Evangélikus Egyház és Iskola 1905.

1905-01-19 / 03. szám

vezetesen a szentek, de kiváltképpen a Mária-ünnepek szaporításával azt megcáfolni látszik. Nincs ország a világon, a hol a Máriakultus annyira elterjedt volna, mint itt Magyarországban, a melyet dacára a reformatio» vivmányainak, a modern haladásnak, a nálunk különösen az ujabb időben annyira hangoztatott jog, törvény és igazságnak, — még mindig ,,Regnum Marianum"-nak kell tekintenünk. Máriának, a római felfogás szerint, Istei anyjának, a tisztelete összefüggésben van a szentek tiszteletével, mely utóbbi a Constantin utáni időben keletkezett. A pogányok tu íeges áttérése nem emelte bensőleg a kereszténységet, ellenkezőleg a keresztények minősége azoknak mennyiségével megfordított arányban áll. A pogány nézetek és felfogások egyszerre nem szűntek meg, a, pogány természetet nem lehetett lemosni és kiirtani a kereszt-vizzel. A keres tény egyház abban az időben nem volt ké

L es emancipálni magát a pogány szokások befolyása alól, ugy akart tehát magán segiteni, hogy azokat keresztény szellemben átalakítani törekedett. Ma is vannak még nyomai az ilyen pogány világból fennmaradt felfogásoknak és gyakorlatoknak. A hősök tisztelete, ha más alakban is, előtérbe lép ; majd ezek tiszteletét a vértanuk foglalták el. Sírjaiknál egybegyülekeztek. azokon oltárokat és kápolnákat emeltek és védszentekül választották őket. A IV. században a Mária tisztelete még egyem cgu volt a többi szentek tiszteletével. Ezek fölé emelkedett azonban a Mária tisztelete a Nestoriánus-féle viták alkalmával az V-ik században, a mikor Máriát Isten szülőjévé, Isten anyjává tették és a szentek élére állították. Máriát az ég királynője címével tisztelték meg s az Istennél az emberek közbenjárójává, legelső szószólójává tették megfeledkezvén arról, a mit az írás mond. hogy : ,,Egy a ti közbenjárótok, az ember Jézus Krisztus." Máriát, mint Jézus anyját az evang. egyház is tiszteli, de Jézussal, az Isten fiával egyenlő rangba nem helyezi, annál kevésbé emeli annak fölébe. Es lia igaza van Tiele egyház-történetirónak, a ki azt mondja, liogy a pogány vallások között az a legtökéletesebb, a melynek legkevesebb istenei és istennői vannak ; akkor a Mária-kultusnak és más asszonyszentek kultusának behozatala a római egyházba nem a haladásnak, hanem a visszaesésnek a jele. Máriát minden szentek fölé emelvén, nagyon természetes, hogy annak tiszteletére az ünnepeknek egész sorozatával találkozunk. Nem egyszérre keletkeztek ezek az ünnepek, hanem bizonyos időközökben. A legrégibb Mária-ünnepek azok, a melyeknek mégis bizonyos bibliai hátterük van, a mel}éeket imitt-amott az evangélikusok is megtartanak ; de azok az evangélikusoknak még sem asszony-napok, hanem Űrnapok, vagyis azokat nem az Isten Keze kiválasztott eszköze, kegyelme edénye — Mária, hanem az Ur Jézus Krisztus dieseitésének és imádásánák ünnepeiül tekinték. A Mária ünnepekhez tartoznak : 1. Gyertyaszentelő boldog-asszony napja vagyis Mária tisztulásának ünnepe. A VI. században Rómában keletkezett és valószínű hogy az ős római A Lupercaliák-pásztorünnepek, vag}

7 a Februaliák helyét foglalta el. Annak az emlékezetére tartják meg ezt az ünnepet, hogy Mária a szülés után 40 napra először ment a templomba. (3. Mózes 12 és Lukács 2. 22.) S mivel karácsonyt december 25-re • tették át, ennélfogva ez az ünnep február 2-ra 1 esik. A római egyházban ,,Világosság miséjé"-nek neveztetik ez a Mária-ünnep, az istentisztelet legünnepeltebb részének, a misének elnevezésétől származott hivatkozással Lukács 2 32-re, ahol Simeon azt mondja Jézusról, hogy : ,,A pogányok megvilágosítására elbocsáttatott." Sergius pápa 689-ben elrendelte, hogy ezen napon az egész istentisztelet alatt használtatni szokott gyertyák megszentelendők. Innét a magyer elnevezés : gyertyaszentelő. Most is meg van a rkatli. és részben az evang. egyházban is az a szokás, hogy ezen a napon mennek az egyházkelö asszonyok a templomba. Nevezik ezt az ünnepet még vonatkozással Lukács 2. 22-re „Jézus bemuta-