Evangélikus Egyház és Iskola 1905.

1905-02-02 / 05. szám

val szembo áNithaLnánk ezret meg ezret, akik épen semmivel sem kisebb , vértanuúk", mint amazok, de emléküket kegyelettel megő.izve nem állítjuk őket „oltárra"; (mondanunk sem kell, hogy oda csak Isten való egyedül !) 1619-ben foglalta el Bethlen egyik vezére I. Rálióc\v György Kassa városát fegyveres kézzel és ekkor veszítette az emiitett három pap életét ; de azért a ritus kongregatió egykori szemtanuk által felvett jegyzőkönyvek alap­ján beigazoltnak látta a „vértanu"-halált és ezen emberi bizonyságtétel mellett megtalálta az istenit is azokban a csodás gyógyulásokban, a melyeknek ezek koporsójának érintése által lettek boldog résszesei súlyos betegségben sínylődő apácák. (A nagyszombati apácák rendházában őriztetik e ko­porsó még ma is.) Örömest hagyjuk kath. test­véreinek e dicsőséget-; az ellen azonban határo­zottan tiltakozzunk,, hogy a kath. sajtó saját bűnét reánk akarja kenni, a mikor egykori „hóhér" prolestantisinu-ról beszél. Pöspöki titkár. Kapi Béla volt püspöki titkár Gyurát\ Ferencz püspök oldala mellől Körmendre távozván lelkésznek, Baldanf Gusztáv magyarbolyi rendes lelkész foglalta el a titkári állást múlt hó 20-án. Vallásos est. Szepesbélán a Weber Samu es­peres-lelkész által alapított ifjúsági egyesület szépen sikerülni szokott vallásos estéket rendez.Legutóbb a karácsonyfa ünnepélylyel egybekötött vallásos estén maga az esperes Betlehemről tartott érde­kes előadást. Lelkészválasztás. A kdlnó-gaiábi egyházközség Kalanda Gyulát válaszlolla meg lelkészévé erős küzdelem után, mint értesülünk 117 szavazattal ilsövári Géza 79 szavazata ellen. A választást a kisebbségben maradt párt megtámadta és a vizs­gálat már folyik. Lelkészjeölés és próbaszórioklat. A gyomai egyházközség a néhai Schulde "ttó elhalálozása állal megürült lelkészi állásra Sottesf Gyula birdai. Hajts Bálint orosházi, Ménliardt Mihály tiszakál­inánfalvi és Friedrich Zsigmond bajai lelkészeket jelölte. A próbaszonoklatok tartása folyik. A vá­lasztások előreláthatólag f. hó 19-én ejtetik meg. Követendő példa. A gyomai egyházközség el­határozta, hogy megválasztandó lelkészének, annak dotátiójára szolgáló föld haszonélvezete helyett készpénz lizelést ad. A föld holdját 31 koronával szándékozik megváltani, és az igy nyert összeget 2100 koronára kiegészítve alkalmat adni lelkészé­nek, hogy tisztán lelkészi hivatalának élhessen. A kik tudjak egyrészt azt, hogy mily nagy kellemet­lenséggel jár gyakran az, lia a lelkész löldjét bérbe adja, vagy — amint az az alföldön gyakori szokás — leles állal munkáltatja, másrészt meg azt is tapasztalták már, hogy a lelkész mini gazda — ha maga munkáltatja földjét — sokszor csak lelki­pásztori hivatásának rovására teheti azt — azolf bizonyára örömmel ödvüzlik a gyomai egyháztanács határozatát, annál inkább, mert a tervbe vett meg­váltás a léginél lányosabb ár mellett fog megtörténni, ha t. i. az egyházmegye azt jóvá hagyandja. Nekünk is az a nézetünk, hogy két úrnak itt sein lehet eredménnyel szolgálni. Iroda lom. A „Cirkevné Listy" f. é. első száma változatos, érdekes és részben értékes tartalommal jelent meg. Érdekes az egyházi elemi iskola története a refor­mációtól a 30 éves háborúig" ciinu cikk ; valamint íMutmann János egyházi énekiró életrajza, ugy szintén Evangelischer Bauel f. é. drezdai gyűlésé­nek leirata. Érdekessé teszi e lapot az a körül­mény, hogy sok a levelezője, (egyetlen számban tizen küldtek be értesítést.) A hírek közt ügyei­met és teljes méltánvlatot érdemlő a nagy áldo­zatkészség. A 2000 lelket számláló liptószentmik­lósi egyházban a múlt évben önkéntes adományok­ból befolyt a templomra 2085, egyébb egyházi cé­lokra 25]9, a teJkész és tanitók részére 828, a szegények számára 190, a segélyért folyamodó egyházak részére 589 korona. Mús egyházgyüleke­zetek legújabban a következő adományokat küld­ték be ; a tót teheologusok és tanitóképezdei nö­vendékek ösztöndíj alapjára 271, a felvidéki egy­házmegyék által felállíttatni szándékolt árvaházra 279, a pogány missióra 19, a „Cirkevné Lisly c : se­gélyezésére 30 koronát. Azonban van e lapnak éppen nem dicséretes hangon irt része is. Tizenegy oldalon át a Berze­viczy féle népiskolai törvényjavaslattal foglakozik. Szerinte ez szörnyű veszedelme főként a nem ma­gyar ajkú egyházi iskoláknak ,,Látva — ugy mond — magunk előtt e kész sírt, mely hivatva van zsákmányként eltemetni iskoláinkat, az a kérdés, mit tegyünk ezután velük, mikor tudják, hogy e törvény alapján legjobb tanítóinkat is üldözni fog­ják és elitélik majd ; s az egyház nem csak hogy védeni nem fogja őket, hanem vezérliai közül so­kan azt fogják kiáltani: Vedd! Feszítsd meg ! Halált érdemel ! Lázítja a népet ! — Látva, hogy iskoláink ekként isteni és emberi hivatásuknak tnem lesznek képessek megfelelni, s az egyház, mely a nélkül is szegény, csak a terhet viseli majd, az a kérdés merül fel, nem volna-e helyesebb ev. felekezeli is­koláinkról lemondanunk, hogy meneküljünk a te­hertől ; az iskolák fen tartására fordított összegeket pedig más, lisztán egyházi czélokra szánnák. E kérdésre azonban határozott nemmel kell válaszol­nunk. Hiszen lia lehet e hasonlattal élnuk, vetünk most a £ történik, mint ha egy anyának karjaiból erőszakkal ragadnák ki leányát, oly módon, oly célra, hogy e miatt fáidalmában s\ive véreik. Mond­hatja-e tahdt válat vonva a\ anya : Xes\tek, vigye'-

Next

/
Thumbnails
Contents