Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - II. Versek - Csengey Gusztáv. Nagy idők városában

Egyházi épületeink csaknem kizárólag lehető tűzmentes anyagból készültek — sok, talán legtöbb helyen elkülőnitve állanak — a bosszúból való gyujtogatásnak is legkevésbbé vannak kitéve. Még ha egyelőre magasabb díjtételek mellett is történnék a biztositás — rövid néhány év alatt megteremné ez gyümölcseit. Mentsünk meg itt is mindent a mi menthető ! A részletekről beszélni időelötti volna, ezúttal csak az eszmét akartam felvetni ; ha egyszer elvben megállapodunk a kivitel nem fog nehézségbe ütközni. S még csak egyet ! Elgondolkozva azon példátlan buzgóság és áldozatkészség felett, melyet egyházunk az iskolák fentartása körűi tanusit, felmerül előttem a kérdés, hogy eltekintvea néhány theolog. intézettől — mért áldozunk mi csaknem kizárólag a latin iskolákra. mért gondoskodunk mi csak az úgynevezett honoratiorok neveltetéséről s egyházunk azon tagjaival, a kik pedig egyházunk zömét képezik — a kiknél sokkal élénkebb az egyházi szellem — hitbuzgóság — a földmives, az iparos, kereskedő képzését teljesen ügyeimen kivül hagyjuk. Tanult, iskolázott emberünk van máifölös számban, a kik, mert a latin iskolákat végig járták s az alapítványok külömböző jótéteményeit végig élvezték — igen sok esetben méltatlanoknak bizonyultak a buzgó evang. névre. E tekintetben azt hiszem egyszer meg kell állnunk s figyelmünket a polgári rend s egyházunk zömét képező földmives hitsorsosainkra kell forditanunk s ezek kiképzéséről gondoskodnunk. Az intelligentia képzése — kétségtelenül szükséges — de a tanult ember a társadalomnak csak virága — a törzs az, az istenadta nép — ez az anya, a melynek emlőin egyházunk táplálkozik. A nemzetgazdaság első principiuma erős törzset — erős anyák útján nevelni. — Mi erre ez ideig nem gondoltunk — mert az a kevés a mit a tanonc-iskolák heti egy órai vallásoktatással nyujtunk alig egy fokkal több a semminél. Keltsük fel az érdeklődést ezen elhagyatott mező iránt. Talán akad egy-egy maecenás a ki egy gazdasági vagy ipariskolába járó gyermeknek kész juttatni egy kis segélyt egy-egy stipendium képében, s lia kezdetben többet el sem érnénk ez is valami ! Tegyük erőssé a népet — s ne hagyjuk magára, mert ez a mi erőnknek forrása. Itt kinálkozik működésűnknek egyik leghálásabb mezeje. Ehhez adjon Isten erőt ez új esztendőben. Farkas Gejza. A Magyarországi, evangelium szerint reformált és ágostai hitvallású evangelikus egyházak v é 1 e ni é il y e az 1848. évi XX. t.-c. végrehajtásáról. Összeállította : az ev. ref. egyetemes konvent s az ág. ev. egyház egyetemes gyűlésének, a két protestáns egyházat közösen érdeklő ügyekben kiküldött vegyes bizottsága, a Budapesten. 190H. november lí)-én tartott közös gyűlésében.* A magyar nemzet és koronás királya, az 1848. évi XX-ik törvénycikkben foglalt intézkedések által, azon nyomasztó, méltánytalan és visszás helyzetet kivánta orvosolni, melybe e hazának ev. protestáns vallást követő, a többiekkel egyenlően mindig hü, mindig hazafias és a hazáért áldozatkész fiai, békekötésekben. állami törvén3

rekben sokszor biztosított egyenjogúságuk dacára, ugv közéleti, mint sokszor magánjogi viszonyukra nézve az állammal, más egyházakkal és azok hiveivel szemben jutottak. Az igazságot, a haza közérdekét s a haza minden méltányosan gondolkozó fiának közóhaját fejezi ki az 1848. évi XX-ik törvénycikk, midőn 2-ik szakaszában biztosítja az ,,e hazában törvényesen bevett minden vallásfelekezetekre nézve, különbség nélkül a tökéletes egyenlőséget és viszonosságot'

1, s 3-ik szakaszában minden bevett vallásfelekezetek eyyházi és iskolai szükségeinek közálladalmi költségek általi fedeztetés"-ét. A magyar nemzetnek és koronás királyának igazságérzetéről tanúskodó ezen törvény végrehajtására megtette az akkori, első magyar felelős minisztérium a szükséges lépése* Jegyzet. T. olvasóink ügyeimét már felhívtuk a vegyes bizottság ezen — a mi egyházunknak is egyik legfontosabb létkérdésében hozott „Yéleményé''-re. Most a mikor egész terjedelmében való közlését megkezdjük, ismételve felkérjük az illetékes tényezőket, hogy úgy a „Véleményére vonatkozó nézeteiket e lap szerkesztőségével közölni, valamint a róm. kath. részről történt és történő törvénybe ütköző mindennemű visszaéléseket velünk tudatni szíveskedjenek. Lapunkat bárkinek szívesen bocsátjuk e célra rendelkezésére. — (Szerk.)