Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Bányakerület

Megvetéssel — Szeberényi ! ? Egyik csabai lap ezt irja 1904. aug. 17. Felállott Szeberényi, a közgyűlés elismert Gabányi Miklósa, aki a képviselőtestület ülésein a naiv humort képviseli ; ugyanaz, akinek azért nem kellett a villamos világítás, mert szerinte „becsületes ember este 6 óra után nem jár az utcán," s a kinek ujabban mégis szörnyen tetszik a villamos világítás, olyanynyira, hogy kézzel-lábbal veri is a dobot egy villamos telepi igazgatójelölt érdekében", (bátyja fia.) „Közben nagyokat köpködött Krisztus derék szolgája", „a hol ez a papherósz szót emel, megfeszítik ott az igazságot." 1904, aug. 24. „Ami meg a gseftet illeti, hát bizony az üzlet üzlet . . . Geseftelünk, mert becsületesebb dolog világosságot terjeszteni, mint •sö tetseget predikáln

ï '. 1904. aug. 26, „Azon meggyőződésben vagyok, hogy nagyobb gseften alapszik az ur szolgájának fizetése, mint az ujságirás és eladás, mert a papi bért karhatalommal is keli fizetni, mig az újságot mindenki tetszés szerint veheti végrehajtás nélkül és 2 fillérért, a tartalmában több és nemesebb dolgok vannak összefoglalva, mint Szeberényi Lajos ur egész évi prédikációjában'

1. „Szeberényi Lajos ur gseftrol beszél, azt valóban jól tanulmányozta, mióta bankigazgató lett''. Egy másik csabai lap igy ir 1904. aug. „Szeberényi L. tiszteletes úr kirohanást intézett a sajtó ellen, patkányméregnek nevezi a nép szellemi táplálékát ; kivánja, hogy a sajtót a hatóság megrendszabályozza'-. (Ejnye be jó ! Szeberényi szakértő, jól tudja mire volna szükség. De hát miért nem szabályozza először maga magát? !) "Ezzel a kirohanással a tiszteletes szellemi állapotáról nyújtott igen sajnálatra méltó szegénységi bizonyítványtNeki is sok van a rováson, tehát van oka a sajtó, kíméletlen képviselőitől tartani. Szeretné tehát, ha a középkori spanyol csizma kinzópadok velencei ólomfedelek stb. emberszerető papi eszközök állíttatnának fel a sajtó harcosai számára. (No persze : Szeberényinek szabad legyen ám akkor is tetszés szerint gorombáskodni és gyanúsítani. Nini, otthon is pici pápának ismerik Szeberényit !) Nagyon szívesen venné ez a sz ük látkörii pap, fia az orosz intézmények nálunk is életbe lépnének . . Éppen ez volt szerencsétlensége az emberiségnek és az manapság is, hogy ilyen értelmetlen, szegénylelkü figurák szerepelnek a közügyek terén is. Nó de hát nem csoda, hogy Szeberényi tiszteletes ur annyira tarthatatlan és beteg lélekre valló kirohanást intézett, mert értesülésünk szerint tanyáján kiütött a sertésvész, kinn járt, tehát vaiószinü, hogy neki is megártott. Különben, hogy mennyire gyenge értelmű a tiszteletes ur, kiviláglik abból, hogy a helyi B. H. cikkéből olyasmit akar kimagyarázni, ami, senkinek, plane cikkírónak esze ágában sem volt. Lehet, hogy azt tisztán rosszlel klisédből teszi. Ha van túlvilági lét, lia van Isten, akkor Luther, Zwingli, Gálvin a nagy vallásalapítók szellemei tegnap bizonyára sirva járultak az Úr elé, kérvén : bocsásd meg neki oh Urunk, hisz' nem tudja, mit beszél. 1904. aug. »Nem áll módunkban sem megcáfolni, sem megerősíteni önnek ama értesülését, mintha Szeberényi Lajos csabai papot dadája feje lágyára ejtette volna. A sok sületlen kiröffenés, melyet ez a papocska a független és igazán a közérdeket szolgáló sajtó ellen intéz, valószínűvé teszi az ön állítását. Gsefteléssel akar vádolni, azután ő a legnagyobb gseftmájszter az egész vármegyében stb. stb. Joggal kérdezem ezek után< Szeberényitől, a ki „szellemesnek" találta az ellenem illetéktelen helyen intézett támadást, vájjon elég szellemesnek találja-e az ő ellene intézett jellemzéseket is ? En őszintén megvallom, nem találom őket szellemeseknek, — de találóknak már csakugyan találom én is. Azt a Szeberényit tehát, a ki a maga lapjában a rettenetest, a tekintélyt játssza, otthon semmibe sem veszik. Ismerik ! A madárijesztőnek a fejére száll a madár — pihenni ! Gsak messziről néznek még reá néhányan ugy, mintha komolyan vennék. De csak nagyon messziről ám. Nem ismerik ! A maga egyházmegyéjében Szeberényi semmi hivatalra sem kapott megbízást ; vagy azért, mert nem tartják arra érdemesnek, — ez már Ítélet ; vagy pedig azért, mert ő nem vállalkozik ; ez még súlyosabb Ítéletre méltó. Hiszen ez azt jelenti, hogy ő a felelősséggel, gonddal és dologgal járó munkát nem vállalja, hanem csak a mások működését akarja felülbírálni és ócsárolni, felelősség nélkül, névvel vagy névtelenül, magas paripáról, csalharatlan pápa fölényével, mintha ő jobban tudna mindent. Ki tette őt biróvá mások felett? Saját maga ! Ez bizony könnyű szerep. Ennek a kalózkodásnak véget kell vetni. Gáncsoskodásában azonban mindig szemé-„ lyes okok vezetik, nem pártatlan igazságszeretet. Magyart meg nem dicsér, sem ügyet, sem eszmét, sem egyént ; nationalista tótot meg nem ró. A kit gyűlöl, vagy a ki útjában áll, azt üldözi, kíméletlenül, szemérmetlenül. ftt van egv példa : Mekkorra lármát csapott Korén ellen, az egyházmegyei elnökség látogatásáról szóló szabályrendeleti javaslat miatt, azért, mert abban benne volt, hogy a lelkész köteles legyen beszédeit leírni, s esetleg az esperesnek, püspöknek előmutatni. E miatt megtámadta, ócsárolta; bujtogatott ellene annyira, hogy kedvét vesztve Korén lemondott az esperesi hivatalról. Éppen ezt akarta Szeberényi elérni. Lám pedig Korén neki fölebbvalója is, lelkésztársa is volt, csakhogy nem akart ugy táncolni, mint Szeberényi fütyült. Volt-e valami piczike kis igaza az ügy-