Evangélikus Egyház és Iskola 1904.
Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - a) Névvel - Matthaeidesz György. „Megjegyzések az új iskolai törvényjavaslat ág. hitv. ev. egyházunk szempontjából” c. cikkre
Huszonkettedik évToI^ 52. szám. Orosháza, 1904. december 29-én ÉS ISKOLA. Előfizetés dija : Egész évre . . 12 kor. Félévre . . 6 Negyedévre . 3 „ Egy szám ára 24 fill. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Felelős szerkesztő : Kiadótj'a^donos és szerkesztő: VERES JÓZSEF. HAJTS BÁLINT. Hirdetés dija: Egész oldal . . 16 kor. Fél oldal ... 8 Negyed oldal . 4 ,, Nvolczad oldal 2 ,, Megjegyzések „Az új iskolai törvényiavaslat ág. hitv. ev. egyházunk szempontjából" cimű cikkre.*) Figyelemmel olyasam e cikkel, mert azt hittem, hogy cikkíró úr objective fogja megbírálni a javaslatot egyházunk szempontjából, de már most kénytelen vagyok kijelenteni, hogy csaÄa címben találtam az igazi egyházi szempontot, awkkFen magában pedig a nemzetiségi szempont aomborodik ki, pedig egyház és nemzetiség talán mégis két különböző dolog. Különben lássuk magát a cikket. A bevezetésben általános dolgokkal hozakodik elő De már itt is kitűnik célja, a mikor azt mondja: ,,a mi a földi ha^a, vagy a mint azt ez idő szerint nevezni szeretik, az allam boldogulására stb.'' Miért állitja szembe a hazát az állammal, hiszen a haza és az állam nem mellérendelt, még kevésbé disparat fogalmak, hanem igenis az állam fogalmában benne van a hsza (föld) fogalma, mert e nélkül az állam nem lehetséges. Azután áttérve magára a dologra, adja az ele-< mi iskola célját, még pedig igy : ,,Az elemi iskola célja nem lehet egyéb, mint a gyermek-emberben megvetni azon alapot, a melyen az életben tovább epithet oly irányban, hogy e Jöldön becsületes emberré váljék.Ez nem igazi keresztyén szempont. Becsületes embernek általában azt tartják, a ki nem tesz ro.s/at, ez negativ meghatározás ; vagy pedig positive : A mit nem kivánsz magadnak, azt ne tedd másnak sem, akkor becsületes ember vagy. A kereszty n erkölcstan tö'ohet kiván ennél, ennek az erkölcstannak fő törvénye a szeretet, az altruismus. ,,A ki elakarja venni a te alsóruhádat, engedd neki *) L. „Ev. Egyház és Iskolu" í. é. 47. sz. (ülvünkhöz hiveii, mely ^zerint: ,, audiatur et altera pars" — készséggel kiadjuk <• cikket is, aunál iukább, mert óhajtásunk és célunk ma i» az, mi volt kezdettől fogva, hogy t. i. közös erővel fáradjunk a közös jó ügy érdekében. F. Sz.) felsőruhádat is." „Szeressétek ellenségeiteket." Ez a keresztyén ember erkölcsi eszménye. A ki pedig igy csehkszik. arra azt mondjuk, hogy erkölcsös jellemű ember. Tehát az elemi iskola célja erkölcsös jellemeket nevelni, vagy legalább megadni ehhez az alapot. A nevelés céljának kitűzése után elmond köznapi neveléstani és módszertani dolgokat és végre oda konkludál, hogy mindazokat a dolgokat, melyek a nevelés céljának eléréséhez szükségesek, a gyermeknek csak anyanyelvén lehet megtanitani. ,,Ez oly bizonyos, mint kétszer kettő négy" mondja cikkíró úi. Bizony pedig kérem ez esetben a kétszer kettő öt. Mert a hat éves gyermek olyan csekély szókészletet hoz magával az iskolába, hogy az hamarosan pótolható — különösea osztott iskolában, de osztatlanban is — más pl. magyar szókészlettel. „Az elemi iskola célja meg lett változtatva. (Magyarosan : célját megváltoztatták). Ez a cél a magyarországi népnek nyelvileg való egyesítése'- irja a cikkíró úr. Hiszen ez sem volna rossz. De az e tárgyban hozott törvényeknek nem az volt a céljuk, hanem az, hogy alkalom nyüjtassék minden nem magyar anyanyelvű állampolgárnak a inagyaV hivatalos államnyelv megtanulására. A régi törvény intentiójátúgy tartaná a cikkíró ur helyesnek, ha „alkalmat ad (t. i. az állam) a nem magyar ajkú honpolgároknak, hogy a ki a kai ja és arra képes, ezen nyelvet (t. i. a magyart) elsajátíthassa." Ez érhetetlen. Ha egy iskolába jár, mondjuk GO gyermek, 20-nak a szülei pedig azt akarják, hogy gyermekeik tanuljanak meg magyarul, ki foguá azokat megtanitani. Csak nem a tani-.ó ? Hiszen az iskolában tömegtanitás van. Vagy talán külön iskolát kellene nyitni számukra. Hát azt milyen forum döntené el, vájjon képes-e valamely gyermek a n.ag. ar nyelv megtanulására ? Nohát a törvénynek nem is volt soha ilvei; elcsavart inten-