Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - b) Név nélkül vagy álnév alatt - M. M. M. Az új iskolai törvényjavaslat ág. hitv. ev. egyházunk szempontjából

Tan a kötelességtudás, hol a hűség az élethivatás­ban a nyilvános hivatalban ? Hiszen mindenünnen napról-napra hallunk kötelességmulasztásról, hűtlen­ségről, vesztegetésről, sikkasztásról s mindenféle bű­nökről. Mindenünnen hangzik az elégül ellenség szava, fizetésemelés, munkakönnyités, nagyobb kényelem, több élvezet követeltetik minden oldalról. Ezek nem fogyotkozások már, nem az embeű gyarlóság kifo­lyásai többé, a mi elvétve minden korban létezett; ezek már az elterjedt tudás alapján rendszeresen űzött, számítással elkövetett tettek és tények, s a mi a legnagyobb baj, már nem kivételek. Hát ezen tényekkel szemben megdöbben a hazafi s/ive, a ki­nek van érzéke valami magasabb iránt. Ez nem akar vád lenni a községi és állami iskolákra ; mert hisz azok arról nem tehetnek, s ők megteszik köte­lességüket a maguk részében. De azon helyzet, a melyben ezen interconfessionális iskolák találtatnak, azután az egész iskolai rendszer *nás eredményre nem is vezethetnek. A népoktatás fejlesztése érdekében az államkor­mányzat részéről uj törvényjavaslat lett kidolgozva s már az országház asztalán várja tárgyalását*). A mint ismeretes, a javaslat az elemi népiskolára és az abban működésre hivatott tanerőket képző isko­lára vonatkozik, illetve ezen oktatást törvényileg akarja szabályozni s meghatározni. Mily előzmények után került a javaslat az országgyűlés elé, s mily nyilatkozatok történtek róla a tanácskozmányban : az nem tartozik ide. Mi csak a mi ev. egyházunk szem­pontjából akarunk róla véleményt kockáztatni. Hogy a javaslathoz tárgyilagosan szólhassunk, mindenek előtt meg kell állapítani : mi, és mi kell hogy legyen az elemi oktatás célja ; mert e szerint alakul az elemi iskola feladata és ez határozza meg az esz­közöket, a melyekkel a cél elérhető. Az elemi iskola cc'lja nem lehet egyéb, mint a gyermek-emberben megvetni azon alapot, a melyen az életben tovább ppilhet oly irányban,, hogy e föl­dön becsületes emberré váljék, s liogy becsülettel állhasson meg az élet harcában. Ez és egyedül ez lehet az elemi iskolának célja; ha más célokat állí­tunk s akarunk elérni az elemi iskola utján, téves útra tértünk s ne ai érünk el eredményt. E szerint az elemi iskola feladata a gyermek­embernek az emiitett célra vezető ismeretek elemeit nyújtani. Elemeit, hangsúlyozzuk, s nem rendszeres tudományt. Az ezen fokra nem való, a 6 — 12 éves *) Jegyzet, Az ismeretes politikai zavaros helyzet kö­vetkeztében ugyan ez a javaslat is lekerült a többiekkel együtt a Ház asztaláról, de ez nem változtat a dolgon. Sz. gyermek azt meg nem emésztheti. Nem jó, ha gyer­meknek már ezen korban akarjuk megmutatni min­dennek az okozatiságát, s nem jó, hogy már a gyermek tudja mindennek az okát. Ezt még itt nem értheti meg, s nem bírja követni, annál kevésbé magában feldolgozni, megemészteni. Itt az általános igazságok, eredmé­nyek tételesen nyújtandók a gyermeknek dióhéjban. ,,Az úgy van 1', kell mondani a gyermeknek, hogy miért, az majd később jön s később fogja megér­teni. Máskülönben a gyermekben elfojtatik a kíván­csiság, a tudásvágy s már az elemi iskola végezté­vel azt gondolja a gyermek, hogy mindent tud s tulajdonképen nem tud semmit. A mondottak alap­ján az elemi iskolának tárgyai nem lehetnek mások, mint a hitvallás, az olvasás, az irás, a mennyiség­tan és némi kézügyesség, a mennyire azt az iskola nyújthatja. Egycb dolog mint külön tantárgy ezen fokra nem való. Az elemi iskola úgy oldja meg fel­adatát, ba megtanítja a gyermeket első sorban is­merni az Istent, mint a legfőbb tekintélyt, mint mindennek mindenható Urát, mint a legjóságosabb gondviselőt, mint a leghatalmasabb segítőt az élet minden bajában, mint a kegyelem Istenét, a ki a bűnös embert fiának fogadja el az ő Fiáért a Jé­zus Krisztusért s örök életet ad mindazoknak, a kik e kegyelmét hittel elfogadják. Továbbá mint szent és igazságos bírót, a ki nem hagyja megtorlatlanul a legkisebb bűnt sem s szigorúan bünteti az ő tör­vényeinek áthágóit. Ebben rejlik minden földi tekin­télynek a hatalma, ebben minden földi törvény tisz­teletének a titka, ebben a kötelességteljesítés ereje és a hűség szilárdsága. Hogy az iskolai oktatás által ezen ismeretek vésődjenek minél mélyebben a fogé­kony gyermeki szívbe, ez úgy az állam, mint az egyház igazi, a legfőbb érdeke, azért erre fektetendő a legnagyobb súly, fordítandó a legtöbb idő. Továbbá tanítsa meg az elemi iskola a gyermeket olvasni. Ezt három fokon teszi. Első sorban mechanice ; to­vábbá formálisan-értelmes olvasásban; végül mate­riálisan-értelmes olvasásban. Ezen keretbe foglalandó minden tantárgy : történet életképekben, alkotmány­tan, természetrajz, természettan, egészségtan, földrajz mind olvasmányi cikkek alakjában, tételesen. Az is­meretlen uj fogalmak megértetésére szolgál a tanitó szóbeli magyarázata. Továbbá tanítsa meg az iskola a gyermeket írni, alakilag lehetőleg szépen, tar­talmilag lehető helyesen. Végül a mennyiségtanból ü négy számtani alapmiveletet s a niértanból a leg­egyszerűbb dolgokat. Ezenkívül némi kézügyességet a körülményekhez képest.

Next

/
Thumbnails
Contents