Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1868. október 7

— 4 — kénytelenitettek küzdeni azon jogok elnyeréséért, melyek végre az 1848: XX. t. czikkben részökre megállapíttattak,- és ismét ujabb két viszontagságos év tizeden át kellett várakozniok s folyvást nyomasztó hitfelekezeti viszonyokkal küzdeniök a nélkül, hogy az idézett törvényben megállapított teljes jog egyenlőség és viszonosság áldásit a vallás dolgában tettleg élvezhették volna. Mig végre hazánk alkotmánya visszaállításával ezentörvényczikk is teljes érvényébe visszahelyeztetvén s a független felelős magyar ministerium kineveztetvén, méltán s jogosan elérkezettnek hittük az időt, miszerint egy alkotmányos ministerium egyik legfontosabb és legsürgetőbb teendői közé fogja sorolni a vallás dolgábanoly törvényjavaslatot terjeszteni elő, mely a tökéletes jogeg y enlőség és viszonosság szinvonaláraemelkedend. — Azonban h abár ezen ministeri törvényjavaslat alapjául a fent idézett törvény czikk vétetikis: az még is az idézett törvény czikknek a gyakorlatban s kivitelben sok tek intetben csak igen korlátolt kifejezést ád, és igy sem a magasztos törvény rendeletének, sem az erre fektetett kivánalminknak teljesen meg nem felel; következéskép, ha ily alakban törvény nyé emeltetnék,— eredményében nem fogná megszüntetni ama nyomasztó és elviselhetetlen hitfelekezeti viszonyokat, melyek súlya máig is nehezedik reánk. — Nem felel meg pedig az 1848 : XX t. cz. rendeletének; mert az ebben megállapított teljes jogegyenlő séget meg sem emliti ; holott pedig ez az egyik legfőbb jog, melynek elnyerése százados küzdelembe került; szól a t. javaslat egyedül a vallásfelekezetek jogviszonosságáról s ezt illetŐlegaz 1848 : XX: t. czikk bővítéséről s illetőleg módosításáról ; — holott ezen törvény a vallás szabadságnak legfőbb fokozatát állapítván meg részünkre, annak sem bővítéséről, sem módosításáról szó nem lehet: hanem azt ugy, a mint megalkottatott, gyakorlatilag egyes esetekre alkalmazva foganatosítani kelletik. Mihelyt tehát ezen t. javaslat a-tökéletes jogegyenlőségnek és viszonosságnak meg nem felel : óhajtásaink sem lehetnek általa kielégítve, s a kivánt sikert t. i. a hitfelekezeti súrlódások megszüntetését sem fogná eredményezni. T ovábbá több oly pontjai hozattak fel ezen törvényjavaslatnak, melyeket kétes és homályos szerkezetöknél fogva, könnyen a protestáns egyház sérelmi ére és hátrányára lehetne magyarázni ; ilyen a 9. §. végén olvasható kivétel. Továbbá nagy hiánya e törvényjavaslat II-ik fejezetének, hogy a vegyes házasságokról nincs semmi intézkedés téve az iránt, hogy ha az ily házas felek elválni akarnának, az elválás a protestáns félre nézve mely elvek szerint történjen? — A 13. §-ban pedig ismét csak a házasfelekre lehető idegen befolyásnak,'az erkölcsi ^erőszakolásnak és a térítvények megörökítésének alapját láthatni letéve. És még több pontjai ezen t. javaslatnak meg nem felelvén a törvény szellemének s jogos kivánatinknak, szükségesnek találtatott ezen t. javaslat némely pontjainak általakitását akképeszközölni, hogy amiabbólhiányzikt.i.jogainklegfőbbike, a tökéletetes jogegyenlőség, abban kifejeztessék és érvényesítessék, s ami a protestáns egyház megnyugtatására szükséges, annak ezen törvénybe leendő iktatása eszközöltessék ; a mi pedig sérelmes, vagy aggodalomra ád okot — abból kihagyassék. — E végre az előadottak folytán indítványoztatott : 1. Intéztessék az országgyűlés elébe egy kérvény az iránt, hogy a protestáns egyház kívánalmainak, az 1848 : 20. t. czikkelyben megállapított jogegyenlőség és viszonosság szerint, felvévén a t. javaslatba az állam irányábani viszonyaink rendezését is még ezen ország gyűlés folyama alatt elég tétessék s az interconfessionalis és egyenlőségitörvény megalkottassék. 2. Ezen kérvény kidolgozására küldessék ki egy bizottmány, mely indokolva jelelje ki és formulázza azon pontokat, melyeket az idézett törvényczikk alapján a ministeri törv. javaslathoz hozzá adatni, — vagy abból kihagyatni, vagy módositatni egyházunk érdekében jogos és szükséges. — 3. Emeltessék ki ezen kérvényben a hozandó törvénynek parancsoló szüksége az okból,mivel a mostani nyomasztó állapot többé nem tűrhető. 4. Hangsulyoztassék abban, — hogy a népnevelési törvényt minden esetre előzze meg azon törvény szentesítése, mely egyházunk jogviszonyát az államhoz, mint szinte az interconfessionalis viszony ok at meghatározza; mert különben az előterjesztett ministeri népnevelési törvényjavaslat autonómiánk koczkáztatása nélkül nem tárgyaltathatik.