Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1868. október 7
tokát rendetlenül fizető adósoknak a tőkéket mondja fel s a kamatokkal együtt hajtsa be tőlök. Végre Vecsey Sándor egyetemes iskolai alapítványi pénztárnok urnák buzgó fáradozása elismerése mellett az 1866 és 1867 évekre beadott és megvizsgált számadásai terhe alóli felmentés jegyzőkönyvi kivonatban kiadatni határoztatik. I. 26.) Ugyanazon j. k. 27- és 28-ik pontjaira a Zelenay féle iskolai alapitványt illetőleg jelentetvén, mikép b. emlékezetű Zelenay Gedeon ur végrendelete végrehajtója és hátrahagyott fekvő birtoka megvevöje Ocskay Rudolf ur, a ki ezen jószág vételárából az egyetemes iskolai alapítványnak hagyományozott 10.000 frt. nem osztrák, hanem pengő pénzértékben megfizetni tartozott, azonban ezen hagyományt csak osztrák értékben küldötte meg és még kamattal is tartozásban maradt, fölszólittatott az iránt, hogy mind a hagyományozott tőkét egészítené ki, mind az elmaradt kamatokat fizetné meg; azonban ezen fölszólításnak mindeddig kivánteredménye nem lévén, ezen követelés perrel volna érvényesítendő. Tudomásul vétetvén, minthogy a Zelenayféle hagyományi tőkének kamatiból a végrendelet szerint évenkint 1% a tőkéhez csatolandó volna, fölkéretik alapítványi pénztárnok ur, hogy ezen tőke és kamatok kezeléséről évenkint egy külön számadási kimutatást készítsen és terjeszszen elő. A pénzügyi bizottmány pedig oda utasíttatik, hogy ezen alapitványi töke és kamati hátraléka behajtása végett tegye meg a szükséges törvényes lépéseket. I. 27.) A szakolczai papválasztási ügyben e gyűlés folyama alatt kiküldött bizottmány jelentését beadván, melyben előterjeszti, mikép az ezen ügyre vonatkozólag benyújtott irományokat szorosan átvizsgálván, ezekből kitűnik, mikép a kérdéses szakolczai papválasztásnál mindjárt, a választásra jelöltek kitűzésénél, az esperességben felállított azon szabály, mely szerint az egyház két jelöltet és e mellé az esperes is két jelöltet tűz ki választás alá, — a mennyiben az egyház ezen szabály ellenére három jelöltet tűzött ki, kik közül utóbb az egyházi felügyelő az egyház meghallgatása nélkül Jurenka Sámuelt a jelöltek közül kihagyta, Holuby József pedig az egyház kijelelését el nem fogadta, és igy az egyháznak csak egy jelöltje jött a két esperesi jelölttel választás alá, meg nem tartatott, s ennek folytán a választás alá történt kijelölés szabály ellenesen történt ; ugy szinte a pap választásra kitűzött határnap az egyház közönségnek a szószékről, mint szokás ki nem hirdettetvén s az egyházbeliek ez ellen a főespereshez nyújtott folyamodása figyelembe nem vétetvén, a választás 3. jelölt közül, kik között a fentebbiek szerint, az egyháznak csak egy jelöltje volt, szinte szabály ellenesen megtartatott s ekkép az egyházi hivek egyrésze törvényes jogának gyakorlatát sértve látván, e miatt az egyházban ingerültség és súrlódás idéztetvén elő : az egyház máig is lelkészi vezetés és vigasztalás nélkül van. E szánandó állapotnak akkép vél a bizottmány véget vethetni, ha uj papválasztás rendeltetik el, melynél minden gyanusitás kikerülése végett a titkos szavazást látja ajánlatosnak. A bizottság jelentéséből és a főbb iratok felolvasásából meggyőződvén az egyetemes gyűlés, hogy a kérdéses papválasztásnál az eljárásban több forma hibák követtettek el, melyek miatt ezen választás a rendes és szabályszerű választásnak nem tekintethetik; minthogy az ily választási eljárásnál a formák s szabályok megtartása fölött őrködni az egyházi hatóságok, következőleg az egyház egyetem köréhez is tartozik ; — a bizottság véleménye helyeseltetvén és elfogadtatván, a választási eljárás körül elkövetett forma hibák orvoslása s az egyház nyugalma és békéje helyre állítása tekintetéből uj papválasztás rendeltetik el akkép, hogy a következő tagokból u. m. Klszák János főesperes, Schubert István esperességi felügyelő, Kosaczky Pál alesperes és Jeszenszky Lajos a Vágujhelyi egyház felügyelője, — álló esperességi bizottság ezennel kiküldetik azon utasítással, hogy a fenálló esperességi szabályok megtartása mellett mind a kijelölést,