Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Jobbágy

lődéséről és jelentőségéről", Bancsó Antal ,.A biblia jelentőségéről" olvasott munkát. A vasi felső egyházmegyében Stettner Gyula a liturgiáról értekezett s a kerületi liturgiái bizottság épen az ő munkáját fogad te el tárgyalás alapjául. Ugyanott Király Mátyás a Kiss János-féle agendáról, Fábry Pál a házi istentiszteletről tartott felolvasást. A vasi közép egyházmegye lelkészei Porkoláb Gyula értekezése alapján a protestáns szellem hanyatlásáról elmélkedtek. A győri egyházmegyében Pálmai Lajos a liturgiáról és a biblia jelentőségéről olvasott fel, Bertha Dávid és Hörényi Lajos pedig arról értekeztek : ,,llelyeselhető-e a templomnak isteni tiszteleteken kivül más célokra, mint pl. gyűlések, évzáró vizsgák tartására való leihasználása?" A veszprémi egyházmegyében Mohácsy Lajos a liturgiáról, Zsakó János a templomnak istentiszteleten kívüli célokra való felhasználásáról, Kapi Béla a kultusz és művészet viszonyáról, Balogh István a liturgiáról, Nagy Kálmán a házi istentiszteletről Kiss Lajos a biblia jelentőségéről értekeztek. A zalai egyházmegyében Fenyves Ede Sienkievitz 01 ó „Quo vadis" cimű művét ismertette. A somogyi egyházmegyében Németh Pál a bibliáról és a templomnak istentiszteleten kivűl más célra való felhasználásáról, Mesterházi Sándor a liturgia egyöntetűségéről és a borsodi indítványról, Madár Re^ső a reformaliónak hazánkban való elterjedését elősegitó körülményekről olvastak munkákat. A legutóbbit Mesterházy Sándor irásbelileg birálta meg. A mint az előadottakból kitűnik, a dunántúli egyházmegyék lelkészi értekezletei Iegynagyobbrészt ugyanazon kérdéseket vitatták meg, a mely kérdéseket a püspök, mint a kerületi lelkészi értekezlet elnöke tűzött ki. Az emiitett tárgyakon kivül még mint kérdő pontok tárgyaltattak: ,,A vasárnap megszentelésének fontossága", -- „Az iskola és templom feladata az egyházban ; kölcsönhatásuk egymásra", — „Kinek szól Krisztusnak ezen utasítása : Azért elmenvén, tanítsatok minden népeket, megkeresztelvén őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében Az egyes kérdésekre nézve a kerületi lelkészi értekezlet az egyházmegyei alelkészi értekezletek alapján alkotta meg a maga ítéletét. A kerületi értekezlet határozatai is közérdekűek. Igy elhatározta, hogy megkeresi az egyházkerületet és egyházegyetemet, hogy levéltáraik tartalomjegyzékét nyomassák ki, hogy azok a lelkészekre nézvé az egyház történetének művelése céljából hozzátérhetők legyenek ; s felkéri a soproni evang. konventet, hogy a Gamauf-féle nagy történeti munkának kiadását tanácskozás tárgyává tenni kegyeskedjék. A borsodi indítványra vonatkozólag azt mondta ki az értekezlet : hogy az indítványt tudomásul veszi, de annak tárgyalásába a maga részéről belebocsátkozni nem hajtandó és az egész ügyet a kerületi közgyűlés bölcs [belátására és méltányossági érzetére bízza. Gondoskodott az értekezlet konfirmáció emléklopok és „Keresztény családi emlékkönyv" nyomatosáról, ^zon kérdésre nézve : „Mitévő legyen az ev. telkész, ha más vallású öngyilkos vagv halott eltemetésére szólítják fel. a kitől a maga illetékes lelkésze a temetési szertartást bármely okból megtagadta

1?", az értekezlet abban állapodott meg, liogy ily esetekben az eljárást a krisztusi szeretettől vezérelt lelkész pas torai is prudenliájára kell bízni. A nőnevelőintézetben tanuló lelkészleánykák segélyezésére az értekezlet alapot létesített, melyhez minden lelkész egyszersmindenkorra 10 korona adománynyal járul. Az értekezleten Scholcz Üdön ágfalvai lelkész terjedelmes jelentést terjesztett elő a kiilmissióról, fájdalmasán emlékezve meg a mi missiói növendékünknek Mázsár Jánosnak betegségéről, ki azóta jobblétre szenderült. Ezekben voltam bátor jelentésemet a lelkészi értekezletek működéséről előterjeszteni s soraimat azon óhajjal végzem : vajha a jó Isten segítene bennünket, hogy a dunántúli eljárát az egész egyházban megvalósíthatnánk s az egyetemes lelkészi értekezleten minél előbb beszámolhatnánk az összes egyházmegyék s mind a négy egyházkerület lelkészi értekezleteinek működéséről. Harangszentelési ünnep. Meghaló ünnepe volt nov. 6-án délután a jobbágyi ev. leánygyülekezetnek (E.-Sziget fiíiája). E napon szentelte fel az uj haragot Stettner Gyula felsővasi esperes megbízásából Ullrich Pál németszentmihályi lelkész magas röptű beszéd kíséretében, ki a vidéki ev. és kath. atyafiakra való tekintetből német nyelven tartotta meg szónoklatát, A felszentelő szavak után előbb az uj harang szólalt meg, majd mindkettő szólt megható ősszhangzalban. A harangok ' elcsendesülvén Király Mátyás gyülekezeti lelkész tartott magyar nyelvű szónoklatot s buzgó ima után a nagyszámú gyülekezetet megáldotta. A/. új harang megszerzésével a gyülekezet régi vágya teljesült, mert már ez előtt 30 évvel készült hely a liurangállványon egy második harang számára. De előbb az iskola-tanítónak és torony építésből származott 6000 koronányi adósságot kellett lelizelni. és a 11 évig az adósság miatt üresedésben levő tanítói állást kellett betölteni. Ez idén végre a gyülekezeti lelkész elérkezettnek látta az új harangra való gyűjtés megindítását. És nem csalódott, az alig 22 családból álló kis gyülekezet egyszerű sorsú népe szinte erejét meghaladólag áldozott oly buzgalommal, hogy két hét alatt együtt volt 800 korona, mihez kiegészítésül járult a vidéki hitfelek s kath. atyafiak adománya, tőkép az áldott gyámintézet (esp. 50 kor. kerül, gyámint. 100 k.), segélye. Az