Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Győrszemere

rese, ki Luk. 14; 28 alapján tartott a templom előtt nagy számban összesereglett közönség előtt gyönyörűen átgondolt és mélyen átérzet felavató beszédet. Az esperes beszéde után megkondulván a harangok, a közönség a kis templomba vonult s azt szorongásig megtöltötte. A helybeli lelkész oltári imája s szent igék olvasása után, Madár Mátyás felpéci lelkész lépett a szószékre s a 27- Zs. 4—6 versei alapján azon intést törekedett a hivek szivébe vésni mire az uj torony állandóan inti: ,.látogassuk az Isten szent templomát, hogy 1. megmutassa az írnak szépségét, 11 felemeljen a kősziklára, III megnyissa ajkunkat örvendő hálaadásra." — Megemlékezett a szónok azokról is, kiknek áldozatköveiből a szép torony felépült, ezek között főkép Dr. Fischer Gyuláné született Matkovich Erzsébetről, ki koszorú váltság cimen felejthetlen szú lei emlékére évenként egy bizonyos öszszeget tőkésít a szemerei templom részére. Bizony sokkal hervadhatlanabb koszorú ez, mint a mit mások talán csupa hivságból, katholikus ünnepen a sírokra helyeznek ; megemlékezett továbbá Matkovich Gyula földbirtokos úrról, ki a torony részére a helyet lelkéből ingyen átengedte, Uozzay János gyülekezeti felügyelőről s a gyülekezet fáradhatlan lelkészéről, nem különben Barca Béláné külbirtokos úrnőről s több Amerikában élő gyülekezeti tagról, kik a távolból is kész szívvel siettek a kis gyülekezet támogatására. — Az istentisztelet végeztével Bozzay János gyülekezeti felügyelő ur vendégszerető hajléka fogadta a hivatalos vendégeket, kedves órák emlékét fűzve a lelket emelő szép ünnepélyhez. Tűzvész. F. hó 5-én Oldhpatak egyike virágzóbb falusi egyházainknak teljesen leégett. A tűz martalékává lett 86 ház összes melléképületeivel. Leégett a szép templom, a paplak és az iskola épület is. A jó módú nép szomorú jövőnek néz elébe. — Lelkésztestvérünk szintén kapott égési sebeket. (Melegen ajánljuk az istentől súlyosan látogatott ezen hilteslvéreinket olvasóink áldozatkész jóindulatába. Adományokat szivessen fogad és nyilvános nyugtázás mellett továbbitlapunk kiadóhivatala is.SÍ.) Irodalom. A ,,Cirk. Listy" (5 s 7 számának három folytatólagosan irt cikke van, egyiket dr. Rudcsaia irta az ő sajátos tudományos nyelvi irályával „A szláv evangelikus világból" cím alatt, s ir ezúttal lengyel ev. tudósok (Ghelcsiczkv, Bursche s Machlejd) működéséről; másik cikk : Braxatorisz Márton (Szládkovics, tót költő fiától) van. ki ,,Jézus Krisztus élete" cimü illusztrált saját szép müvét ismételten védi Stefánik Igor bíráló ellen, kinek egyik fokifogása lévén a műnek — tót helyett — bibliai cseh nyelvezete ellen, erre nézve B. szerző azt mondja, hogv llurban, Hodzsa tót írók is irtak bibi. cseh nyelven, az ev. tót nép pedig épen e nyelvet tekinti vasárnapinak, a tótot pedig hétköznapinak, azért — folytatja B. — Karlstadti módra ne ujitsunk s változtassunk rohamosan, hanem csak fokozatosan s lassan ; a harmadik a két számmal közös cikk hozzászól a „Theol. tanágvi szervezet" kérdéséhez; a cikk Beblavy-tói való. ki először is kifogásolja, hogy mint mindenben, úgy e dologban is a kálvinisták után megyünk (ott 3 intézet 5 tanárral'?! tehát nálunk is), az ev. öntudat lealacsonyitása az ily utánzás; kifogásolja továbbá a szervezet által is bizonyított központosítási törekvést» mely a kerületek önállóságának életére tör; kifogásolja, hogy a nagy többségű honi ev. tótoknak nem adnak a 3 közül egy olyan theol. intézetet sem, mely főrészben tót volna, pedig ezt — iigymond — kívánná a nép érdeke, azon népé, mely megmentette a honi ev. protestantismust akkor, mikor hitéhez hű maradott, holott az urak, s nagy urak elhagyták hitöket (az üldözésekkor tudniillik), a hatalom központosítása pedig veszedelmes lehet akkor, ha egyházunk ellen való kormány lép az egyház élére; szükségesnek tartja továbbá cikkíró a külföldi tanulást akár már a negsedik tanévben, hogy minél többen mehessenek ki, hiszen a honi ev. irodalom úgyis oly gyönge még, erőre kapnia s példát látnia kell ! A 7-ik számban tudósít Palic a Mossócon (Turócm.) f. év julius hó 1-én tartott Vll-ik belmissiói papi értekezletről, melyen jelen volt 17 ev. lelkész. Előadást tartott : Konesek László f. almási (honti) leikész A vasárnapi munkaszünetről és Bodieky Mihály: a Tranoscins s Zpévnik tót énekeskönyvek egymáshoz való viszonyáról. Utóbbi kérdésben élénk vita is fe|lődött ki a Zpévnik kárára, a mennyiben többen hangsúlyozták erősen, hogy a Zpévnik számos bibliai szellem híján levő, philosophikus éneket is — szépek mellett — foglal magában, döntés azonban nem történt. Ugyanezen értekezleten Mudrony Pál felügyelő buzdította a lelkészeket, hogy szemben az uj oktatási törvénnyel védelmezzék a felekezeti iskolákat. Záturecky Péter irodalmi téren is szorgalmaskodott breznóbányai elhalt ev. tanítóról (kitől a Luthertársaság is kapott s kiadott munkát) emlékező cikk után áll e számban ,,A? idei konventek előtt" címmel buzdítás, mely az ev. tót liitsorsuakat dacára — úgymond — a tót sérelmeknek, tevékeny részvételre hivja föl a theol. tanügyi, továbbá a Berzevicy-féle uj törvény, a mijavai s antalralvi papválasztási s egyéb fontos kérdések tárgyalásánál. A vezércikk is az antalfalvi papválasztás, illetve jelöléssel foglalkozik keményen nekimenvén Kramár főesperesnek és Zvarinvi Emil esperes főjegyzőnek, utóbbinak főleg azon —kétségkívül helytelen — nyilatkozatáért,, hogy : „nekem a zsinati törvény egy nagy semmi." Érdekes és sajátságos s nem csendéleti képe azonban ev. egyházi viszonyainknak az, hogy mikor ez a vezércikk igy helyesen hangsúlyozza és védelmezi az u Felsége által is szentesitett zsinatnak törvényét, e vezércikk után következő s .,Legyen világosság" cimü cikk mindjárt melegében szintén nekimegy a Zsinat, illetve egyházalkotmány 31. §-ának, mely nem engedi az egyházakat a nyelv szerint elnevezni és a 324. §-nak. mely kánoni vétségnek nyilatkoztatja ki, — mir.t cikkíró mondja — „a politikai kihágást." Ugyanezen cikk erősen támadja az egyházi liberálismust is, s ennek kapcsán a nagygeresdi egyezséget, melylyel szemben kívánja s ajánlja a tiszta Isten igéjének hit- és meggyőződésből folyó lelkes hirdetését és az i r szent vacsorájának az Cr Jézus Krisztus rendelete szerint — úgy mint azt Luther is tanitolta — kiszolgáltatását. Krupec 1.