Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - c) Az 1848. XX. végrehajtására vonatkozó nyilatkozatok, vélemények és mozzanatok - Gr. Tisza István

való tehát, hogy a m. kir. Curia csak növelte a zavart, midőn szerződésen, végrendeleten és más jogalkotó tényen alapuló párbérkötelezettséget, nem a parokhiális kötelékhez tartozó személyek ellen is érvényesíthetőnek mondott. A mi jogalapunkatörvény. Az 1790-91. évi 26. t.-c. 6. §-a a párbért és hasonló szolgáltatásokat feltétlenül megszüntette, kimondotta azt is, hogy az evangélikusok ezentúl ilyen szolgáltatások teljesítésére nem kötelezhetők, tehát szerződések, vagy más jogalkotó tények, vagy az állitólagos dologi teher cimén sem. A szokás, mint jogalkotó tény ezen törvénynyel szemben figyelembe nem jöhet, mert a mint a Curia idézett 31. sz. döntvényében helyesen kifejtette, a törvény világos nyilatkozatával szemben, érvényes jogszokás nem is keletkezhetett. A közigazgatási hatóságoknak és bíróságoknak a párbér kérdésében követett törvénytelen eljárásának megszüntetése tulajdonképen nem szorulna törvényhozási intézkedésre, mert hiszen nem kellene egyebet tenni, mint a meghozott törvényt végrehajtani, de miután a Curia hivatkozott döntvényeiben a törvényt helytelenül magyarázta és ezen curiai döntés támpontul szolgál további visszaélésekhez: szükségessé vált, hogy a törvénydiozás, mint a törvény legilletékesebb magyarázója, az 1848. XX. t.-c. végrehajtását szabályozó törvényben határozottan kimondja, hogy a lelkész ós tanitó, a más vallású egyénektől párbért semmiféle jogcímen nem követelhet. (folyt, köv.) Belföld. Kongrua-kiegêszités. A resicai ev. egyházközség papi állomása két év óta üresedésben volt azért, mert az illetékes minisztérium csak ez év elejétől engedélyezte a kongruát, melynek értelmében a 680 koronát kitevő papi jövedelmet 1600 koronára egésziti ki. A jövedelem-kiegészítés ugyan kissé soká váratott magára, mindamellett örvendetes tudomásul szolgált a f, évi január hó 17-én Solte'sz Gyula birdai ev. lelkész és Kunz Albert egyh. felügyelő elnöklete alatt tartott közgyűlésnek. A lelkészi állást igy természetesen mihamar betöltik. Örömmel vesszük tudomásul mi is, hogy a templom épitési alap meghaladja a 26000 koronát. így remélhető, hogy az istentisztelet is nem sok idő múlva méltó hajlékra talál. Helyreigazítás. Illetékes helyről jött lelszólitásra, mult számunk zala-egerszegi lelkészválaszási közleményünkhöz pótlólag, illetve helyreigazitólag közöljük azt, hogy az 1903. évi dec. 27-ik napján a nevezett egyházközségben megejtett lelkészválasztás alkalmával Tóth Kálmán homokbödögei lelkész úrra összesen 17 és ifj. Porkoláb Gyula budapesti segédlelkész úrra összesen szintén 17 jogérvényes szavazat adatván be, a lelkészválasztás sorshúzás által döntetett el s a sors Porkoláb Gyul lelkész úrnak kedvezett, a kinek ünnepélyes hivatalba iktatása f. hó 24-én ment végbe. Gróf Tisza István a főrendi házban — többek között — igy nyilatkozott : „A mint igen jól méltóztatnak tudni, a kormány magára vállalta azt a kötelezettséget, hogy az állami tisztviselőkkel lehetőleg egyidejűleg és egyenlő arányban rendezze a vármegyei és községi tisztviselők illetményeit, is. (Helyeslés.) Továbbá kijelentette a kormány azt is, hogy a felekezeteket is abba a helyzetbe kívánja juttatni, hogy a lelekezeti tanügy lépést tarthasson az államival, és hogy a felekezeti tanerők dijazása és az állami tanerők dijazása között mélyreható különbség ne legyen. Az erre vonatkozó munkálatokat ugy én, mint a belügyminiszter, mint t. ba. rátoin, a kultuszminiszter úr a legnagyobb energiával azonnal folyamatba tétettük és én nem vélek csalódni, — csak kérem, ne méltóztassék ezt végleges számnak tekinteni, — lia azt jelzem, hogy e két-téren mintegy 12 millió korona lesz az az évi teher, a mely az államra háramlik." (Mikor a kormány annak idején beadta a tisztviselők fizetéséről szóló javaslatot, lapunk szerkesztője sietett felszólalni a képviselőházban és azt sürgetni, hogy a megyei tisztviselők, a felekezeti tanárok és tanítók, meg a leikészek is megfelelő fizetést kapjanak az állam segítségével. Az akkori kormány hallgatott — nagy bölcsen ! —, örülünk annak, hogy a mostani kormány méltányosabb, igazságosabb és felvilágosodottabb, nem tagadja meg a segélyt a protestánsoktól sem.) Fából vaskarika. Politikával e lapokban nem foglalkozunk, különösen nem nyilatkozhatunk napi kérdésekről, Vannak azonban a politikának reánk nézve is igen komoly tanúlságai, bár ezek a legtöbbször nagyon elszomorítók is. Igy egyik legtekintélyesebb és legliberálisabbjnapilap, az E—s., a most folyó klerikális handabandázásban — nagyon helyesen — immorális játékot lát, de hozzá teszi, hogy még ennek a játéknak esetleges sikerét is szívesen láthatná, lia nemzetietlen liberális kormány helyett erősen nemzeti irányú ultramontánokat várhatna. Nemzeti irány és ultramontanismus ! Hát van-e akár magyar hazánk, akár a világtörténetnek csak egyetlen egy lapja is, a mely a kettőt együtt mutatná nekünk ! Nincs ! Sőt ellenkezőleg. Az ultramontán Rómának tevékenysége áldásosnak még nem bizonyult egy nemzetre nézve sem. És hogy nálunk Magyarországon épen iránytadó tényezőink nem ismerik, vagy nem akarják még felismerni azt az óriási veszélyt, melyet