Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Pozsony

tömörülésében. Örvendetes kezdetnek vehető az egyházi választmány s a zsinatok csatlakozása, mely utóbbi kérdést közelebbről Kirchenhcim, heidelbergi tanár fejtegette. A zsinat alkalmából a wormsi Luthereinlék előtt nagyobb Luther ünnepély tartatott, a melyen Leinne tanár róla. mint arról a szellem hősről értekezett, ki kora bajaival férfiasan szembeszállott. Hatalmas retormátori egyéniségekre s szabad ev. népegyházra van ma is szükségünk a szabad államban. A nyilvános népgyűléseken Trünpelmaiin magdeburgi lelkész „az ev. egyházról s a nemzet szellemi életézől'S Lucius mairfzi jogtanácsos „az ev. egyházról és a politikai életről" és Werner frank.urti lelkész „az ev. egyházról és a sociális életről" értekezett. A zsinatnak üdvözlő táviratára a császár és a liesseni nagyherceg melegen válaszolt. A zsinat külön resolutióban is hangoztatta az ultramontanisinussal szemben a protestantismus közéleli szerepét és feladatait s az ev. tartományegyházak szorosabb tömörítését. Eperjes. Dr. S\lávik Mátyás. Irodalom. A ,,Cirkevné Listy" vezércikke a a tanügyi új /. , jényjavaslatról értekezik, melylyel szemben cikkír*» az ev. egyházi tót álláspontot az ev. iskolák feladásában, illetve államnak való átengedésében fejti ki s hivatkozik Leményi román egyházi tanfelügyelőre, ki szintén kész az államnak átadni a román iskolákat azon a ciinen, hogy aki parancsol, fizessen is ; az iskolák fenntartásának terhétől megszabadult egyházak pedig egész szellemi és anyiigi erejűket az istenszolgálat- s a vallásoktatásra s itt az anyanyelv gondos ápolására fordítsák. Az egyháznak, mint isteni intézménynek, magast» rendeltetése van, mint az államnak. Az állam törvényének fejet hajtunk, de azért az Istenországa számára nevelni a tót népet első s főköte les s tg ! Ezt tegyék a papok, a kateclieták a kántorok segítségével. Széles mezőt munkáltunk eddig s nagy áldozatokkal fenntartván az iskolákat, meggyöngültünk az istenháza támogatásában. Az iskolát már meg nem védhetjük, védjük meg a templomot. Erről gondolkozzatok — úgymond a cikkíró — Sión tanácsosai s ne aludjatok, de őrködjetek, buzgólkodjatok, mert különben minden elvész ! Okályi Győző jó s gyakorlati „Munkánk sok akadálya" C. hosszú s a következő (9-ik) számban is folytatódó cikke, melyben Okályi kifejti, hogy a papi szép s jó munkának, a Krisztus nyája legeltetésének két lő akadálya van : egyik bennünk papokban, másik pedig népünkben rejlik. Érdekesen, bőven és sok igazsággal igy beszél a két akadályról : 1. Kevesen vannak a papok között az igazán kiválasztottak" kevesekben lángol az Cr s az Cr népe iránli szeretet. A papi pályára is némelyek csak azért lépnek, mert olcsó (pedig nem az) vagy hogy keveset kell itt t múlni (ebteu is csalódnak, mert sok itt a tudomány, s aztán a jó pap holtig tanúi), keveset dolgozni (a rossz papnak igen), sokat lehet pihenni, könnyen megélni, politikai célokúi lehet szolgálni stb. AZ igy gondolkodók nem is diszei már a theol. főiskoláknak sem, hol rendszerint nem nemes szenvedélyekbe merülnek s e szenvedélyeknek hódolnak később is, a hivatalban, a mikor az Cr szöllőjét elhanyagolják, a lelkek gondozásával, a nyáj legeltetésével nem sokat törődnek, miért is széled a nyáj. Az ilyen lelkipásztor nem sokat forgatja a szentírást, a legtöbbet közűlök, sajnos, már a középiskolákban sem vezérelt a vallásosság útjára a mai nem nevelő, de csak tanitó tanárok elégtelen buzgalma. 2. De a népben is sok, sőt több hiba rejlik. Hány itju pap, száz ideállal, tiszta szándék s törekvéssel, csalódások súlya alatt korán elkedvetlenedik, lelkében összetörik s leteszi Gedeon fegyverét s Aron vándorbotját! Hiába kér, beszél, int, prédikál, a nép háládatlan, javithatlan, tanulni, olvasni, nemesbedni nem tud, vagy nem akar. Ha a pap fogyasztási egyletet szándékozik létesíteni : a nép beéri zsidója boltjával, papjának meg rossz néven veszi, hogy ilyen dolgokba avatkozik. Mikor a cikkíró hitelszövetkezet érdekében serénykedett, akkor azt kérdezték tőle De nem csal meg Ntű ur ?" Mert ..kabátos'- lévén a pap is, nem bizik benne a nép. Nagy hibája a népnek az ő csúnya fösvény lelkülete is, melylyel megint természetesen a papról azt vallja, hogy „annak soha semmi nem elég." S ugyancsak ez az istenadta nép mindjárt megharagszik a papjára s a haragját érezteti vele. Minden rosznak melegágyai bizonyára a korcsmák, itt tárgyaltatnak s dőlnek el az egyházi s iskolai ügyek is s terem sok bün. Az akadályok azonban el ne rettentsenek, mi csak gyomláljunk türelemmel egyre jobbau s egymás tanítására tartsunk lielyenkint papi értekezleteket kétszer is egy esztendőben elméleti és gyakorlati tárgyak beosztásával, a mikor mineig sorra kerülhet valamely az illető egyházban található fogyatkozás, s uralkodó vétek. S ez értekezletekbe vpnják be a tanítókat is, hogy igy is védjük az iskoláinkat (íme ! fenti cikkíró meg átadná .a tanintézeteket az államnak !) Közömbösség, vagy ennél is rosszabb" cim alatt ösztönzi, buzdítja tőleg a világi tót egyházi vezetőket, hogy lelkesedjenek s szálljanak síkra a tót ev. egyház igazai melleit. A gyűlésekről el ne maradjanak, khsebbségöK s leszavaztatásuk tudatában el ne kedvetlenedjenek, mentsenek erőt s vegyenek példát lutheránus elődeinktől . . . mert mennél késlekedőbbek s félénkkebbek a tótok, annál törekvőbb s bátrabb az ellenség . . . ápolni kell a tót irodalmat is, hogy a