Evangélikus Egyház és Iskola 1904.
Tematikus tartalom - IV. Értesítők - Beszterczebánya
Onnan a Társaság tagjai ugyancsak Bak sav remek rögtönzött záró beszéde után az iskolás gyermekek sorfalai között az ev templomba vonultak, a hol Belohors\ky S. esperes az ev. és Molnár H. lelkész a ref. egyház nevében üdvözölte a Társaságot. s mindketten hangoztatták azt, hogy Újvidék városának 5 vallásfelekezete és 7 nemzetisége ritka egyetértésben él egymással. Az üdvözletre aztán Hegedűs S. elnök évről évre feszülten váró beszéde következett, mely ez alkalommal is magával ragadta az óriási közönséget. Beszédjének főbb gondolatai a következők voltak : Lelki öröm tölt el bennünket, monda magasan szárnyaló beszédében, azok fölött, a miket itt tapasztalunk. Kijöttünk erre a vidékre, a hol annyi nemzetség és felekezet él együtt és itt találtuk a felekezeti béke és szeretetteljes együttérzés eszméjét. Mikor majd innen távozni fogunk, szerte vihetjük egész Magyarországon példáját annak, hogy kell élni szertartás és dogmák különfélesége dacára békés testvéri egyetértésben. Örömmel tölt el annak tapasztalata, hogy itt találjuk az eszményt az életben megvalósítva. Nagy terheket ró ránk az állam versenye a humanizmusban és a kultúrában. Szükséges, hogy ebben a versenyben ne maradjunk el. Ezért kell, hogy összetartsunk, inert az egyetértés adja meg a versenyhez szükséges erőt. A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság az evangéliumi szellemet akarja bevinni az életbe. Tudományunkat és intézményeinket oly magaslatra kell emelni, hogy minden igényt kielégítsenek és hozzásimuljanak az élethez. Mert csak az az egyhez biztosítja fenmaradását, amelyik igy cselekszik. Mi magyar protestánsok vallásunk nyelvével erősítjük a magyarságot. — Ezért ránk uj kötelességek várnak s ezért kell, hogy az állani segítsen bennünket. Ezért nem elégedhetünk meg azokkal az eszközökkel, melyek másokat kielégítenek. Nálunk nem lehet pápai hatalmi szavakra hivatkozni, nekünk a meggyőzés, a szeretet és felvilágosítás fegyvereivel kell küzdenünk. Ami fegyverünk a szeretet. A díszülés méltó befejezését S^ilassy A. belmissiói tárgyú felolvasása és Szabolcs ka Mihály néhány szép költeménye képezte. Nagy élvezettel hallgatták épúgy, mint faus^ V. soproni theol. tanárét a közgyűlésen a bibliáról és az ásatásokról, a melyben meggyőzően azt fejtegette, hogy a Bábel és a biblia irodalmi vitája, a legújabb ásatások s az őstörténetem ujabb eredményei a biblia tekintélyét és történeti megbízhatóságát épen nem érintik, sőt lépten nyomon emelik és igazságait földeritik. A délutáni órákban ugyancsak az ev. templomban megalakult Sfilassy A. elnöklete alatt az re. magyar prot. belmissiói egyesület, mint ujabb organuma a magyar prot. egyház egyháztársadalmi uniójának. Azon remek előadást tartott Mezőtúr szép szavú szónoka Gergely A. ref. lelkész. Itt az egyesület végleg szervezkedett, s megválasztotta fővárosi és vidéki választmányi tagjait. Az Erzsébet szálló nagytermében megtartott hangverseny méltó záradéka volt a Prot. Írod. Társaság Újvidéki nagygyűlésének, mely után a tagok nagy száma Belgrádba tett kirándulást. A szerb és a magyar dalárda hangversenye szép egyetértéssel derekasan oldotta meg nemes feladatát. Az Újvidéki fogadtatás örökké emlékezetes lesz reánk nézve. Egyesek és hatóságok versenyeztek a tagok vendégszerető fogadtatásában. Az összes középületek föl voltak lobogózva s a magyarság diadalát látták a Társaság megjelenésében. A közgyűlés előkészítésében Belohors\ky esperes, Molnár lelkész és Lombos káplán fáradozása elismerésre méltó. Újvidék városa 1000 koronát szavazott meg egyhangúlag a közgyűlés költségeinek fedezésére, s más vellásuak is szívesen látták vendégeinket. Tapintatos-dolog volt az is, hogy p. o, Bánfy, ki a díszülésen mingvégig megjelent, a Társaságtól külön szerezte Újvidéken a maga pártját. Bántott az ev. tagoknak oiy csekély számban való megjelenése, mig ezzel szemben a ref. lelkészek igen nagy számmal voltak képviselve. Zsilinszky és Zelenka feladata leend a bizonyos téves felfogásnak eloszlatása a jövőben. Még egy megjegyzésünk az, hogy a közgyűlésre nem valók, mint p, o. az újvidékinél a Koszorú ügye, a részletkérdések megvitatása, a melynek Hegedűs S. igen ügyesen véget vetett a maga indítványával. A kinek a Koszorú füzeteinek terjesztésére van valamelyes sikeresebb módja, közölje azt előzetesen a választmányban való megvitatás céljából Társaságunk lángbuzgalmu titkárával S^öts Farkassal. Dr. S^lávik Mátyás. Vélemény a theol. intézetek szervezése tárgyában, előadva a dunáninneni egyházkerület közgyűlését megelőző értekezletén, Pozsonyban 11)04. aug. 23. A in. é. egyetemes közgyűlés jegyzőkönyvének 20-ik pontjában nyilatkozattételre hivatik fel egyházkerületünk a theol. főiskolák szervezése és a más ker. felekezetből hozzánk áttért lelkész alkalmazhatósága kérdésében. Az előbbire nézve véleményes javaslátom ez: 1. Az egyetemes bizottság javaslata, mely szorosabb értelemben a theol. tanügy szervezéséről szóll s a 76-ik szakaszig terjed XIV. különböző cím alatt, a 12 és 31, §. módosítása mellett elfogadható. A javaslat 2-ik szakasza szól a tananyagról és annak beosztásáról. Ennek azon lényeges módosítását ajánlóin, hogy a bölcsészet történetén kivül vétessék fel az előadandó tantárgyak sorába, a bölcs, ethika, az észjog, az aesthetika és a vallásphilosophia s a rendszeres theol. tantárgyak csakis a negyedik tanévben adassanak elő. A 31. §. pedig, mely arról szól, hogy a külföldi egyetemeken töltött idö a theol. akadémiai négy évfolyamba be nem számitható, legjobb lesz ha teljesen elhagvatik. a 39. d. alpontjában az illetékes főhatóság kifejezése, az akad.