Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - IV. Értesítők - Dunántúli ének és zenep. egyes.

alá lesznek vetve szigorú állami felügyeletnek s nehéz lesz az állami segélyt is nélkülözni, de meglesz az egyenlőség s a szabadság vallási tekintetben teljesen. Ha a 17. század protestánsai ilyen szabadságot élveznek, akkor győzedelmesKednek ! Ma nem a separatio fáj, nem is a pénzügyi segély elvonása a baj, de — sajnos — a hitben való gyengülés a főveszedelem. S a láthatáron ott a nagy s részben uj ellenség, sőt már hadaival bent is van közöttünk. Ez ellenség a szervezett, erős, új vallás, melynek szintén vannak papjai, van papája s csalhatatlansága : e vallás a materialismus, a szabad gondolkodás, a libre pensée! 1814, óta az istentisztelet gyakorlása szabadnak mondható Franciaországban, de a r. kath. vallás állami vallás volt — ezentúl, az első pont marad, de — állítják — az államvallás lesz a libre pensée vallása, ez terjeszkedik az iskolákban, a hadseregben ép úgy, mint előbb a r. katholicizmus. Az új vallás apostolai s missionáriusai erősen harcolnak a keresztyénség ellen s az új tanok mellett. No, de — úgymond a cikkíró — nekünk is vannak apostolaink s van vallásszabadságunk : érvényesítsük azt ! Álmunkból ocsúdjunk fel ! virrad ! munkára fel ! Hitünk hegyeket mozdíthat meg ! Ne sóhajtozzunk, de küzdjünk s bízzunk — velünk a tengercsendesitő Jézusunk s az ő szent evangyéliuma ! Nem is kicsiny ellenség az a ,,

libre pensée!" S mit akar ? Hát egyebek közt el akarja törülni a keresztyén ünnepeket : a karácsony, húsvét és pünkösdöt, mert az alapjokul szolgáló csodás eseményekben senkisem hisz. Gautier fr. ev. lelkész ismertet egy röpiratot, melynek cime : „A polgári szertartások útmutatója" irta Lux. Az iratban polgári keresztségről, bankelté módosított gyónásról s polgári esketés és temetésről^ az ezekre vonatkozó utasításokról van szó a „Raison'

1 a jog és és$ nevében ! A temetés pl. e szavakkal végződjék : „a$ egyetemes szabad gondolat nevében adieu !" íme az Isten nélküli s remény nélküli socialista, szabad, új vallás, melynek vannak philosophusai is. Old, Buisson, ki még némi keresztyén szinnel fest, mikor az új vallás céljául az emberiség lelki tökéletesítését hirdeti s azt mondja, hogy az új vallás igazság útján halad felső, ideális s az abszolút jóban csúcsosodó morál felé. E tökéletesedéshez pedig — úgymond Buisson — akarunk 1. egyházat papság nélkül, 2. vallást káté nélkül, 3. kultust mysteriumok nélkül s 4. istent rendszer nélkül. — Pédé\ert cáfolja Buisonnak ez új vallását, melyet szerzője „A humanitás vallásának" is nevez (Religion de l'humanité) s kérdi P. „Mi az, a mit a szabad gondolkodóknak a keresztyén vallás nem adhat ?" Igazságot, békét, nemzeti s családi örömöket stb. mindent ad. Buisson használja a „testvér" szót. Honnan vette ? S miért nem használja azt „atya" szót is. Nem oly édes ez, vagy nem szükséges ? Azt mondják az újhitűek, az evangyeliumról, hogy már túlhaladott ! Hiszen még el sem éitük^ Egy új lapjok cime : „A humanitás". Melyik s milyen humanitás? Keressetek a szabad gondolkodók között nagy embereket ! Kiált ' föl végre Pédézert. Nincsenek, nem is voltak, nem is lesznek, mert nem lehetnek sohasem ! A „Temoignage 40. számában igen érdekesen van leirva a szabad gondolkodóknak idei őszi, Rómában, tehát a pápa székhelyén tartott kongressusa, a hol a dogma balgasága (sottis-je) ellen protestált 4000 (közöttük 700 francia) torok! Zúgott a Marseillaise, ragyogott Berthelot előadása, hódított a grand-eloquentia, megrettent Róma, szóval — a Raison" lap szerint teljes volt a diadal, meg volt a ,,

bluff" mint Amerika mondja. íme ! ide juttatja a dolgot a haladni nem akaró Róma az ő anathemáival, lourdi csodáival, paduai szent Antalaival s önző úralmával. Bölcsen, jól s szépen teszik a fr. protestánsok, mikor az ilyen világforgató alakulások közepette ..Rostockba" a lutheránus konferentiára zarándokolnak üdülni, erősödni, vagy pedig otthon „bibliai ünnepet' rendeznek s itt gondolkodnak Monod Adolfuk mélyértelmű mondásáról, hogy „a bibliát melyből Isten szól hozzánk — a Jézus Krisztus irta" — s gondolkodnak a fr. prot. egyházak szövetségének eszméjéről is s annak szükségességéről, mely eszme — a még létező nehézségeknek leküzdése után — valószínűleg testet ölt a közeli jövendőben ! Kntpec István. A har.noverai belmissiói egyesület a múlt hóban tartotta rendes évi közgyűlését. Az ünnepi istentiszteletet Remmers generálsup. tartotta. A férfi és a női ifjúság intensivebb lelki gondozása,, nem különben az iszákosok és hajósok megmentése képezte egyik főfeladatát. Évi jelentéséből közöljük a következő lélekemelő adatokat : Az egyesületnek van 2600 tagja, vasárnapi újságja 42 ezer, naptára 48 ezer és filléres prédikátiói 11 ezer példányban jelennek meg. Az egyesületnek 16 tagja, mint sajtóbizottság, a napi sajtót látja el gondosan válogatott belmissiói és más egyéb egyházi hírekkel. Ifjúsági egyesületeiben és társas otthonában élénk ev. munkásság észlelhető. Női ifjúsági egyleteiben tőleg keresztyén érzésű és gondolkozású cselédeket nevel. A betegek ápolása s az árvák gondozása is képezi egyik fontos feladatát. Különböző jótékony intézetei áldásosán működnek, a téli idény alatt a nagyobb közönség részére előadásokat tart Ecke bonni tanár a bibliai reformátori üdvhit változatlan életerejéről és hatalmáról, Hausleiter greiswaldi tanár Lukács evangéliumának missiói gondolatáról, Tsacker göttingai tanár Leibnitzről, mint a pogány missió úttörőjéről, Haak