőkkel, mind pedig az iskolák igazgatóságaival. Hivatalos küldeményeit illetőleg póstamentességgel és ezen körirattal „az ág. hitv. evangyéliomi egyetemes isk. bizottság pecsétje" saját pecséttel bir. Kelt Pesten, 1871. oktober 6-án az egyetemes iskolai bizottság nevében Batizfalvi István. jegyző. A magyarhoni ág. hitv. evang. egyházegyetem iskolai bizottsága, az evangyéliomi gymnasiumok tanártestületeitől a Wandrákféle gymnasiumi szervezetre beérkezett észrevételeket és megjegyzéseket, tolyó 1871-ik évi május 24-én, 27-én és juniushó 29-én tartott üléseiben egymással összeegyeztetvén, a beérkezett észrevételekhez képest e következő módositái sokat ajánlja : I. Az általános határozatokra : 9. §. Algymnasiumban, az igazgatón kivül, öt tanárnál kevesebb nem lehet, ezeken kivül szükséges még két-három melléktanitó (a rajz, gymnastika és ének tanítására) ; a teljes gymnasiumban, az igazgatón kivül, tizenegy tanárnál kevesebb nem lehet s szükségesek még a kivánt melléktanítók, kik azonban az al- és felgymnasiumban ugyanazok lehetnek. Algymnasiumban a rendes tanárok hetenkénti óra száma legfeljebb 18, a felgymnasiumban pedig legfeljebb 14—16 lehet s az igazgatót 10 —12 óránál többel nem lehet terhelni. 10. §. A tanárok fizetése egyenlő legyen az államgymnasinmi tanárok fizetésével : e helyett : Minimum stb. II. Rész. C. Kisebb nagyobb repetitiók s censurák. A 14. §. Kihagyandó s helyébe e következő 6. §. teendő : 14. §. A téli szigorlatok csak azon tárgyakra nézve tartatnak meg a 16. §-ban leirt módon, melyek az első félévben befejeztetnek. 15. §. Az eddigi téli szigorlatoknál nyert osztályzat helyébe lép a tantárgyat előadó tanár által irt osztályzat, úgy hogy a tanár egyenlő 4