Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Pestmegyei lelkészi értekezlet

sági tagok : Csonka Zzigmond és Galóth János. Építészeti bizottsági tag : Eletánti Sándor. Biztosítási ügykezelő Mihalovics Sámuel. A gyűlés a mult évi jegyzőkönyv pontjait küvetöleg tárgyalta az ügyeket. Délután br, Butler Ervin és Hrk János alesperes társelnöklete mellett a tanügyeket s iskolaügyeket intézték el nagy érdeklődés mellett. Julius hó 13-án reggel 7 órakor istentisztelet volt gyámintézeti ofertoriummal kapcsolatosan, utánna O-ig gyámintézeti ülés, 9 órakor pedig folytatták a közgyűlést, mely déli tizenkét órakor az elnökség éljenzése között zárult. A tanítás terén érdemeket szerzett tanitók megjutahnazásával is foglalkozott a gyűlés. A jutalmazandó tanitók névsora a következő : Mihalovics Emil, Horiczy Sándor, Tátrai János, Csipkéi Lajos, Gobon Pál, Bartol Gusztáv és Czirbesz János. Ilrk János ezzel kapcsolatosan egy örvendetes bejelentést tett. Ivanka Imre ugyanis 100 koronát adott át azzal, hogy az a magyarosítás terén legszebb eredményt tianusitott tanítónak adassék jutalmul. A nemes adományozót a közgyűlés lelkesen megéljenezte. A bányakerületi közgyűlésnek szept. 20-ára történt elhalasztása a prot. írod. társaság közbeeső gyűlése miatt történt' A fehérkomáromi ág. hitv. ev. egyházmegye julius hó 29-én Székesfehérvárott tartott közgyűléséből tölir a kerülethez a %sinat sürgős megtartása érdekében. Ugyanekkor hivatalába iktatta az egyházmegye újonnan megválasztott esperesét : Jánossy Lajos r. komáromi lelkészt, a ki beköszöntő beszédében a lelkészi kar hűséges pastoralizálásától, világi uraink jó példaadásától, s az egyházias szellemtől áthatolt tanitói kar vezette felekezeti iskolától várja egyházi életünk megújhodását"! Az „egygyermekrendszer" erkölcsi s hazafias szempontból pusztító — s az ev. egyház hivei közolt is főleg a felvidéken, de másutt is, igen elterjedi. — A káros nyavalya megtörésére Hontvármegye törvényhatósági bizottsága— Krupec\\stván, honti ev. alesperes indítványára, (melyben egyéb közölt a sokgyermekűség jutalmazása s a nőtlenség megadóztatása is foglaltatott) — még tavaly feliratot intézett a kormányhoz s a feliratot pártolás végett megkűldötte az összes honti törvényhatóságoknak. Most, hogy utóbbiak közül 28-an támogatták a felíratott a kormányhoz intézett hasonló szellemű felirattal : Tis\a István gróf kormány elnök — szóban forgó fontos ügyben — leiratot intézett e napokban I lontvárinegyéhez s biztosítja a vármegye közönségét, hogy a hazafias aggodalmat teljes •mértékben méltányolja s a kérdés jelentőségének teljes tudatában van... a kormány is, s addig is, inig az ez ügyben összehívandó értekezletnek alkalmas időpontját meghatározhatná : kéri épen a néppel sünien érintkező lelkészeket, tanítókat s jegyzőket, liogy a nép erkölcsi nevelését kétszerezett erélylyel folytassák. Helyreigazítás. Az Ev. Egyh. Szemle f. é. 8-ik számában Szeberényi L. egy jelentést tesz az aradbékési ev. egyházmegye f. é. közgyűléséről, mely jelentés, a menyiben az én ügyeimmel is foglalkozik, némi magyarázatot és helyreigazítást igényel. Azt irja, hogy fellebbezésemnek a kerületi törvényszék általi elutasítását „az esperesség egyhangú örömmel fogadta." Ez úgy értendő, hogy az öröm egy hangon nyilvánult, s ez a hang a Szeberényi éljenzése volt, melyei az elutasításról szóló jelentést kisérte. Továbbá azt irja, hogy a békéscsabai hiies káplántartási ügy oly kép nyert befejezést, hogy én a gyülekezet azon határozatát, hogy káplán nem tartás esetén 400 frt. fizetésemből levonassék, elfogadom. Eddig se azon mult az ügy elintézése, hanem azon, hogy az egyház engem nem akart a káplántartástól felmenteni. Most azonban határozatilag kimondta, hogy engem, amennyiben lemondtam a 400 forintról, „akkor sem okol, hibáztat és akkor sem von felelősségre, mikor káplánom nincs," S igy ez ügyben újabban nem az történt, hogy én fogadtam el az egyház föltételét (én azt föltételesen elfogadtam már 1902-ben), hanem újabban az egyház fogadta el az én föltételemet. Ez a való. Korén Pál b.-csabai lelkész. Lelkészi értekezlet. A pestmegyei ág. ev. papi értekezlet f. év julius 26-án tartotta gyűlését nttü Kiss Péter elnöklete alatt Budapesten. — Főbb tárgyai a következők voltak: Az elnök, tekintettel hajlott korára s betegeskedésére, lemondott elnöki állásáról. Az értekezlet kimondta, hogy ezentúl a mindenkori főesperes teljesiti az elnöki tisztet. — Fölvettetett azon kérdés, vájjon a cultusministernek azon rendelkezése, mely szerint az iskolai vagyon tekintetében beállható telekkönyvi változás hozzászólás végett a miniszternek előre bejelentendő, nem képez-e sérelmet autonomikus jogaink ellen? Az értekezlet ezen rendelkezést sérelmesnek tartja, annál is inkább, inert zsinati törvényeink megengedik az egyházi hatóságok jóvá hagyását az egyházi ingatlanoknak adás-vételére nézve, s tudvalevőleg az isk. vagyon esperességünkben egyházi vagyont képez. — Az istentiszteleteknek egyöntetűvé tételére nézve Szeberényi Lajos (fóti) javaslatot nyújt be a jövő évi értekezleten. — A f. borsodi ev. ref. papi értekezlet azon felhívására, mely szerint a papi fizetés minimuma 2400 korona s megfelelő korpótlékban állapittassék meg, — a pestm. lelkészi értekezlet a mozgalomhoz való hozzájárulását határozta, ezt a kerületi s egyetemes papi értekezlet elé óhajtja vinni s ha e tárgyban országos papi conferentia tartatnék, arra a maga kebeléből Szeberényi Lajost és Sárkány Bélát küldi ki. — Miután több egyháznak a kántortanítók haszonélvezetébe hiványilag adott ingatlanai a telekkönyvekben iskolai vagy tanitói cimen szerepelnek, aggály merült fel az iránt, hogy az iskoláknak majdan községivé vagy államivá szervezése esetén