Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - V. Könyvek, folyóiratok stb. ismertetése - Magyar könyvtár

Külföld. A németors\. tudományegyetemek prot. theol. fakultásain az elmúlt nyári félévben előadást tartott 189 tanár és pedig 114 rendes, 37 rendkívüli, 5 honorár és 33 magántanár. Az ev. theol. hallgatók száma volt 2123. Az egyes theol. fakultásokon a hallgatók következőleg voltak megosztva : HalleWitte nbergnek volt 312. Lipcsének 278. Berlinnek 260, Tubingának 177, Erlangennek 164, Marburgnak 150, Göttingának 112, Greifswaldnak 106, Bonnak 86, Boroszlónak és Kőnigsbergnek 75, Giessennek 74, lleidelbergnek 71, Straszburgnak 64 (ebből 35 elzászi,) Jenának 50, Kiélnék 35 és Bostoknak 34 ev. theol. hallgatója. Megemlítésre méltó, hogy a bécsi theol. fakultás ez évben érte el a legnagyobb létszámot : 40 hallgatója volt, a mi az osztrák örökös tartományok protestantizmusára még mindig kevesebbet jelent, mint a magyarra az eperjesi, pozsonyi és soproni ev. s a hazai ref. theol. akadémiák hallgatósága. E/.zel kapcsolatban mint örvendetes jelenséget megemlítjük, hogy a greifsvaidi tudomány egyelem tanácsa Schnitte Viktor tanár kezdeményezésére és Sartorius Károly egyházjogtanár alapos és szakavatott véleményes javaslata alapján mult hó 24-én tartott ülésében azt határozta, hogy ezentúl a S\irmayfêle ös\föndij évről-évre egyenként óöo márkával kizárólag 3 magyarhoni ev. vallású theologusnak fog kios\tatni, mely döntése az egyetemnek az ösztöndíj adományozási jogát gyakorló Szirmay családra a jövőben feltétlenül kötelező. Sartorius tanár egyházjogi véleményes javaslatát, a melyek indokolásával legközelebb behatóbban is togunK foglalkozni, az egyetemi tanács másolatban dr. Zsilinszky Mihály államtitkárnak és bányakerületi egyházfelügyelőnek is megküldötte. Mi magyar evangélikusok a legnagyobb örömmel és hálával fogadjuk a greitswaldi tudományegyetem tanácsának e döntését. Hisz közvetlen tudomásunk van arról, hogy a közelmúltban a Szirmay család a nagy lelkit alapitó intentiója ellenére ez ösztöndiját gazdászoknak, jogászoknak, sőt egy kath, vallású joghallgatónak is adományozta. Schell Hermann, a nagy marburgi reformkath. theol. tanár a mainzi „Weltgeschichte in Karakterbildern" vállalatában a minap kiadta : „Das Evangelium und seine weltgeschichtliche Bedeutung" c. művét, a melynek közelebbi tárgya : „Krisztus élete és műve." Mint hajdan Möhler Symbolikájában, ugy Schell művében is idealizált katholicizmussal s Luther és a reformatio befolyásával van dolgunk, mely katholicizmus számára azonban nincsen hely és érték a mai pápás Bómában. Célja a műveltebb kath. világot megnyerni az evangéliumnak s annyiban Dupanloup és Didón műve és Harnack „A kereszténység lényege" c, műve mellé méltán sorozható. Mi több Schell műve helyenként közelebb jár az evangéliumhoz és annak világtörténeti jelentőségéhez, mint Hernack népszerű felolvasásai. A gazdag illusztrátiók is rendkívül becsessé teszik a művet, mely méltó helyet foglalhat el a műveltebb kath. hivők asztalán. Szerző a modern theol. irodalomban is igen járatos s főleg nagy tájékozottságot árul el Jézus élete régibb és ujabbi irodalmában. De tévedésekben és hibás felfogásokban is gazdag a mű. Igy az evangelium vallását törvényvallásnak és Jézust uj törvényhozónak deklarálja, a mivel a hierarchiát akarja az evangéliumból kiolvasni. Magasztalja a szegénységet s azzal alapot keres a szerzetesi intézményre. Másrészt azonban reformkath. felfogásra vall az, hogy az egyházat a szabadság s a szeretet hazájának mondja; hogy a hierarchia külsőségeit a vallásos erkölcsi egyéniség kitejlesztése érdekében elitéli, hogy a lelkipásztori hivatalt a vallásos egyéniség szolgálatába hajtja s hogy végül nagyon magasztalja a római felfogás rovására a munka szociális erkölcsi becsét. Különös, hogy hallgatással mellőzi a hegyi beszéd gyönyörű helyét ellenségeinek szeretetéről. Hisszük, hogy Schell Krisztusa nem kerül Indexbe, a melyhez hajdanában oly közel állott Augusztinus Pál apostola. A művet prot. olvasók is élvezettel és épüléssel használhatják. Schelí kathólicizmusa azonban, mint hajdan Möhleré, csak az ő lelkében és képzeletében él, a melynek homlokegyenest ellentmond a mai Kóma egyéni vallásosságot, morált és műveltséget megölő való pápistasága. S aztán ne feledjük, hogy a haladás elvét a katholicizmusban is követelő Schell a pápai kúria előtt nemrég jobb hite és meggyőződése ellenére „laudabiliter se subjecit. !" S ezzel minden meg van mondva. Ez az ő könyvének is a legtalálóbb és legméltóbb kritikája ! Eperjes. Dr. S\lávik Mátyás. Irodalom. Reformációi beszéd. Irta Endreffy János pozsonymegyei felső-szelü ev. lelkész. Kiadta egy egyházliive. Ara 60 f. Kapható Ptózsa Simon könyvkereskedésében Losoncon. Alapigéje Efez. 3,1—12. Tárgya: a reformáció hármas áldása. Felosztása: 1. Az evangyéliomi tiszta hit diadala. 2. A szabadság. 3. A felvilágosodás. A régi magyar kódexek tüzetes ismertetése eddigelé igen nehezen megoldható faladata volt a középiskolai oktatásnak, minthogy azok drága kiadásait a tanulók nem igen szerezhették meg. Most a .,Magyar Könyvtár" e téren igen üdvös segítséget nyújt, midőn nyelvünk e becses emlékeit bő szemelvényekben, alapos jegyzetekkel a legolcsóbb áron teszi hozzáférhetővé. Az első ily füzet most jelent meg és Balassa József kiválló nyelvtudósunk