Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1867. szeptember 24

— 5 — zésére; mert ugyanazon esküben lekötelezvén őket az ágostai hitvallásra Ís

5 _ ennek legelső czikkére is, mely az isteni lénynek egységéről és a három személyről szól, lekötelezték ; — a zsolnai gyűlés pedig csak 10. megye gyűlése lévén, örökre kötelező határozatokat nem is hozhatott s az itten magállapított esküforma sok részben hézagosnak ismertetvén: — a szükséghez képest kerületeink által időnkint módosíttatott ; továbbá a midőn a helvét hitvallásu atyafiakkal való egyesség ezközlését adta utasításba a superintendenseknek, ezt Krisztus szellemében tette; s utasítását az 1791-ki zsinat 3-ik canona értelmében vette, mely a két hitvallású evangelmiak közt kezdet óta létező atyafiságos kapcsolatot fenntartani rendeli; a dunáninneni egyházkerület pedig a superintendensének adott, az unióra vonatkozó superintendensi utasításnak aggodalomra okot szolgáltatott helyét 1862-ben Mijaván tartatott kerületi gyűlésében amúgy is visszavévén; a mi pedig a nemzetiséget illeti : mind ezen egyetem, gyűlés, mind azon egyházkerületek s esperességek jegyzőkönyvei, hol szláv s német egyházak nagyobb számmal léteznek, magyar, német s szláv nyelven nyomatnak s osztatnak ki; a gyűléseken kiki szabadon felszólalhat a maga nyelvén, s a szláv egyházakban s esperességekben a tárgyalások szláv nyelven vitetnek; Nagy-Rőczén az autonom egyház tagjai tetemes áldozattal szláv gymnasiumot állítottak fel, s a mennyire hatóságunkban áll, kész az egyetem még többet is tenni ; s igy nemzetiség tekintetéből sincs okuk a szlávoknak panaszkodni. Ezen atyafiságos s kiengesztelő szellemben tett felvilágosítások a feloszlatott patensszerü pozsonyi egyházkerület képviselőinek aggodalmait s kételyeit eloszlatván, — Írásban beadott nyilatkozatukat, mielőtt az felolvastatott volna, önként visszavették s egyetemes főfelügyelő urnák s az egyházkerületek jelenlévő egyházi s világi főnökeinek jobbjokat nyújtva, magukat s képviseltjeiket az egyetem szeretetébe ajánlák s a visszakebelezést bevégzett ténynek vétetni nyilváníták, s hozzájárulásukkal s megnyugvásukkal a következők határoztattak : A felolvasott s az egyházkerületekkel már eleve közlött s kihirdetett legkegyelmesebb kir. leiratból s ministeri intézményekből örömmel értesült az egyetemes gyűlés: miszerint az 1859. évi sept. 1-én kelt pátensnek, s ennek folytán kiadott miniszteri rendeleteknek hatályon kivül helyezésével, a magyarországi mind két hitvallásu Evangelicusok az 1790/1 : 26. törvényben alapuló egyházi önkormányzati joguknak teljes törvényes állapotába visszahelyeztettek, mely örömből származó hálaérzelmeit ő cs. kir. apóst. Felség éhez intézendő legalázatosabb felírásban nyilvánítani határozta. Ezen pátensnek s rendeleteknek hatályon kivül helyezésével, az annak alapján szervezett egyházkerületek, seniorátusok és consistoriumok tettleg feloszlatottaknak ezennel nyilvánitatnak; a patensszerüleg szervezett egyházközségek pedig a törvény rendelkezése és védelme alá vissza szállván, az autonom esperességek, egyházkerületek és egyetemes gyűlés törvény hatóságába bekebelezetteknek tekintetnek, s az autonom egyház minden szabadságaiban, kötelezettségeiben, ugy mint a többi egyházak, részesülnek. — A mennyiben pedig e tárgygyal kapcsolatban a volt patensszerü egyházak czime alatt, több, részint közjogi, részint egyházi közigazgatási természetű kivánatok elhatározása igényeltetik ; miután hasonló indítványok részint a majdan összehivandó egyházi zsinat, részint az eljárási gyakorlat kívánalmaihoz képest, csak az illető esperességek és kerületek fokozatos megvitatása után, az egyetemes gyűlés elhatározása alá tartozhatnak s hozathatnak: — ez okból előterjesztett, de ez úttal tárgyalás alá nem vétethetett kivánataikra nézve oda utasítatnak, hogy ha azokat czélszerüeknek s egyházunk érdekében üdvöseknek itélendik, e részbeni indítványaikat az illető esperességekben s ezek utján a kerületekben megtehetik, s kivánataik szorgalmazását ez uton eszközölhetik. A ministeri leirat azon kitételét illetőleg, mely a patens következtében keletkezett viszonyok méltányos elintézését egyetemes gyűlés által eszközöltetni kivánja; miután az egyetemes gyűlés ennek más értelmezést nem tulajdoníthat és egyébb a patens következtében előállott s intézkedésre váró viszonyok tudomására nincsenek, mint a patens kihirdetése óta, az ahoz csatlakozott egyházak papjainak, tanárainak s néptanítóinak pa2