Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - b) Név nélkül vagy álnév alatt - Ultramontán dogmatika

kath. plébános, 25 tanitó és egyházszolga, 22 görög kath. plébános és 13 tanitó 4 szol­ga, tetemes személyi járandóságai az állam­kincstárból fedeztetnek. Az aradi kincstári jószágigazgatóság utján 136 r. katholikus és görög katholikus plébános, tanitó és egyházfit részesit ellátás­ban az államkincstár. — Ezeknek az ellá­tási költsége évenként csak készpénzben 115,222 korona. Ezenkivül mintegy ezer köb­méter tűzifa s negyedfélezer kat. liöld föld. Nem állnak rendelkezésünkre azok az adatok, amelyekből a kegyurasági terheknek kétségtelenül milliókra rugó összegét meg­állapithatnók. De e helyen nem is az utolsó fillérig való pontos kiszámítás a fődolog, ha­nem annak a ténynek tiszta megvilágositása, mely szerint hazánkban a tökéletes jogegyen­lőség és viszonosság elvének sérelmével, a haza polgárainak egyházi adókkal való túl­terhelése roppant aránytalanságokat tüntet fel. Nem elég, hogv ugyanazon hazának evangéliomi vallású polgárai saját filléreik­ből fizetik lelkészeiket és tanítóikat, hanem azonfelül még régi, elavult és törvényes szempontból kifogás alá eső intézmények folytán különféle cimek alatt kénytelenek, a gazdag; uradalmakkal és állami eredetű ala­O O pitványokkal és alapokkal bővelkedő róm. kath. egyház szükségleteinek fedezéséhez is járulni. A modern államnak azon fő elve, mely szerint az állam, a haza összes polgárait egyenlő bánásmódban tartozik részesíteni, nálunk, fájdalom, még nincs megvalósítva. Sőt ellenkezőleg ! A kegyúri jog. a városok­kal szemben, ujabb időben oly igazságtala­nul alkalmaztatik, hogy képes felháborítani a legszelídebb lelkű polgárok igazságérze­tét is. Magyarországon nincs egyetlen egy kegy­úri joggal biró város sem, mely csupa róm. kath. vallású polgárokból állana; sőt ki le­het mutatni, hogy némelyekben a prot. evang. lakosság van töbségben. A középkori kegy­úri jog alapján, az evang. prot. vallású pol­gárok is tartoznak a kegyúri terheket vi­selni, de mikor arról van szó, hogy a kegy­urasággal együtt járó, attól elválaszthatat­lan kegyúri jogokat (pl. plébános választás­nál) is kell gyakorolni: akkor sok helyen a jogérzet megalázásával és az osztó igazság kicsúfolásával, nem csupán összes lakossága, nem is ennek törvényes képviselete, hanem csakis kath. tagjai gyakorolhatják a jogot. Már pedig mindenki tudja, hogy a politikai községek patrónusi jogát csakis azok a szer­vek gyakorolhatják, melyeket a községi tör­vény felállít, tehát a képviselő testület vagy a tanács és pedig csak azon összetételben, melyet a törvény kötelezöleg előír. Ezen jog­gyakorlatától vallása miatt senki el nem zárható. Mégis nálunk, felsőbb rendelet foly­tán, a képviselő testület nem katholikus tag­jai eltiltatnak jogaik gyakorlatától. A törvény, jog és igazság ilyettén gya­korlása folytonos izgalomban tartja a kegy­úri városok lakosságát, akik felett a kath. püspöki önkény a legridegebb formában ér­vényesül. Mennyi önkénye követtetik el ily cim alatt az országban, arról elszomorító tanú­bizonyságot tehet Eperjes, Debrecen, Besz­tercebánya, Breznóbánya, Körmöcbánya, Gröl­nicbány 7a, és más városok protestáns lakos­sága. Követeljük tehát, hogy az 1848. évi XX t.-c. 2. §-a oly szellemben hajtassék végre, hogy a róm. kath. vagy görög katholikus egyház, kegyúri terhek cimén a nem-katho­likusoktól semmiféle szolgáltatást ne köve­telhessen és hogy a kincstár, a szabad kir. városok és községek által kegyúri jog cimén teljesített szolgáltatások helyébe, az 1868. évi 53. t.-c. 23 §-ában szabályozott, az ösz­szes vallásfelekezetekre kiterjedő, és az egyes vallásfelekezeteknek a lakosság számához képest megállapítandó és a község vagyoni erejéhez mért segélyezés lépjen. — A plébá­niák ezen rendelkezés fotytán esetleg szen­vedett jövedelem fogyatkozásának pótlására nézve egyedül az 1790—1. évi XXVI. t.-c­lehet az irányadó. (folyt, köv.) Belföld. Pályázati eredmény. A dunántúli ág. hitv. ev. egyházkerület 1901. évi közgyűlésén Dr. Mesterhá­zy Gedeon űr, a kerület világi aljegyzője, 400 ko­rona pályadijat tűzött ki ilycimű munkára: »A val-

Next

/
Thumbnails
Contents