Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - V. Könyvek, folyóiratok stb. ismertetése - Rédei Károly. Hasonlatok a Kátéhoz

Külföld. ­A Gusztáv Adolf egyesület szept. 19—23. nap­jain Pank egyházi tanácsos elnöklete alatt Heidel­berg egyetemi városában tartotta 57. évi nagygyű­lését. ünnepi istentiszteleten Drews giesseni theol. tanár prédikált, inig az ünnepi ajándékot, szent edényeket, bibliákat és oltárteritőket szegény egyházközségek részére Hölscher lipcsei superin­tendens vette át. A nyilvános nagygyűlést megelő­zőleg Schaffner lelkész a párisi prot. egyházi vi­szonyokról, az istentelen sociáldemokratákról s a vallástalan liberális kormányról, Hoppe Brazilia val­lásos nyomorúságáról, Kinzenbach a cseh viszo­nyukról értekezett. Szomorú képek az ev. egyházi élet múltjából a diasporában. A nagygyűlésen a bádeni s a szászweirnári koronaörökös is megje­lent s a német császár igen meleghangú táviratot küldött. „Különös megelégedéssel és élénk érdek­lődéssel kíséri — úgymond — az egyesület hűsé­ges munkáját". A német egyházi választmány nevé­ben Kelber müncheni föegyházi tanácses s a hei­delbergi egyetem nevében Lennne theol. tanár üd­vözölte a (V. Adolf-egyesület közgyűlését. Az üd­vözletek után az első nagygyűlést Pank központi elnök nyitotta meg igen nagyhatású beszéddel. El­mondotta többi között, hogy a túrni templomépítés 100 ezer márkába került az egyesületnek, s a mult évben 250 ezer márkát csak Csehországra fordí­tott. Annak a nézetének adott kifejezést, hogy ezen­túl csak a szükségletekhez mérten a tervek és a költségvetések előzetes beküldése mellett fognak az egyházközségek segélyben részesülni. Majd a speieri protestátió templomának felavatásáról és Gál magyar képviselő , vad sovinista" támadásáról szólott s erélyesen visszautasította a G. Adolf-egye­sületnek tulajdonított „titkos pangermán célokat". Végül rövid vonásokban s gazdag tanulságokkal kitérve ismertette a nem épen örvendetes és biz­tató német egyházi viszonyokat. Az elnöki meg­nyitó után Härtung superint., mit az egylet főjegy­zője az évi jelentést terjesztette elő, a mely szerint az egyesületnek mult évi bevétele volt 2858027 márka, a melyből 1578859 márka segélyezésekre fordítható. A nőegyletek gyűjtése 277414, a német birodalomé 818768, Ausztria-Magyarországé (118721 s más országoké 158340 márka, a mi eléggé tekin­télyes összeg. Legátumokban kapott a központi pénztár 33191, s a 45 főegylet pénztára 248022 már­kát, 51 templom felavattatott s 17 uj templomnak alapja megvettetett. 39 egyházközség hálásan kilé­peti az egyesület gondozásának köréből. Sajnos, a szükségletek évről-évre növekednek, a melyeknek az egyesület alig képes megfelelni. Igen nagy fel­adat, vár még reá Ausztriában és Pósenben, s nagy íi szükség Elszáz-Lotharingiában is. A központi elnökség eseményekben gazdag jelentése külön nyomtatásban is megjelent. Egy nyilvános esti gyű­lésen egyes képviselők Brazilia, Csehország, Bel­gium és Elszász-Lotharingia vallásos egyházi álla­potairól értekeztek. Előadást tartott Braunsveig volt Saloniki, jelenleg lipcsei lelkész „a Gusztáv Adolf­egyesület keleti munkájáról és feladatairól", a melv­ben többi között hangoztatta, hogy nagyobb támo­gatást igényel Alexandria iskolaügye, Kairó építke­zése, az egyptomi protestánsok gondozása, a bairuti templomépítés ügye s a konstantinápolyi s.-lelkészi állomás. Utóbbi helyen egy vándorlelkész alkalma­zására van szükség, a ki gondozhatná a drinápolyi protestánsokat és az anatóliai vasút mentén talál­ható nagyszámú hívőket. A 3 nagy szeretetado­mányban: 22337 f 6827 t 6727 márkában Wünschel­burg siléziai, Tirschenreuth bajor és Znaim morva egyházközsége részesült. A jövő évi nagygyűlésre Erlangenbe, Stralsundba és Brombergbe kapott meghívást s utóbbi el is fogadtatott. Forrásunk szerint a Gusztáv-Adolf-egylet ügye Pank elnöklete alatt a legjobb kezekben van. Pank nekünk ma­gyaroknak is jó barátunk és személyes ismerősünk. Fia több éven át Pokoly J. kolozsvári theol. tanár­ral együtt ilj. Tisza Kálmán nevelője volt. Dk Szlávik Mátyás. irodalom. A jus exclusivae, (vetojog) a pápaválasztásnál. Irta dr. Kérészy Zoltán, képesített egyetemi tanáj-. Budapest, 1904. Politzer Zs. kiadása. Ára 2 K 5o f. (120 lap). A római pápaság mindig nagyon ügyes és merész volt abban, hogy jogait nemcsak meg­mentette, hanem folyvást gyarapította is a fejedel­mek és a népek rovására. A fejedelmek és népek pedig mindig ügyetlenek és gyávák voltak a pápa­sággal szemben meglevő jogaik védelmében és felhasználásában. így azután lassankint a pápa ura lett a fejedelmeknek és népeknek, ezek pedig a pápaság rabszolgái és eszközei. Idők folytán a ve­tojog is annyira elhomályosodott, összenyomódott, hogy az utolsó pápaválasztás alkalmával már me­részen azt állították nálunk is az ultramontanok, hogy ez a joga egyáltalán nincs is a fejedelmeknek. Erről a lontos jogról ir tanulságosan, érdekesen dr. Kérészy könyve, méltó a jogászok és az államfér­fiak teljes figyelmére. Segédkönyv a vallástanitáshoz. ,,Hasonlatok a I\áteho$" cimmel most hagyta el a sajtót magyar fordításban, egy igen ajánlható kis munka, melyet lelkésztestvéreink, vallástanáraink és vallástani­tással foglalkozó tanítóink bizonyára eredményesen használhatnak a különféle iskolákban. A mű szer­zője : Seheller Arnold münchengasserstädti (Német­ország) ev. lelkész, fordítója : Re dei Károly puszta­földvári (Békés m.) ev. lelkész. Bészletesebb ismer­tetését még fentartjuk ugyan magunknak, de már most is megragadjuk az alkalmat, hogy az érde­keltek figyelmét felhívjuk reá.

Next

/
Thumbnails
Contents