Evangélikus Egyház és Iskola 1904.
Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Egyetemes gyűlés
Mihlan tanárral gyiitt kiadta Gesenius ó szöv. szótárának 8—11. kiadását s Kiegészítette az új szöv. bibliai theologiával Hoffmann erlangeni tanárnak nagy bibliai művét. Szorgalmas munkatársa volt a Hauch-féle reálencyklopadiának is. Az egyházi tlieológia benne egyik legnagyobb hivét és legtudósabb képviselőjét vesztetelte. A pápa, a szegény vMikáni fogoly bűsás jövedelmeiről szólanak a francia lapok eképen : Ezek szerint olaszorsz. és külföldi birtokai után csak 875.000 frank évi jövedelmet élvez ; az értékpapírok 6,000.000 kamatjövedelmet hajtanak évente; adományok és ajándékokban átlag két és fél millió folyik be a Vatikán pénztárába s végül a a Péteríillérek körülbelül tizenkét millió frankkal gyarapítják a szentszék jövedelmeit. Ezek az összegek összesen körülbelül huszonegy-huszonkét millió frankot tesznek ki, ami meglehetősen szép jövedelem. Ezzel szemben csak körülbelül hatmillió frank kiadás áll. És pedig két és fél millió a bibornokok fizetése, 397.000 frank a Vatikán személyzetének évi dotaciója, 1,250.000 frankot emészt a könyvtár és muzeum, 750.000 frank a szent Péter-bazilika tentartási költsége és különböző kiadásokra 750.000 frank. Végeredményként tehát tizenhat, esetleg tizenhét millió frank fölösleg marad évente a Valikán pénztárában. Jól értettek ennek a tesaurnsnak megtöltéséhez a középkorban is, a midőn abba a „peccata germanorum" folytak be évenként A pápa tehát már nem mondhatja magáról az általa a földön képviselt urával, liogy „az én országom nem e világból való. Az anglikán egyházban 1899. óta hevesebben folyó ritualista viták ellen maga az állani is fellépett, egy kir. bizottságot nevezett ki a kérdésnek s főlog az istentisztelet rendjének, díszének, átalakulásának és esetleges változtatásainak komolyabb tanulmányozására. E bizottság 14 tagból áll, melynek theol tagjai a canterburgi érsek s az oxfordi püspök. A többi tagok jogászokból, képviselőkből s a bibliai és missiói társulatok elnökeiből állanak. A szélsőbb irányokat szándékosan mellőzték. Az államnak ez a beavatkozása az állami egyház rekatholizálását akarja megakadályozni, mely a ritualistáknál folyton növekvőben van. A ritualisták. tekintet nélkül az állami törvényekre, azt vitatják, liogy nekik a 39. cikk s az úgynevezett Conton Player Hook értelmében joguk van a misére, szentek tiszteletére, holtakért tartandó imákra, tömjénre stb. s ez alapon az egyháznak az állnm kötelékéből való teljes felszabadítására törekszenek. A kir. bizottság végleg szándékozik ez ügyet rendezni, s nem engedi az anglikán egyháznak végleges rekatholizálását. Csak az a kérdés még, lehet-e ilyen vallásos mozgalmat kir. bizottságokkal megakasztani k? — Azt olvasom továbbá, hogy legújabban az anglikán egyház a keleti (orosz) egyházzal kezd kacérkodni. Ott keresi az angol egyház püspöki successiójának s ezzel as anglikánus ordinátiónak elismertetését, a melyet Róma néhány évvel azelőtt oly fenhájazó módon visszautasított. Így hát a magas püspöki egyházi párt a keleti egyházak felé kezd tekintgetni, s angol módra az azokkal való unió létesítése céljából egy társulat is megalakúlt. Ez a társulat a minap közzétette az orosz szent zsinatnak az egyet, pátriárkához szóló iratát, a melyben az ortodox egyháznak a többi hitvallásokhoz való helyes viszonya következőleg van körvonalozva: A nyugati e.uvházak mindmegannyian sizmatikus jellegűek. Első lépése a íilioque becsuztatása vala. S miután Róma vezette be a keresztyénségbe azt a sizmatikus szellemet, épen nem panaszkodhatik ina e szellem terjesztése fölött, sőt maga a Protestantismus is csak egyenes folyománya annak az alapelvnek, hogy az egyén áll az egyház lölölt. Az iiat közelebbről a nem ortodox kereszlyénségnek kettős ágát külöinbözteti meg, u. m. a latinokat és a protestánsokat, s az utóbbiaktól elkülöníti az anglikánusokat. A protestantismust nemcsak azzal vádolja, hogy nagyobb súlyt fektet a külső jócselekedetekre s a socialis élettevékenységre, mint a vallásos hitre (sic !) hanem még vallási zárkózottsággal, lanatismussal s az ortodoxiának a latinokkal nagyobb gyűlölésével is. A protestantizmusnak ez az álláspontja az ő korlátoltságából, előítéleteiből s német theologiája büszke önérzetéből magyarázandó. E vádakból a szent irat kiveszi az anglikánusokat és szives örömmel viszonozza az anglikán egyház jóakaró szeretetét és egyesülési vágyát. íme igy csinálnak politikát magukban az egyházakbar is! Kíváncsiak vagyunk ez egyesülési mozgalom további fejleményeire ! — Végül szomorú egyházi állapotokról olvashatunk Londonban, a hol a többi nagyvárosokhoz hasonlóan nagy az egyháziatlan néptömeg s még nagyobb kiterjedésüek a szervezett egyházközségek. Hogy azokon a bajokon segítsenek, több lelkészi állás szervezését, férfi és női laikus segédek alkalmazását, önkéntes segéderők igénybevételét, több templom építését s egy nyugdíjintézet létesítését sürgetik. Egy lelkésznek ne legyen több 3000 hívénél s több ezer lélekből álló egyházközséget ne gondozzon egy 80 éves pap s egy fiatal káplán." Szinte alig hihető, hogy a kalmár "szellemű angoloknál ilyen állapotok is lehetnek ! Forrásunk nemcsak az egyháziallanság terjesztése, hanem a vasárnapi munkaszünet megsértére fölött is panaszkodik. London keleti utcáiban a gépek, főleg a zsidó munkaadóknál, csakúgy zakatolnak vasár- és ünnepnapokon, mint bármely közönséges napon. Nem hiába mondotta ott már régebben is vernlámi Bacon, hogy a tudomány pénz és hatalom Î Eperjes. Dr. Szldvik Mátyás.