Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - a) Névvel - Hörk József. Az új népiskolai törvényjavaslat az ev. egyház szempontjából

Huszonkettedik évfolyam. 44. szám. Orosháza, 1904. november 3-án EGYHÁZ ÉS ISKOLA Előfizetés dija: Egész évre . . 12 kor. Félévre ... 6 ,, Negyedévre . . 3 „ Egy szám ára 24 fill. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Kiadótulajdonos és szerkesztő: VERES JÓZSEF. Felelős szerkesztő: HAJTS BÁLINT. Hirdetés dija: Egész oldal . . 16 kor. Fél oldal ... 8 Negyed oldal . 4 „ Nyolczad oldal 2 „ Az új népiskolai törvényjavaslat az ev. egyház szempontjából. Midőn Berzeviczy Albert dr. magy. kir. vall. és közoktatásüg}

7i érdemes miniszter, ezen kitűnő államférfiú a maga törvényjavaslatát a népiskolai közoktatásról szóló 1868. XXXVIII., a magyar nyelv tanitásáról szóló 1879. XVIII., a községi és felekezeti tanitók és tanitónők fizetésének rendezéséről szóló 1893. XXVI. t.-c. módositása tárgyában közzétette, nagy mozgalom keletkezett a hazai egyházad körében, mert a törvényjavaslatban tagadhatatlanul sok eddigelé az egyházak által ellenőrzés nélkül is gyakorolt jog (p. o. fegyelmi eljárás, tanitóképesités, tanitóképző állitás, tankönyv meghatározás, tanhelyiségek) megváltoztatásáról s itt-ott megszüntetéséről van szó. Az egyházak közül a magyarországiak prot. része csakhamar felhagyott a lázas izgalommal s ha fordult is elő — különösen az ev. egyházban — mozgalom, az is a felvidéki nemzetiségi egyházmegyék körében folyt le és szelid jellemű, inkább a kérelem és folyamodvány útjára lépni hajlandó volt. Ugy, hogy lassacskán az ellenzők közül csakis a román és szerb (magyar- és erdélyországi) és az erdélyi német ev. maradt az ellenzés, a támadás terén. Ennek természetes magyarázata van. Hogy az egyházak feljajdultak, annak oka az, hogy az öt fejezetbe osztott törvényjavaslatban csakugyan sok olyan van, a mi érzékenyen érinti az egyházak autonómiáját s eddig gyakorolt iskolai jogait. Az öt fejezet a következő : I. Tankötelezettség, II. az elemi népiskola két tagozata, III. a községi és felekezeti tanitók javadalmazása és az állam által gyakorlandó fegyelmi jog, IV. tanitóképzés és képesités, V. állami tanfelügyelet. Ha már most ezeket egyenként vesszük, akkor az I. 3. megpótolja a mindennapi iskolába járást egy 7-ik évvel azokra, a kik nem mutatnak hat év alatt kellő eredményt. A II. fej. az állami elemi népiskolákban (13. §.) csak a szertartási nyelv használatát engedi meg az illető főhatóság kívánatára a magyar mellett, de csakis a hit- és erkölcstan tanításánál. A 15. a magyar nyelv tantervét a miniszter állapítja meg s ezt minden iskola, a hitfelekezetiek is kötelesek követni. A 16., 17. §-ban a felekezeti iskolák határozzák ugyan meg a tancélt, tanrendszert, tantervet, tankönyveket, de a miniszter azokat feliilbiráltatja és az ilyen, az egyházi főhatóság által elfogadott könyveket is eltilthatja, elkobozhatja. Az elemi iskola két tagozata olyan viszonyban áll egymáshoz, hogy ahol a mindennapi hat éves tanfolyam beállittatik, ott azzal, szerves kapcsolatban az ismétlő tanfolyam is feltétlenül felállítandó és fentartandó s annak vagy ipari, vagy gazdasági irányúnak kell lennie. A ki az egyiket fentartja, fönn kell tartania a másikat is s a 26. §. azt mondj cl j j 8/Z ismétlő tanfolyam tanulóinak hit- és erkölcstani oktatá.sáról vasárnaponként egy órában az illető hitfelekezetek tartóinak gondoskodni". Ez tehát határozott parancs a felekezeteknek ; ilyen parancs foglaltatik a III. fej. 35. §-ában is, a hol a tanítóknak hat izben 100 koronás korpótlék megadásáról van szó. A 40. f) pontja szerint : ha „a felekezeti iskola tanítójának fizetés kiegészítéséhez 120 kor.-t túlhaladó államsegélylyel járul az állam, a tanitó al-