Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1861. augusztus 28
13 históriai nevezetűket, de keli, hogy az illető gymnasiumi osztályokat a megállapított tervezet szerint rendezzék be. A mely létező vagy ezentúl felállítandó iskolában a teljes gymnasiumra megkívántató nyolc külön osztály nincsen meg, az szorítkozzék azon osztályokra, melyeket fentartani képes, s azon tantárgyak tanítására , melyek az illető osztályokra nézve előszabvák, miszerint minden gymnasiumban az egyes osztályok fokozata és értéke egy és ugyanaz legyen. Az alsó négy osztály együttvéve algymnasiumot képez. 2. Miután a gymnasiumok lényegét tevő classicus tanulmányok mellett az úgynevezett reáltudományokra is kiváló tekintettel kell lennünk; s miután egyfelől az ifjúságot rendes munkához szoktatni és elegendőleg foglalkoztatni, másfelől pedig a tulterheltetéstől is megóvni kell : azért a helenkinti kötelezett tanórák számának minimuma és maximuma az egyes osztályokban következőleg határoztatik meg : az I. és II. osztályokban 20 — 22 ; a III., IV., V., és VI. osztályokban 22 — 24-, a VII. és VIII, osztályokban 24- 26 óra. 3. Miután tehát az alsóosztályokban hetenkint 20 — 22, a felsöosztályokban 22 -24 óránál kevesebb nem lehet, a tanár pedig, hogy az előadásra kellőleg előkészülhessen s munkáját lelkiismeretesen végezhesse, az algymnasiumban legfeljebb 20, s a felgymnasiumban legfeljebb 18 órai tanilásra köteleztethető : azért algymnasiumban 5, teljes gymnasiumban pedig 11 tanár szükséges; s okvetlenül megkívántatik, hogy az algymnasiumban legalább 4, a felgymnasiumban pedig 8, vagyis ugyanannyi rendes tanár legyen, a hány osztály van ; s több osztályt nem is szabad megnyitni, mint a mennyi rendes tanár van, mivel az csak az ifjúság kárával és szellemi hátramaradásával történhetnék meg e 4. Nem kívánatos, hogy a gymnasiumok száma szükségen tul növekedjék s minden anyagi és szellemi erő csak uj gymnasiumok felállítására forditassék , mig az elemi és polgári iskolák ügye sok helyütt elhanyagoltatik. Ezért határoztatik, hogy ezentúl egyes község csak akkor állithasson gymnasiumi osztályokat, ha már kellőleg berendezett s elegendő tanerőkkel fölszerelt elemi iskolája, s egyszersmind biztos kilátás van, hogy a megnyitandó gymnasiumi osztályokat képes lesz a tervezet szerint berendezni s fentartani. A mely község tehát gymnasiumi osztályokat életbeléptelni akar, jelentse be az illető esperességnek vagy kerületnek, hogy ez a körülményeket előlegesen megvizsgálhassa s a tervezett uj gymnasium iránt határozhasson. 5. Az úgynevezett érelségi vagyis akadémiai képességi vizsgálat megtartatik, de kell, hogy ezt egyházunk autonom lélege, tehát illető superinlendentialis elnökség mellett szabadon választolt kerületi s illetőleg esperességi bizottmány vezérelje. 6. Az ezentúl alkalmazandó tanárok kötelesek hivatalképességi vizsgálatot letenni, még pedig szintén egyházunk autonom létege, vagyis oly bizottmány elölt, melynek elnöke az egyetemes főfelügyelő, természetes tagjai a kerületek elnökei, választott tagjai tanárok s egyéb szakférfiak. Ezen vizsgálat a papjelelti vizsgálattól különbözvén : az ki tanár akar lenni, papjelelli vizsgálatot letenni nem tartozik. 7. A növendékek osztályozására nézve öt fokozat állapitatik meg , melyek a következők : kitűnő, dicséreles, kielégítő, aligkielégitő, elégtelen ; s melyek a következő jegyekkel fejeztetnek ki: E. le. 1. Iu. 2. vagy pedig K. D. I,. II,2. 8. Át nem helyezett tanulót más intézet föl nem vehet felsőbb osztályba ; de az ily tanuló azon intézetben, melyben a lefolyt évet töltölte, uj javitó vizsgálatot tehet. 9. A váltakozó igazgatóság javasoltatván, határoztatik, hogy a patronatus vagyis az illető iskolai gyűlés az igazgatót a tanárok közül, három évről három évre válaszsza meg. 10. Á görög nyelv tanulása az V. osztálytól felfelé minden osztályban minden tanulóra nézve kötelező. Az élő nyelvek tanítására nézve határoztatik, hogy a magyarnyelv minden gymnasiumban kellő alapossággal és kiterjedésben tanitassék , a többi élő nyelvek tanításában pedig tekintet legyen a helybeli körülményekre. 11. A megállapított tantárgyak osztályok és órák szerinti beosztását az A. alaü ide mellékelt rovatos táblázat mutatja ki; megjegyeztetvén, hogy ezen beosztásnál az órák minimuma vétetett föl s ezen okból a vallástanitásra is csak két óra szabatott. Az 1861-iki tanári javaslatban ajánlott tan- és olvasókönyvek általában véve most is ajánltalnak, mig nem czélszerübb könyvek készülnek.* 24. A theologiai intézetek rendezése s javitása , mint gzinte a tanitóképezdék elrendezése sem kerülvén el az egyelemes gyűlés figyelmét; hogy e részben is egy jobb jövő előkészítessék : A honunkban lévő theolog. intézetek egyenkint felszólitalni határozlaltak az iránt, hogy ezen intézetek czélszerü javitása tárgyában véleményü4
