Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - a) Névvel - Csékus László. A dunántúli egyházi Énektár II. próbafüzete

E próba fűzet az általános tartalmú hymnusokat, a reggeli, déli, esti énekeket és az Y-dik szakasznak leggazdagabb alrészét, az Istenben való bizalmat zengő és ezek közt a szenvedőknek vigasztaló énekeit öleli fel ; s az előszó szerint több anyagot ad, mint a mennyi egy templomi és házi használatra szánt énekes könyvbe felvehető, a^ért, hogy a nagyobb készletből összehasonlítással válogatni lehessen! És ez igy is van helyesen; mert e próba füzetben vannak ugyan jeles énekek is, de vannak középszerűek és gyengék is, a melyek új énekesünkből bátran kihagyhatók. Az ének szerintem legyen egyszerit, szivből fakadó, a melyet gyermek, ifjú és öreg, a legegyszeiübb ember is megérthessen, a legműveltebb is énekelhessen, s belőle lelki megnyugvást meríthessen. A mint már Herder is azt mondja az énekről : „Was ist denn was uns rührt? Einfalt und Wahrheit !". Sajnos, hogy több énekirónk mellőzte az egyszerűséget a csengő-bongó rim kedveért, s annak helyét nem egy énekben az üres bombaszt foglalja el, a, mi világi dalban és énekben talán még megjárja, de egyházi éneknél kirivó és korántsem emeli a vallásos buzgóságot. Az ének hangja a legfelségesebb, a hymnus, a a mi semmiféle cikornyát, diszt és mesterkéltséget nem tűr, a mint ezt Hűffell is oiy szépen fejtegeti: ,,

Wesen und Beruf des evangelisch christlichen Geistlichen" cimű remek művében (3-dik rész 36 és 37. §.), a ki ott a „Ki dolgát csak Istenre hagyja" cimü éneket a felséges egyszerűség mintaképeként emüti fel. A 157 ének közt van 37 oly kitűnő ének, a mely díszére fog válni énekesünknek, s a melyeket ref. testvéreinknek a lapokban sűrűn ismertetett új énekei mellett nem lesz okunk szégyenleni. Van e közt több jó és több középszerű, közönséges ének is; s van benne néhány uly gyöngébb ének iá, a mi új énekesünkből bátran kimaradhat. Kiváló énekeknek tartom a 38. 43, 44. 72, 73, 81. 82, 85, 95, 98, 109, 119—121, 123 — 127, 131, 131, 138, 140—144, 146, 147, 149, 151 —157. énekeket. E kiváló énekek körül egy a győri énekesből van átvéve, ? új fordítás, 5 régi szerzőtől, 10 javított és iS — tehát a fele — eredeti új. Jó szerintem e füzetben régi szerzőktől 5, a győri énekesből átvett 6, eredeti új 75, új fordítás 19 és javított jo, összesen 75. Egész közönséges, középszerűnek tartok belőle 31 éneket. (Ezek közül 5 régi szerzőtől, 5 a győri énekesből, 8 eredeti új és 13 javított.) Gyengének és igy kihagyandónak vélek 14 darabot. (Ezek közt egy eredeti új, 3 a gyön énekesből és 10 régi szerzőktől.) E gyenge énekek szerintem ezek : a 7, 9, I6

y 18, 24, 26, 30, 52, 66, 83, 84, 12S, 129 és 136. A mint emlitém, némely énekben túlságosan csillog a poézis, s ezek közül nem egy inkább egy szép költemény, mint egy egyszerű gyülekezeti ének benyomását teszi az olvasóra. Ilyen p. 0. az 5. ének, melynek az átdolgozója Péczeli Király Imre 10 verses énekét 6 versben dolgozta át ékes, cseugő rímekben, felhasználva még az alliterátiót is az énekben, mint : ..Csurgó cserme'y csörgedezéssel, Zuhogó vizek zörrenéssel, Mind nevedet áldják, zengéssel:'. Az 5-dik verse pedig : „Kert rózsái, szüzek, Szülők ékes szemefénye,. Erdő fái, ifjak, Szülők bimbózó reménye" slb. a mi bár szép költői termék, de Péczeli Király énekében föl nem található. (Lásd a 17 9. ref. dicséretet.) Messze mögötte marad sz előbbinek s inkább csak üres rímpengetés a két pici versecskéből álló 37 új ének, melynek első verse ez : „Áldd az Urat szivem, ajkam a hála szavával, Énekem égbe röpülj, s a magasba felszárnyalj, Kit betakar, Érheti vész zivatar, Megszabadul keze által !" (Nem mondja, hogy mivel takarja be ?) Ilyen a 150. eredeti új ének is, a : „Lelkem szárnya kibontva, Száll a magas menyboltra." íme mutatóúl a 2-dik verse : „A porban éles jaj túl, Én szivem fel-fel jajdúl S nyugalmat nem talál, Öröm fénye kicsillan, S másik percben elillan, És meglep gyorsan a halál." Akár csak az egykori pataki diák „Apolló — nagy olló" rimeléseit hallanók. Ilyen a 15 1. eredeti új ének is, a mely igy kezdődik : „Ti sötét felhői A haragvó égnek Szárnyatokra lelkem kímélve vegyétek" stb. Ennek a 7-dik verse igy szól :