Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1865. október 5

— 19 —' A vallás tárgyábani törvényjavaslat. i. A mindkét hitvallású evangélikusok a vallásra tartozókra nézve, csupán saját vallásuk felsőségeitől függvén, — és az 179% : 26. t. cz. 4-ik §-ban világosan kimomdatván, hogy a mindkét hitvallású evangélikusok által eddig alkotott és használatban levő, valamint jövőre alkotandó kánonaik, se kormányszéki parancsok, se királyi válaszok által meg ne változtathassanak, — s hogy ő csász. kir. apostoli felsége felügyeleti joga épségben tartásával, érintetlenül hagyván a vallásszabadságát, oly rendet kiván megállapittatni, mely az azon vallás mind világi mind lelkészi tagjainak közmegegyezésével legczélszerübbnek fog tartatni : — jövőre is határoztatik :— hogy egyoldalú pátensek s királyi leiratok által — a protestáns egyház belszervezete s rendezése sem változtatható meg; s ilyenek a protestáns egyházra nézve kötelező erővel nem birnak. — Az 1848-ki 20-ik t. czikkben kimondott elvek részletekbeni alkalmazásául, ugyanannak 2-ik pontja következőkép bövittetik: a) az állám irányában II. Valamint más kisebb számú hitfelekezetek főpapjai az országgyűlésen üléssel és szavazattal birnak, úgy a két evangyélmi egyház püspökjei is e jognak gyakorlatába behelyeztetnek. — III. Valamint a r. kath. egyházban a háromszori kihirdetéstőli, úgy vérrokonsági és sógorsági fölmentést az egyház adja; úgy azt saját egyházunkban ezentúl a protestáns püspökök, illetőleg az arra hivatott egyházi hatóságok fogják gyakorolni. — A z 1840 : 20, U e z. 3-i k pontjáhozhozzáadatik. IV. A katonai határőrvidéket vallás szabadság tekintetében mindazon jogok illetik, melylyekkel az ország többi megyéiben lakó mindkét evangelikus egyház tagjai s községei birnak. — V. Az 1840: 20. t. cz, 3-ik szakasza folytán az ágostai és helvét hitvallású evangélikusok egyházi és iskolai szükségletei fedezésére a köz álladalmi pénztárból az országgyűlés által időről időre meghatározandó, s évenkint kiszolgáltatandó pénzbeli összeg fizetése elrendeltetvén, az a két evangelikus egyház szabad rendelkezése alá bocsáttatik, az álladalmat a felügyeleti jog csupán arra nézve illetvén meg, hogy a pénz valósággal egyházi s iskolai czélokra lett forditva. — VI. Vegyes vallású városok és községekben a két evangyélmi egyház és elemi iskola, a házi pénztárba befolyó jövedelemből, a lélekszám és befizetett adómennyiségnek, — sa más felekezeti egyházi és iskola czélokra fordított segélyzésnek arányában részesítendő, — Avegyes házasságok kérdésében: I. Az elbocsátó levelekre nézve, (litterae dimissoriales.) Vegyes házasságoknál a háromszori kihirdetést megtagadni nem szabad ; ha az megtagadtatnék , a világi hatóság fölhatalmaztatik a dispensatio kiadására, mely mellett bármely fél papja által az esketés megtörténhetik. — Ha pedig a háromszori kihirdetés megtörtént, de a dimissorialist az illető lelkész kiadni vonakodnék, a felek két tanú jelenlétében nála megjelenvén, kérik az elbocsátó levél kiadatását, melynek megtagadása esetében azon kérdés intéztetik hozzá: valyon jelentetett-e be akadály vagy nem? s ezen kérdésre adott, vagy megtagadott válaszról bizonyitványt adnak, mely az elbocsátó levelet tökéletesen pótolja, s a netán följelentett akadály eltitkolásáért az azt tevő pap hivatal vesztéssel bűnhődik. — II. A gyermekek nevelésére nézve. Vegyes házasságoknál a gyer= 5*