Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Egyetemes gyűlés

Mihlan tanárral gyiitt kiadta Gesenius ó szöv. szó­tárának 8—11. kiadását s Kiegészítette az új szöv. bibliai theologiával Hoffmann erlangeni tanárnak nagy bibliai művét. Szorgalmas munkatársa volt a Hauch-féle reálencyklopadiának is. Az egyházi tlieo­lógia benne egyik legnagyobb hivét és legtudósabb képviselőjét vesztetelte. A pápa, a szegény vMikáni fogoly bűsás jö­vedelmeiről szólanak a francia lapok eképen : Ezek szerint olaszorsz. és külföldi birtokai után csak 875.000 frank évi jövedelmet élvez ; az értékpapírok 6,000.000 kamatjövedelmet hajtanak évente; adomá­nyok és ajándékokban átlag két és fél millió folyik be a Vatikán pénztárába s végül a a Péteríillérek kö­rülbelül tizenkét millió frankkal gyarapítják a szent­szék jövedelmeit. Ezek az összegek összesen körül­belül huszonegy-huszonkét millió frankot tesznek ki, ami meglehetősen szép jövedelem. Ezzel szemben csak körülbelül hatmillió frank kiadás áll. És pedig két és fél millió a bibornokok fizetése, 397.000 frank a Vatikán személyzetének évi dotaciója, 1,250.000 fran­kot emészt a könyvtár és muzeum, 750.000 frank a szent Péter-bazilika tentartási költsége és különböző kiadásokra 750.000 frank. Végeredményként tehát tizenhat, esetleg tizenhét millió frank fölösleg ma­rad évente a Valikán pénztárában. Jól értettek en­nek a tesaurnsnak megtöltéséhez a középkorban is, a midőn abba a „peccata germanorum" folytak be évenként A pápa tehát már nem mondhatja magá­ról az általa a földön képviselt urával, liogy „az én országom nem e világból való. Az anglikán egyházban 1899. óta hevesebben folyó ritualista viták ellen maga az állani is fellé­pett, egy kir. bizottságot nevezett ki a kérdésnek s főlog az istentisztelet rendjének, díszének, átala­kulásának és esetleges változtatásainak komolyabb tanulmányozására. E bizottság 14 tagból áll, mely­nek theol tagjai a canterburgi érsek s az oxfordi püspök. A többi tagok jogászokból, képviselőkből s a bibliai és missiói társulatok elnökeiből állanak. A szélsőbb irányokat szándékosan mellőzték. Az államnak ez a beavatkozása az állami egyház re­katholizálását akarja megakadályozni, mely a ritu­alistáknál folyton növekvőben van. A ritualisták. tekintet nélkül az állami törvényekre, azt vitatják, liogy nekik a 39. cikk s az úgynevezett Conton Player Hook értelmében joguk van a misére, szen­tek tiszteletére, holtakért tartandó imákra, töm­jénre stb. s ez alapon az egyháznak az állnm kö­telékéből való teljes felszabadítására törekszenek. A kir. bizottság végleg szándékozik ez ügyet ren­dezni, s nem engedi az anglikán egyháznak végle­ges rekatholizálását. Csak az a kérdés még, lehet-e ilyen vallásos mozgalmat kir. bizottságokkal meg­akasztani k? — Azt olvasom továbbá, hogy legújab­ban az anglikán egyház a keleti (orosz) egyházzal kezd kacérkodni. Ott keresi az angol egyház püs­pöki successiójának s ezzel as anglikánus ordiná­tiónak elismertetését, a melyet Róma néhány évvel azelőtt oly fenhájazó módon visszautasított. Így hát a magas püspöki egyházi párt a keleti egyházak felé kezd tekintgetni, s angol módra az azokkal való unió létesítése céljából egy társulat is megala­kúlt. Ez a társulat a minap közzétette az orosz szent zsinatnak az egyet, pátriárkához szóló iratát, a melyben az ortodox egyháznak a többi hitvallá­sokhoz való helyes viszonya következőleg van kör­vonalozva: A nyugati e.uvházak mindmegannyian sizmatikus jellegűek. Első lépése a íilioque becsuz­tatása vala. S miután Róma vezette be a keresz­tyénségbe azt a sizmatikus szellemet, épen nem panaszkodhatik ina e szellem terjesztése fölött, sőt maga a Protestantismus is csak egyenes folyomá­nya annak az alapelvnek, hogy az egyén áll az egyház lölölt. Az iiat közelebbről a nem ortodox kereszlyénségnek kettős ágát külöinbözteti meg, u. m. a latinokat és a protestánsokat, s az utóbbiak­tól elkülöníti az anglikánusokat. A protestantismust nemcsak azzal vádolja, hogy nagyobb súlyt fektet a külső jócselekedetekre s a socialis élettevé­kenységre, mint a vallásos hitre (sic !) hanem még vallási zárkózottsággal, lanatismussal s az or­todoxiának a latinokkal nagyobb gyűlölésével is. A protestantizmusnak ez az álláspontja az ő korlá­toltságából, előítéleteiből s német theologiája büszke önérzetéből magyarázandó. E vádakból a szent irat kiveszi az anglikánusokat és szives örömmel viszo­nozza az anglikán egyház jóakaró szeretetét és egyesülési vágyát. íme igy csinálnak politikát ma­gukban az egyházakbar is! Kíváncsiak vagyunk ez egyesülési mozgalom további fejleményeire ! — Végül szomorú egyházi állapotokról olvashatunk Londonban, a hol a többi nagyvárosokhoz hason­lóan nagy az egyháziatlan néptömeg s még nagyobb kiterjedésüek a szervezett egyházközségek. Hogy azokon a bajokon segítsenek, több lelkészi állás szervezését, férfi és női laikus segédek alkalmazá­sát, önkéntes segéderők igénybevételét, több tem­plom építését s egy nyugdíjintézet létesítését sür­getik. Egy lelkésznek ne legyen több 3000 hívénél s több ezer lélekből álló egyházközséget ne gon­dozzon egy 80 éves pap s egy fiatal káplán." Szinte alig hihető, hogy a kalmár "szellemű angoloknál ilyen állapotok is lehetnek ! Forrásunk nemcsak az egyháziallanság terjesztése, hanem a vasárnapi munkaszünet megsértére fölött is panaszkodik. London keleti utcáiban a gépek, főleg a zsidó mun­kaadóknál, csakúgy zakatolnak vasár- és ünnep­napokon, mint bármely közönséges napon. Nem hiába mondotta ott már régebben is vernlámi Ba­con, hogy a tudomány pénz és hatalom Î Eperjes. Dr. Szldvik Mátyás.

Next

/
Thumbnails
Contents