Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - a) Névvel - Prónay Dezső báró. Megnyitó beszéd

i Huszonkettedik évfolyam. 46. szám. Orosháza, 1904. november 17-én SVAI. BGYHAZ ÉS ISKOLA. Előfizetés dija : Egész évre . 12 kor. Félévre . . 6 „ Negyedévre . • 3 „ Egy szám ára 24 fill. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Kiadótulajdonos és szerkesztő: VERES JÓZSEF. Felelős szerkesztő : HAJTS BÁLINT. Hirdetés dija: Egész oldal . . 16 kor. Fél oldal ... 8 ., Negj'ed oldal . 4 Nyolczad oldal 2 „ Báró Prónay Dezső egyetemes felügyelő megnyitó beszéde az egyetemes gyűlésen. Áthatva azon vallásos és szép ima által, melyet érdemes egyházi főjegyzőnk egyetemes gyűlésünk bevezetésénél szokásos isteni tiszteleten mindn}

rájunk épülésére elmondott, üdvözlöm teljes tisztelettel és hitrokoni szeretettel evangelikus egyházunk összegyűlt tagjait. A történelmi fejlődésnek következménye, hogy az egyházi élet súlypontja egyházkerületienkben fekszik. A kerületekben alakul ki egyházunk közvéleménye, az igy kialakult közvélemény jelentkezik és uralja egyetemes gyűlésünket. Ezzel számolni kell mindenkinek, a ki egyházi közügyekben résztvesz. Számolok én is. A tárgy, mely eg}

rházunk közvéleményét ma leginkább foglalkoztatja, az 1848: XX. t.oikkben lefektetett elveknek és ezek megvalósításának a kérdése. Ez olyan uralkodó eszméje egyházi közvéleményünknek, hogy ez elől nem térhet ki senki, olyan ez, mint a minket környező levegő, melyet mindenki besziv. Az 1848: XX. t.-cikkben lefektetett elvek végrehajtásáról van szó. Egyházunk a mult időkből két dolgot vett át. Önkormányzati jogaihoz való ragaszkodást, szeretetet, az önkormányzati jogot oly széles terjedelemben értve, mint a milyen terjedelemben ritkán rendelkezik vele valamely felekezet. Az önkormányzattal egyházunk átvette a szegénységet is. A szegénység nyomasztó, de azért a szegénység nem jelenti a nyomorúságot. A nyomorúság megtöri az embert, a szegénység felemeli. A nyomorúság az erkölcsi élet követelményével szemben nehezebbé teszi a helyzetet. A szegénység nem teszi nehezebbé, sőt az evangélium tanitása szerint a gazdagság inkább mint a szegénység. — Anj'agi kérdésekről is szó van az 1848: XX. t.-cikkben és erkölcsi elvekről is. Várjuk az államtól vagyoni helyzetünk javitását. A magyar honi evangélikus egyház a mult idők hagyományaiként önkormányzati hagyományai mellett és szegénysége mellett megnyerte a más felekezetűek közül az elfogulatlanok szeretetét és rokonszenvét. Ennek a. rokonszenvnek és becsülésnek egyik alapja éppen az volt, hogy az evangélikus egyház szegénysége dacára is képes volt nagy szolgálatot tenni a hazai közművelődésnek s példáját adta annak, hogy áldozatkészséggel csekély eszközökkel is lehet nagy eredményeket elérni. Midőn erre utalok, teszem azért, hogy felhivjam a figyelmet arra, hogy az 1848 : XX. t.-cikk megvalósításával nemcsak arra legyünk tekintettel, hogy mit nyerünk, mit adnak, de hogy hogyan adják ? A végrehajtás legyen az elveknek külső tényekben való elismerése és ne csak az anyagi előny számszerű jelentkezése. A fö dolog legyen a biztosíték az iránt, hogy a mit nélkülözések és szenvedések árán mint egyháznak egyik legfőbb erkölcsi kincsét megszereztünk, önkormányzati jogainkat csorbítatlanul származtassuk át a jövőre. Abban a reméltben, hogy egyetemes gyűlésünk tanácskozásainál ezek az elvek irányadók lesznek, még egyszer üdvözlöm a gyűlés tagjait.