Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Lajoskomárom

akarták az egyházi egységet megcsinálni, hogy a magyar-tót egyháznak jelentékeny tagjait számláló, Kassára nemcsak egyházi, hanem földrajzi, közigazgatási s az élet mindennapi érdekeivel szorosan ideutalt vidéki egyháztagok, más falusi, távolabb eső egyházakhoz elcsatoltassanak, a városi hivek pedig a magyar-német egyházba beolvasztassanak. Ezen téves, káros és az egyház múltjával össze nem egyeztethető irányzatnak ellentmondott s azt végrehajtani megakadályozta a köztiszteletben állott s érdemekben gazdag, áldott emlékű Brós% Jonathán a VI. szab. kir. város esperesség volt felügyelője s a még élő S^tehlo akkori főesperes előtt határozottan kifejezte, hogy: a kassai evangélikus egyháznak hivatása nemcsak a Kassa városi, hanem a s%á%adok óta idetartozó s minden erdekekkel ideutalt vidéki evangélikus híveket is megtartani s őket megmagyarositani. — Es a tények igazolják, hogy a fenkölt gondolkozású, a lelkes, hazafias és egyházias szellemű öreg Brós

ç Jonathánnak igaza volt. Mig ő élt s az ügyek élén állott nem is sikerült ezen vidéki hiveket Kassától elcsatolni. 1894-ben kezdték s 1898-ban végrehajtották, hogy legnagyobb részét elcsatolták. Kérdés azónban vájjon kivánatos-e ezen vidéki hiveknek Kassához tartozni ? Földrajzi, közigazgatási, piaci, az élet mindennapi érdekeinek szempontjából világos, hogy ezeknek Kassa a központja, egyházilag is legkönnyebb reájok nézve ide tartozni. Telier-e azonban a kassai eg}*házra nézve? Nem. Semmi tekintetben nem! Iskolai szempontból ezen Kassa környékén lévő községekben mindenütt van rendezett legnagyobb részt községi, állami iskola, a helybeli iskolát tehát nem terhelik s a hol legtöbben vannak, Rás-Benyelien, ott van jó ev. iskola ! Anyagi, adózási szempontból ezen vidékiek aránylag nagyobb egyházi tei'het viselnek, mint a városiak, mi csak előny. A templomot buzgón látogatják, mi csak örvendetes. Hogy pedig ezen amúgy is nem nagyszámú falusi egybáztagok esetleg majorizálhatnák a városi nagyobb számú intelligens elemet, azt okos ember komolyan el nem hiszi, annál kevésbbé, mert hiszen autonom szervezet mellett szabályrendelet szerint meg van, meg lehet szabni úgy a városi, mint a vidéki tagok határát. (folyt, köv.) Belföld. Száz éves gyülekezet. A lajoskomáromi ág. hitv. ev. egyházközség okt. 30-án ünnepeli fenállásának 100-dik és temploma telszentelésének 82-ik évfordulóját. — A gyülekezet keletkezése egyidejű a talu keletkezésével. A közel 400 lélekből álló gyülekezet az istentiszteletet eleinte egy pajtában tartotta ; majd épitett egy házat, melynek két első utcai szobája volt a lelkész lakása, hátulsója. melybe a lelkész konyháján kellett bemenni, volt az imaterem. 1821 s 1822-ben építette a .mostani templomot, melyet Berke Mihály gergelyi lelkész s esperes 1822 nov. 1-én, szentháromság 22 vasárnapján szentelt tel. — A gyülekezet lelkészei voltak : 1. Burray Sámuel, ki 1809 szept. 29. itt meghalt. 2. Fárnek Jonathán, hi 1817-ben atyja helyére Csernyére ment. 3. Hrabowszky György, ki 63 éves korában 1825 ápr. 12. itt meghalt. Sirját emlékkő jelzi eme felirattal : „Hrabowszky György felejthetetlen apa áldott hamvainak 1845." 4. Tatay Imre (Tatay Istvánnak, a szarvasi tanoda volt jeles igazgatójának atyja), ki 3 év múlva 1829-ben ToriiaNémedire ment. 5. A gyülekezet 1829-ben Malatides Gábor, ösküi lelkészt, (Malatides Sándor, a soproni Lyceum, jelenleg nyugalmazott tanárának atyját) választotta meg, ki 38 évig müködett, s meghalt 1868 jan. 9. Sirját szép emlékkő jelzi. 6. Utána Szarvasi Sámuel választatott meg Beledről kit 1895 szept. 20. Tatay Sámuel esperes iktatott hivatalába. Szarvasi 27 évi működése után 1895 szept. 1. lemondott, s nyugalomba vonult. 7. Utódja a volt segédlelkész : Kasper Jószef, 1896 febr. 2. lett megválasztva. — A gyülekezet tanitói voltak : Szabados István, Wissnyi János. 1820 körül Andorka István, (Andorka Jánosnak, a későbbi belső somogyi esperesnek atyja.) 1823 körül Kis Szedlák Ádám. 1824—1834-ig Varga Mátyás (Varga János, malomsoki tanitó atyja,) ki később községi jegyző lett s meghalt 1885 jan. 12. Szilvágyi Sámuel, ki 1837-ben Tolna-Némedire ment. Kapp Henrik, Kapi Gyula soproni tanitóképezdei igazgató -atyja, ki itt nagy áldással működött, 1857-ig. Hálás tanítványai 1877-ben díszes granit síremléket állítottak neki. Utána Klein Péter, itteni segédtanító lett megválasztva, ki már egy év múlva meghalt. Utódja lett Mühl János, apáthii segédtanító, ki nagy sikerrel működött itt 1874-ig, me!y évben Mekényesre ment, hol még most is tanitó. 1874 máj. 10-óta Mohar Endre. Majd ennek fia Mohar Géza, jelenleg fővárosi tanitó. Pöntör Béla, jelenleg birdai ta-