Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - a) Névvel - Bándy Endre. Jelentés az egyet. lelkészi értekezlet működéséről

Istentisztelet után offertorium tartatott, ami 30 kor. 86 f. eredményezett a templom javára. Délután az ebéd végeztével az esperes urnák mint az egyházmegyei lelkészegylet elnökének vezetése alatt főt. püspök ur részvételével lelkészi értekezlet tartatott, mely alkalommal számos a gyakorlati lelkészet körébe vágó, a lelkésztársak által szőnyegre hozott kérdés került megvitatásra. Majd a püspök ur adta elő részletesen, hogy miként óhajtaná értekezletünk munkatervét megállapítani s végül örömét nyilvánitá az itt-ott jelentkező csekély hiányok mellett az egész egyházmegyében általában tapasztalt ^kedvező eredmény felett. Még csupán Bollahida 1. gyülekezet canonica visitátiója volt hátra. Úttalan utakon érkezett a püspök ur a kicsiny faluba, melyben még ev. püspök sohasem fordult meg. Az istentisztefet itt is az iskolában tartatott meg, valamint a közgyűlés is. A meghatottság könyei csillogtak a hivek szemében, midőn föt. püspök ur szívet.-lelket emelő beszédében a vallásosság áldásait festette le előttük. • A közgyűlésen melegen ajánlotta pöspök ur a gyülekezet történetének kinyomatását, felhívta a nőket nőegylet alakításra — a gyülekezet tagjait magtár alapítására, — a jóttevők neveinek megörökítése véget „Aranykönyv" szerzésére, melyet Németh János gyül. gondnoK fel is ajánlott, végül kérte buzdította a hivoket, hogy arra törekedjenek, miszerint necsak a kicsinyek, hanem a felnőttek számára is legyen szent hely e gyülekezetben, hol a kesergő sziv vigasztalást, a bánattól elepedt lélek enyhülést talál. Bevégződvén e gyűlés, ezzel egyszersmind a majdnem 14 napon át egyhuzamban tartott egyházlátogatás is befejezést nyert. A hivek osztatlan szeretete fogadta fáradságos utján mindenütt az apostoli buzgalmu főpásztor t s azok szeretete, ragaszkodása kisérte otthonába is, áldást esdve mindenhatótól érdemekben gazdag életére. Jelentés a lelkészi értekezletek működéséről. (Az egyet, lelkészi értekezleten előterjesztette Bándy Endre lévai lelkész). Midőn az egyetemes lelkészi értekezlet 1894. május hó 23-án az akkor tartott rendkívüli egyetemes közgyűlés alkalmával megalakult, már az akkor megállapitott irányelvekben (2. pont) kifejezést nyer az a törekvés, hogy az egyetemes lelkészi értekezleten kivül létesíttessenek egyházkerületi és egyházmegyei lelkészi értekezletek is s ezek úgy egymással, mint amazzal is szervi összeköttetésbe hozassanak. De a lelkészi értekezletek a különböző fokozatokon csak lassankint alakultak meg és még lassabban megy a szerves kapcsolat létesítése. A. jelen egyetemes lelkészi értekezleten vagyunk legelőször abban a helyzetben, hogy itt az egyházmegyei és egyházkerületi lelkészi értekezletek működése felett szemlét tarthatunk. Pedig ez a szemle tanulságos, értékes ; noha a jelen esetben még nagyon hézagos. Kézdjük a tiszakerületi lelkészi értekezletekkel. A tiszai egyházkerületben a kerületi lelkészi értekezlet még nincs szervezve ; de az egyházmegyei lelkészi értekezletek buzgón működnek. Csak az egyetlen árvái egyházmegye lelkészei nem tartanak még értekezletet ; a többi egyházmegyékben néhol évenkint többször is (a brassóiban négyszer) tartanak a testvérek értekezletet. A brassói, gömöri és szepesmegyei lelkészi értekezlet alapszabályait is bekuldötte. Az egyes értekezletek működéséről azonban részletes adatok nem érkeztek be. A bányai egyházkerületben sincs kerületi lelkészi értekezlet. Szinte nem érkeztek be adatok a budapesti- és horvát-szlavonországi egyházmegyékből. A többi egyházmegyék részint jelentés, részint jegyzőkönyv alakjában számoltak be működésükről. Az arad-békési egyházmegye lelkészi értekezlete tárgyalta a theol. tanügyi szervezetet; a vallás- és közoktatásügyi miniszternek 17364 903. sz. rendeletét, melyben az autonomia sérelmét látja ; a felső-borsodi indítványt, melyhez csatlakozását jelentette ki ; az új népiskolai törvényjavaslatot, melyre nézve a kerület útján az egyházegyetemet felkéri, hogy követelje : 1. a népiskolai tanterv oly nemű módosítását, hogy ott a vallástanítás heti 3 órában állapittassék meg, 2. hogy tanítóink fizetése államsegélylyel az állami tanitók fizetésével egyenlővé egészíttessék ki. Foglalkozott még az értekezlet a vasárnapi munkaszünet kérdésével s annak legalább az istentisztelet idejére vonatkozólag az egész vonalon leendő megvalósítása érdekében a kormány megkeresését hozza a közigazgatási fórumok előtt javaslatba. A bácsi egyházmegyei lelkészi értekezlet határozatai közül közérdekűek a következők : 1. Úgy a telekezet nélKüü, mint a más íelekezetbeli szülők gyermekei egyházi iskolákba felveendők, kötelesek azonban az egyházközség által megállapitott „iskolafenntartási dijat" fizetni. 2. Az egyház tuiajdonát képező temetőkbe ott, hol községi temető létezik, nem engedhető meg eltemetni azokat : a) kik az egyházból a törvén y szab ta formaságok mellet kiléptek, vagy b) a kik bár nem léptek ki formálisan, de az egyházi temetést mellőzve, felekezetnélküliek által temettetik magukat. 3. Azon egyházi tagok, kik gyermekeiket nem confirmáltatják, vagy az egyházi házasságot mellőzik — presbyterekül nem választandók. Az értekezlet jegyzőkönyvéből kitűnik az is, hogy a lelkészek egyházmegyei könyvtár felett is rendelkeznek, mely az egyházmegye jóvoltából állandóan gyarapittatik.