Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Sárvár

Belföld. Templomavatás Sárvárott. A sárvári gyüleke­zet 1834—1836. években épült templomát, melyet alacsony fekvésénél fogva a nedvesség alaposan megrongált, a bélmisszió egyletnek, a rábabogyosz­lói nőegyletnek és egyes áldozatrakész buzgó hí­veknek adományaiból újjá alakitotta. Augusztus 20-án volt a templomavatásnak örömnapja. A hi­vők serege már reggel 9 óratájban kezdett gyüle­kezni, 10 órakor pedig, a midőn a harangok behív­ták a hívőket a templomba, zsúfolásig megtelt a szentegyház. A püspök megbízásából Kund Sámuel esperes avatta fel a templomot, minek utánna a helybeli lelkész a hivek éneke ntán az oltár előtt rövid, de megható imával bevezette az ünnepélyt. Kund esperes abból indulva ki, hogy bármely na­pon foglalkozzunk az Isten igéjével, az a nap meg­szenteltetik az isten igéje által, elmondá, hogy az a nap is megszenteltetik, mivel Isten igéjének hir­detése, hallgatása végett gyültünk egybe Isten há­zába. Kiterjeszkedett aztán a sárvári gyülekezet fényes múltjára, a midőn a sárvári evang. gyüle­kezet hatalmas pártfogói alatt Erdősi Szilveszter János vezetése alatt a reformatio szellemi mozgal­mainak egyik számottevő központja volt. Szólott aztán az idők járásának megnehezedtével elkövet­kezett azon szenvedésekről, a melyeknek súlya alatt az egykor tekintélyes egyház tagjainak száma nagyon megcsökkent, a nyilvános isteni tisz­telet az artikularis helyekre szorítkozott. Megemlé­kezett arról, hogy József császár idejében szebb hajnal kezdett hasadni, de Sárvárnak még nem virradott meg, mivel a gyülekezet megalakításához szükséges családok számát kimutatni nem volt ké­pes. Folytatta azután, hogy az 1790/1 XXVI. tör­vénycikk ledöntvén a 100 család kimutatásának korlátait, Sárvár elvált Simonyitól, inelylyel együtt tartott Józset császár ideje óta félkészt és önálló gyülekezetté lett. A megalakulás és berendezkedés azonban sok küzdelmekbe került, sok nehézsé­gekbe ütközött. Annál nagyobb örömünk most, midőn szabadságunk van nekünk a szenthelyre való bemenetelre. És ezen örömtől áradó szívvel átadta a templomot rendeltetésének, kérve, intve a hive­ket hitbeli állhatatosságra, áldozatkészségre, Isten­nek tetsző igaz keresztyén életre. A felavatott tem­plomban Kiss János szombathelyi lelkész az egyh.­mégye jegyzője mondotta az első egyházi beszédet, melyben a hívőket a templom látogatására, isteni tiszteletek gyakorlására buzdította. A tartalmas gon­dolatok mélységével s elragadó szépségével ékes­kedő beszéd nagy hatást tett a gyülekezetre. Egy­házi cselekvényül még a helyi lelkész, kinek a templom felépítésében a gyülekezeti felügyelővel s a gondnokkal bokros érdemei vannak, két egyház­kelő asszonyt bocsátott ki. És ezzel az épületes ünnepély véget ért. Lelkészválasztás. A kies fekvésű, szép fiirdő­helylvel biró Balf soproni felső egyházmegyei ág. h. evang. egyházközség most töltötte be ürese­désben volt lelkészi állását. Egyhangúlag Böhm Richárd volt hidegkúti segédlelkész, balfi administ­ratort választotta meg a közgyűlés. Helyére Hideg­kutra Vértesi Zoltán pápai, egyházker. segédlelkész ment. Felügyelő beigtatás. Szép, lélekemelő ünnepe volt a kemenesaljai ev. egyházmegyének augusztus 20-án. Ekkor iktatta be rendkívüli közgyűlés kere­tében ujjonnan választott egyházmegyei felügyelő­jét Dr. Berzsenyi Jenőt diszes állásába. Berzsenyit az összes egyházak egyhangú szavazata Iá via el e szép állásra. Benne az egyházmegye kiváló vezért, a felügyelői kar pedig"jeles, hithű protestáns ta­got nyert. Berzsenyi Jenőt mi is szeretettel kö­szöntjük ez alkalomból. Lelkész beiktatás. A pozsonymegyei ev. es­perességhez tartozó Német Gurab-csataji egyház ez idei templomszentelési emlékünnepét augusztus 20-án egy szép, szivet telket emelő ünnepies aktus koronázta s tette emlékezetessé, az újonnan válasz­tott lelkipásztornak Bis^kup Bélának beiktatása. Igazi örömnapja volt ez a gyülekezetnek, mert a beiktatott lelkészben mindenki egy szebb jövendő zálogát látta, azt a férfiút, a ki a gurabi egyházat fel fogja virágoztatni és régi jó hírnevére fogja emelni. A beiktatást a főesperes helyett. Endreffy János felső-szelü lelkész végezte. Beszédében a gyütekezet és lelkipásztor közötti viszonyról szól­ván, kiemelte, hogy kölcsönös bizalom és szeretet nélkül sem az igehirdetés, sem a lelkipásztori gond gyakorlása, sem az egyház igazgatása, sem az anya­giak körül való fáradozás áldásos nem lehet. Az Úrban bizó és az Urat szerető lelkipásztor bizalom­mal és szeretettel fog viseltetni Istentől reá bizott nyája iránt. Az uj lelkész szószéki beszédében I. Péter 2, 9. alapján szólott ékesen, szabatosan, bib­likusán. A többi közt meggyőző erővel fejtette ki, hogy nemcsak a lelkipásztor, hanem a gyülekezet is szolgálatra van hivatva. Bíszkup nagyrahivatott szolgája az Úrnak ! Szerencsés a gurabi egyház, hogy ilyen papot nyert! Mert az Úr gondot visel az ő nyájáról. Adjon Isten az ő papjának sok sze­rencsét, áldást, békeséget ! E. J. A körmendi gyülekezet augusztus 31-én ^tar­totla tauitójánok Schram Jánosnak 10 éves műkö­désének jubileumát, melyre volt tanítványai kezde­ményezésére a körmendi társadalom, az egyház­megye, a járás 'tanítói nagy számban vettek részt. Meghivó. A bányai ág. hitv. ev. egyházkerület közönségének, üdv az Úrban ! Az alólirott egyház­kerületi elnökség ezennel köztudomásra hozza, hogy rendes közgyűlésünk f. évi szeptember hó 20-án és következő napjaiban Budapesten, a szokott helyi­ségben fog megtartatni, melyre ezennel az egyház­kerület tisztviselőit, az egyházmegyéket, a törvény-

Next

/
Thumbnails
Contents