Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1870. október 5

17. A m. évi gyül. 21-dik p. nyomán, némelly tanintézetek igazgatói kérdést intéztek a tanügyi bizottmányhoz: melyek lennének azon követelmények, mellyek adatokul a nevezett tanügyi bizottmáuyhoz bektildendőkül követeltetnek ? miután a beküldött adatok némelyike mint szükségteleu vissza küldetett; . a tauíigyi bizottmány készitsen egy czélszer ü mintát, mely az illető igazgatóságoknak megküldetvén, ezek addig is, mig az egyetem e részben nem intézkedik, ennek alapján küldjék be ő excellentiájához adataikat. Oktober 6-án a közgyűlés folytattatván, 18. Olvastatott azon küldöttség munkálata, melynek a fenebbi 5-ik pontban feladatává tétetett, hogy a „vallási törvényjavaslatról," melyet a m. kult. minister legközelebb az országgyűlés asztalára letett, — véleményes jelentését beadja, mely igy hangzik : 1. Által ánosságban véve birálat alá az egész törvényjavaslatot, teljességgel nem lehet attól megtagadni, hogy az absolut vallás gyakorlat tekintetében eddigi törvényeinket szabadelvüségben fölülmúlja — s az egyházaknak úgy egymás között, mint az állam irányábani egyenlőségét határozattan kimondja; és épen azért, mint reform törekvést és őszinte intentiót tanusitó javaslatot, nem késünk azt örömmel üdvözölni. Nem lehetünk azonban 2-or árész letekre nézve, azon meggyőződésben, hogy azok alkalmazása által úgy a mint a nevezett t. javaslatban terveztetik, am a fő elv: t.i. az egyházaknak egymás közötti és az állam irányábani egyenlősége — megnyugtató biztos megoldást nyerhetne, s különösen a gyakorlatból meritett tapasztalatok folytán, kiváuatosnak tartanok: a) a törvényjavaslat 5-ik szakaszában a f őf e lügyel

e t i j og gyakorlásánál, — határozottan körülírni és tüzetesen megállapítani, magát a gyakorlatnak mikénti módozatát, melly ha nem is kizárólag — de fő elvében legalább, más mint negatív természetű nem lehet, és teljességgel nem állbat praeventív beavatkozásban. — b) A törvényjavaslat: 7-ik szakasza, a védúri jogviszonyon és egyháznagyi látogatáson alapúié szolgálmányok szabályozására, — egy külön törvényt helyez kilátásba. Ámde addig a mig ez nem szabályoztatik, Magyarországban vallásegyenlőségről szó sem lehet, nem pedig sem az egyházaknak egymásközötti, sem az állam irányábani egyenlőségéről, mert mig a canonica visitatio egyoldalú rendelkezései, törvény erejével föltukmáltatnak más vall á

su hitsorsosokrais — s míg a patronatusi viszony — m ellyne k j o gala pjacsa kis egy egy h áz tanaiban létezik — minden vallásfelekezetre föntartatik — addig vallás egyenlőségről szó nem lehet — de mi több még magányjogi értelemben vett szabad birtoklásról sem — és épen azért, ezen §-ra nézve a cultusministeri nemes intentiót— ki maga is ennek szükségét belátta — • oda kérjük irányoztatni — liogya fe'nti két jogviszonyt t. i. a patroDatust, és canonica visitation alapúló szolgálmányokat szabályozó törvényjavaslatot, azonnal adja be és az ezen törvénynyel egyidejűleg tá r g y alt assék. E nélkül ismét csak elvek lennének kimondva — s az élet kinevetné a törvényt, mint a hogy kijátszotta 1848-tól mind a mai napig; ugy a na z o n éspedig törvény szentesitette elveket. c.) A törvényjavaslat 10-ik §-át egészen kihagyandónak — s helyette az 1868: LUI t. cz. 12-ik szakaszában elfogadott s kifejezett elvet, határozottan fentartandónak véleményezzük, mert ha a gyermekeknek bármelly vallásbani szabadon neveltetése elvül kimondatnék , ez által a mindenrendű egyházi befolyásnak, s annak alapján új reversalisok kicsikarásának tárt kapu nyittatnék, különösen azon egyház részéről, melly hitelvei szerint, a házasulandő és házas felek közötti azon megállapodást, melly vallásban kívánják a szülők gyermekeiket neveltetni — nem a szülők szabadelhatározási jogának tartja, hanem az egyház és illető hive közötti kötelemszerű szerződésnek, és igy hitelve szerint a beavatkozásról — az államtörvény iránti respectusból, sem fog lemondani — tiltván ezt részéről, számos zsinati u. m. ancyrai- chalcedonicarthagói- cambray, constanzi-, kölni s t. b. határozatok — még számosabb egyes esetekben intézett pápai rendelvények, s hogy élőpéldát hozzunk föl, nem messze kell vissza mennünk a közelmúltba, amidőn ugyanis az 1868-kiLIII t. cz. 10-ik §-nak meghozatala után, vegyes házasságoknál — Magyarország lierczegprimása a kath. egyházi férfiakat — a vegyes házasságok megesketé-