Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Orosháza

nyomasztó, a mi nagy karára van a sikeres hivataloskodásnak s az egyházi élet fejlesztésének. Sőt azt is megjegyzi, hogy magas állami körökben szívesen látják a íaerimosi pastores siralmas helyzetét. Hát ez valóban szomorú dolog ! Poroszországban komolyan foglalkoznak az ev. egyházi körök és hatóságok a lelkészek özvegyeinek és árváinak gondozásával és anyagi gyámolitásávak.A mi a rendelkezésre álló alapokból az özvegyek ellátását illeti, a következő módozat van megállapítva: 5 szolgálati év után kap az elhunyt lelkész özvegye évenként 700, 10 után 750, 15 után 800, 20 után 850, 25 után 900, 30 után 1000, 35 után 1100, 40 után 1200, sőt azontúl 1300 márkát. Az árvák ellátását tekintve a félárvák évi 250 s a teljes árvák egyenként 400 márkát kapnak. Isten áldása legyen továbbra is e jótékony intézeteken \ Franciaországban erős a küzdelem a liberális állam és az uitramontán római egyház között, a minek — a mint az a történelemben oly gyakran ismétlődik — megint csak a prot. egyház vallja kárát, Az egész francia prot. világsajtó mélyen fájlalja az egyház és az állam merev különválasztásának tkeóriáját. „Ember egy tollvonással megsemmisítette a fiancia protestantismusnak eddigi történeti szeretetét, s valóságos tabula rását csinált a történelem eddigi tanúlságaiból és tapasztalataiból''. Ez idén ugyan még megszavazták a francia képviselőházban a vallás- és közoktatásügyi költségvetést, de azzal a megszólítással, hogy ezentú^ csak az a lelkész lesz alkalmazható, a ki valamelyik fakultáson állotta meg államvizsgálatát. Az egyház és az állam merev különválasztása a költ_ ségvetés elfogadásával ugyan meg nincsen kimondva, de a közel jövőben várható. A költségvetést a képviselőház 383 szóval 239 ellen fogadta el. Ezért igy szenved a hazátlan ultramontánismus miatt maga a hazafias francia protestantizmus is Németországban a kultúrhark idején is az volt az eset. S ezt nevezik Rómában s a német centrumpártban is paritásnak. Eperjes. Dr. Szlávik Mátyás. Iroclalo m • A „Cirkevné Listy"-ben „Puritán'.' megemlékezik a könyvkereskedésekben is elfogyott tót Agendának új kiadásáról, melyet a S>?£>/z//e-bizottság költségén dr. Baltik püspök eszközölt, Szeberényi és Székács püspökök nyomába lépve. „Puritán" tekintve a tett kevés és mégis lényegbe vágó javítást és változtatást, inkább egészen átdolgozott s új kiadást tart szükségesnek s kifogásolja dr. Baltik azon kifejezését is, hogy „ezen agendális munkát végzik „tót nyelven" az ág. hitv. keresztyén egyház papjai", holott Székács kifejezése ez : ,.szolgáljon e mű az Isten országa dicsőségére . . a^ uv. tót nemzet körében". Az elhalt Derer János lelkészről rendkívül meleg hangon emlékezik Bnjna Márton, ki a létesítendő felvidéki ev. árvaházról is cikkezik ; Bodicky Mihály pedig a Bécsben, a felvidéki tót ev. lelkészek által havonkint végezni szokott tót istentiszteletek dolgában intéz felhívást Pozsony, Nyitra s Trencsén ev. papjaihoz, miután a bécsi ev. egyházsem gondoskodik a bécsi 3000 tót (bécsiek szerint ,,Ivrobót"') lelki ellátásáról; zulukaflereknél való missióra — úgymond Bodicky — költenek százezreket, a tót evangélikusok azonban örülhetnek, ha nekik a prédikálás megengedtetik. Mindkét számra kiterjecu jg ismerteti —r— az új tót, naptárakat (megróván itt is, a más téren is támadott Salva kiadót s vállalkozót) ; ugyancsak mindkét számban — befejezőleg — folytatja Janoska György, a lap szerkesztője egyházi útjának leírását „Hortobágy végétől a hideg balti tengerig" ci m alatt s élénken és lelkesedve nagy részletesen leirja a rostoki evang. lutheránus konferencia lefolyását, melyen Schmidt, Fábry, dr. Daxer és Albrecht magyarhoni ev. papokkal együtt ő is résztvett, sőt előadást is tartott a magyarhoni ev. egyházi állapotokról ; felette sajnáljuk, hogy cikkíró, — mint cikke végén mondja — a hortobágyi tapasztalatok után Bal ton felüdült, — tehát hidegnek találta lelkileg Hortobágyot, s melegnek a hideg Balt vidékét ! „Ébredjünk" vezércikkben cikkíró melegen üdvözli az „Ev. Egyh. és Iskola" 1904. nov. 24. 47. száma M. M. M, vezércikkíróját, ki „Az új iskolai törvényjavaslat ág. hitv. ev. egyházak szempontjából" cimű cikkében a protestáns autonomia megtartása érdekéből védi az anyanyelvi jogot a tanításnál. Köszönetet mond ezért a „Cirk. Listy"-ben „Sacerdes" iró úgy fenti cikkírónak, mint a cikket közlő szerkesztőnek s kifejezést ácl óhajtásának : hogy ha lesz is zsinat, e zsinat tartsa szent kötelességének a prot. autonomia megoltalmazását. Így teljesülhet csak a tót költő (Mviezdoslav) jóslása is hogy : ,,közeli üdv reményében s új idők hullámain -megyünk a jövőbe". — Ugyancsak ,,fehér varjú" cim alatt elismerést, hálát es köszönetet mono a „Cirk, L." a debreceni ev. reformât'is autonomistáknak, kik a debreceni főiskola számára kiutalásra készen álló 300,000 korona államsegélyt el nem fogadták (32 szavazat győzött 31 ellen), „Tehát vannak még emberek, a kik az államsegély aranyborjúját nem imádják" kiált föl az iró — kik nem vetették.ócska vas közé az egyház önrendelkezését s jobban biznak saját erejökben, mint az állami segélyben ! Mily rettenetes — ugymönd — evvel szemben S\entiványi egyházker. felügyelő, ki elnöki székből .jelentette ki. hogy nem kell nézni az autonomia sérelmére, lia az ország magyarosításáról van szó ! — Az állami hatóságok ellen panaszkodik „a mi fúiális iskoláink" c. cikk-