Evangélikus Egyház és Iskola 1905.

1905-02-23 / 08. szám

Itt is áll tehát, a ki rendesen fizeti meg csekély adóját, annak házába a végrehajtó nem teszi be a lábát, az nem tog telingerlődni és az egyházat, még kevésbé a lelkészt okolni. Tudomására hozza még a jelentés a híveknek, hogy a f. évi egyházi adót az egyház közgyűlése volt kénytelen 3%-tőlival emelni, mert a Tökölvtéri ház eladása következtében elesett azon 740 koronától, a melyet az házbérben jövedelmezett. Külföld. Németországban az utolsó hetekben kinosan érintette a prot. egyházi köröket 3 ev. lelkésznek eltérő lanbeli felfogások miatti felfüggesztése. Az egyik Schmalt\ ineklenbnrgi lelkész, kit a főegyházi tanács a szeplőtelen fogantatás s a test szerinti feltámadás tagadása miatt fosztott meg hivatalától. Egy magasabb egyházi bírósághoz felebbezte meg a kegyetlen ítéletet. A másik Fischet berlini lelkész, a kit Kant és Schleiermacher vallásos és bölcseleti eszméinek kutatása körül teljesített hűséges szolgálataiért a königsbergi egyetem a Kant jubileuma alkalmából a doktori cimmel tüntetett ki, s kinek biine az volt, hogy egy tudományos előadásban a vallásos igazság komoly kötelességérzetét vitatta, s korántsem vétett „a mérsékeltség, a ker. theol. képzés, a tisztaság s az érettség" valódi érdekei ellen. A 3-ik Heyn greifswaldi lelkész, kinek berlini megválasztatását meg nem erősitették azért, a mivel „az igazhitüség ellen vétett'*. Vétett pedig az a lelkész, kinek positiv ev. hithűségével Greifswaldban és a pomerániai tartományegyházhan nagyonis meg voltak elégedve s ki 3 évvel azelőtt az ev. socialis kongresszuson az ünnepi istentiszteleten a szónoklatot tartotta. Pőrét a „Chr. der. ehr. Welt" legújabb száma egész terjedelemben közli. Őszintén sajnáljuk e Róma eljárására emlékeztető dolgokat a német protestantismusban. A liberális theologia ellen intézett eme mivel sem igazolható támadásokkal kiűzikalelkészi hivatal köréből azokat az elemeket, a kik korunk szellemi kultúráját összhangzásba hozzák a Valódi vallásossággal, s kik az ev. igazságot többre becsülik a betüorthodoxiánál s a nyíltságot a képmutató phariesismusnál vagy diplomatikus kétértelműségnél. Mint olvassuk, a tudományos kutatás és vallásos hit szabadszága ellen intézett eme merényletek ellen egy protestáló szabad ev. központi bizottság alakult, mely fölveszi a harcot e reaktionárius törekvések ellen. prot. történetírás egy rendkívül fontos egyháztörténeti adattal gazdagabbnak mondható. Eddigelé nyílt kérdés volt az egyháztörténetirókra nézve az a kérdés, hogy hol született Bóra Katalin, a mi nagy reformátorunk „Szerelmes Katája". Nem egy helység versenvzetta születéshely elsőbbsége miatt azokon a helyeken, a hol 1500 körül egy-egy Bóra család lakhatott. A kérdést Broker E. lipcsei városi tanácsos talán végleg megoldotta, amidőn a lipcsei történeti egyesület egyik közelmúlt gyűlésén alapos és beható kutatások nyomán megegyezőleg kiderítette, hogy a Lipcsétől délre 3 mértfölnyire a medevitzschi parochiához s a bomai epliorátussághoz tartozó Lippersdorf Bóra Katalin s^iïletéshelye. A Melanchthon és Eber Pál által szerkesztett temetési tervezetből, a melyben a pestis miatt Torgauba menekült wittenbergiekkel tudatták Luther Katalinnak 1552. dec. 21-én bekövetkezett elhunytát kétségtelenül megtudjuk, hogy egy meisseni nemes lovagi családból származott. Ezzel a szász választó fejedelemség és Thüringia kiesik a születéshely miatti versenyezhetek sorából. Továbbá közvetlenül halála előtt Eislebenből nejéhez írott levelében a lipcseiekről, mint neje földijeiről szól, a mi amellett bizonyít, hogyszüleléshelyétLipcse városa közelében kell keresnünk. Miután már most a XV. és XVI. század fordulóján Meissen nek csak 2 helyén, névszerint Lippersdorf és Nossen melletti Hirschfeld helvség'ében akadunk a Bóra-család tagjaira, misem természetesebb annál, hogy a Lipcséhez közelebb eső Lippersdorfban kell keresnünk Bóra Katalin születése helyét. S ezt Broker levéltáros csakugyan kétségtelenül beigazolta, s legközelebb a nyilvánosság elé is viszi a maga kutatása eredményeit. Kutatásai szerint Bóra K. 1499. jan. 29-én született, s anyja halála után 1505—1509 a bencésnők iskolájába került Brehnábaa Bittertéld mellett, onnan pedig Nimbsclien kolostorába, a hol tudvalevőleg 1523-ig tartózkodott. Őszintén örvendünk e fontos egyháztörténeti adat földerítésén. A\ osztrák Protestantismus köréből értesülünk a következőkről : Múlt hó 30-ik napján fogadta az osztrák császár az osztrák ev. papiegyletnek Schmidt bielitzi, Selle steyri, Nespor chrudimi és Pindor tescheni ev. lelkészekből álló elnökségét. Selle lelkész, mint szónok az osztrák protestánsok dinastykus hűségéről biztosította az agg császárt, majd élénk színekkel festette az osztrák ev. lelkészek „tristis sociális helyzetét" s végül ama kérelmének adott kifejezést, hogy a császár segítsen az ő bajukon. A császár a küldöttségnek következőleg válaszolt : „Loyalis hűségük jól esett, s meg vagyok győződve arról, hogy ebben az értelemben egyházközségeikre is hatnak. Szükségük valóban igen nagy. Emlékiratukat megvizsgáltatom, s majd meglátom, hogy mennyire segíthetek égető bajukon." Végül a császár őrölnének adott kifejezést a felelt, hogy a prot. lelkészekkel személyesen is megismerkedett. Innen a küldöttség báró Gautzsch miniszterelnökhöz, Martel közoktatásügyi miniszterhez és Ivosel pénzügyminiszterhez ment, akiket hasonlóan fölkért az elnökség az osztrák ev. lelkészek sociális helyzetének javítására. Délután a küldöttség a parlamentben is megfordult és a pártvezérek előtt tolmácsolta a maga kérelmét. Megje-