Evangélikus Egyház és Iskola 1905.
1905-01-26 / 04. szám
tának megvalósítására szükséges, a\t megmondani senki sem tudja. Mert hiszen első sorban a^al függ öss^e a kérdések megvalósításának időpontja, hogy mikor jutunk pénzügyileg abba a helyzetbe, hogy vétkes könnyelműség nélkül vállalhassunk el akkora terhet. Hogy ezt megtehessük, annak első föltétele a legrigorózusabb, a legszigorúbb takarékosság a meddő kiadások terén. Másik föltétele egy minden izében egészséges, helyes, produktiv közgazdasági politika ; olyan, mely fejlessze a magyar társadalom anyagi erejét, szolgáltatásképességét és azzal biztos forrása legyen az állam jövedelmei fejlődésének/' Ujabban gróf Hadik János, az Andrásy csoport tagj u nyiit levelet intézett választókerületének protestáns lelkészeihez, melyben többek között ezeket mondja : „A ki gondolkozni tud, annak tisztában kell lenni azzal, hogy a protestáns autonómia s a protestánsok jogainak integritása Magyarországon nem pusztán felekezeti kérdés, hanem olyan, alkotmányos és nemzeti ügy is, mely minden magyar embernek, a ki hazája történelmét ismeri, bármily hitfelekezethez tartozzék is, egyaránt hazafias kötelességévé teszi, hogy a protestáns egyházak kivívott jogait, a hagyományos magyar szabadelviiség parancsa szerint védje, istápolja és érvényesülésükben előmozdítsa." „Tudom én jól, hogy az 1848, XX. t.-c. végrehajtása tárgyában kibocsátott leirat, lia nem is valósítja meg egyszerre a kétrendbeli protestáns egyház minden óhaját, de nagyban és egészben közmegnyugvást keltett .(? Sz.) És tudom azt is, hogy ennek a közmegnyugvásnak bizalommal lehet támaszkodnia minden szabadelvű ember odaadó támogatására, abban a tekintetben, hogy a mi egyszer a magyarországi evangelikus református és ágostai hitvallású egyházaknak a Tisza-kormány részéről megígértetett, az nemcsak erre a kormányra nézve becsületbeli kötelesség, hanem minden más kormányra nézve is az és én a magam részéről oly kormányt sem most, sem a jövőben sohasem támogatnék, amelynek eszébe jutna, hogy e jogokat akár közvetlenül, akár közvetve megnyirbálhassa. Megjegyzem azt is, hogy én készséggel hozzá fogok járulni ahhoz, hogy a jövőben, a Tisza-kormány által kilátásba helyezettek az ország pénzügyi helyzetéhez képest, hamarább valósrttassanak meg s az a felfogásom, mely a magyar protestantizmus kivivolt jogainak tiszteletben tartásában nemzeti érdeket lát, teljesen öszhangzó most elfoglalt politikai álláspontommal, mely éppen azért száll szembe a kormánynak november 18-iki erőszakával, mert sohasem akarok és sohasem fogok támogatni e^y olyan kormányrendszert, melynek eszébe juthat bármily téren szerzett jogokat tiporni, vagy ünnepélyesen adott igéiéteket megszegni. Azért irom e sorokat, hogy rámutassak arra a hamis játékra, mely sokszor a rágalmaktól sem riad vissza, ha arról van szó, hogy a cél szentesítse az eszközöket. S végzem soraimat azzal, hogy meggőződésem szerint minden ilyen hamis játékkal szemben csak egy lehet a hazafias válasz — csak az, hogy amint a múltban nem egyszer az egész magyar nemzet szabadságharczának a magyar protestáns autonomiája és lelkiismereti szabadsága volt a közös lobogója : ugy ina, a magyar protestantizmus jog és szabadságszeretete sem hiányozhatik abból a küzdelemből, melynek szintén közös lobogója van : a törvénytisztelet és a megsértett jogfolytonosság helyreállítása." Lelkész-ünneplés. Hofbauer Pál bánki lelkészt jól megérdemelt ünnepelésben részesítették hívei, a midőn méltatni akarván a kis egyházközség megalapítása és felvirágoztatása körül szerzett érdemeit, közadakozásból megfestették életnagyságú arcképét az iskolaterem számára és azt sikerült ünnepély keretében f. h. 11-én leleplezték. Lelkészválasztások. A rákoskers^turi (Pestm.) egyházközség Nos^kó Istvánt választotta meg rendes lelkészévé, ki eddig Budán a vallástanári tisztet töltötte be. — A kri^bai (brassói egyházul.) egyházközség Sexty Kálmán helyettes lelkészt, àpombori egyházközség (Udvarhely vm.) C\inkóe\ky János, eddigi girálti (Sárosm.) lelkészt, a bukaresti egyházközség Honigberger Rudolf szentágotai iskolaiigazgatót választotta meg lelkészévé. Külföld. A porosz népiskolai statisztika a tanitók hitvallására való tekintettel különbséget tesz felekezeti és u. n. simultán-iskola között, mely alapon az az iskola, a melynek tanítói egyugyanazon hitvallást követik, felekezeti, elienesetben simultán népiskola, ulvan iskolák tehát, amelyeknek csak egy tanítójuk van (s ilyen volt Poroszországban az 1901. évben 21404), a hivatalos tanügyi statisztika szerint sohasem lehetnek simultán jellegű népiskolák. Így hát csak 15352 iskola az, a mely a maga 4308010 tanulójával a tényleg fennálló simultán iskolákkal szembe állitható. Utóbbiak 803 iskolájukkal a néptanítóságnak 5 32 %-ál teszik. A gyermekek közül csak 274575 vagyis 9% látogatja a simultán iskolákat. A simultán és felekezeti népiskolák közötti számarány igen változik s még sok gondot okoz a porosz tanügyi köröknek. 5 simultán iskola kedvéért kár volna megbolygatni a 95 %-ot tevő porosz felekezeti iskolákat. A porosz népiskola a reformátió szülöttje s az tartotta fenn mind e ma[ napig. Bajororsiágban a kir. főegyházi tanács által közzételt egyházi statisztikai tabellák kimutatása szerint 1903-ban a Rajnáninneni ev. tartó mányegyliáz lélekszáma 1310764, vagyis 5240-al több az előző évnél. Szül. 42261, kereszteltetett 40915 gyer-