Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - VI. Adományok - Purgly Sándor dr.

tanitúképző-intézeti c. igazgató közreműködésével Gömöri Sándor áll tanitóképző-intézeti tanár. Ára 2 kor. 60 fill. Budapest Dobrovszki és Franke ki­adása 1902. A szerző egyénisége elég biztosíték, hogy a mű olvasása előtt a bizalmat neid előlegezzük. A nevelés terén szerzett több évi tapasztalat és hosszas tanulmányozás gyümölcse e mű, melyet itjak részére megírni az író saját bevallása szerint nehéz munka volt. A XI. részre osztott mű elején [szemléltetve rávezet a lelki életre, ismerteti a lélek sokirányú munkásságát, s reámutat arra, hogy mily sokol­dalú képzettséggel kell birnia annak, ki épen a lel­ket akarja művelni. Majd a testnek a lélekre való hatásáról szól. Szakemberre,- éles megfigyelő ké­pességre vallanak az itt felhozott példák. Több lészen át tárgyalja a lelki tüneménye­ket. Fokozatos sorrendben ismerteti, s kellőképen csoportosítja őket. Keletkezésüket élettani tekin­tetben is fejtegeti. Részletesen szól az ingereknek az egyes érzékszervekre való hatása folytán létre­jött érzetekről: ezeknek niegvilrgitására igen al­kalmas példákat használ és mindenütt feltünteti, hogy mit tartson a tanitó szem előtt, hogy a gyer­mek érzékszervei oktatás közben is tökéletesed­jenek. Szemlélhetővé teszi a lélek munkásságának rejtettebb mozzanatait. A logikából felvett alapis­mereteket mindenütt példákkal világosítja meg. Szól a fontosabb érzelmekről, mint pl. á szép érzelemről, a társadalmi, erkölcsi és vallási érze­lemről. Megmutatja azok fejlődését és helyes irány­ban való fejlesztésének módját. Az egyén és a társadalom lelki életéről szóló IX. részben érdekesen tárgyalja a véralkatokat. E szerint már nyolc csoportba sorozza az embere­•ket. A négy alapjellem — cholerikus, melancholi­kns, sanguinikus és phlegmatikus valamelyikébe tartozó embereket a szerint is megkülönbözteti, hogy a kellemes, vagy a rosszuleső érzelmekre van e nagyobb hajlandóságuk. Igy pl. a cholerikus vérmérsékletű ember, kinek lelkére a külső inge­rek erős hatással vannak, s a visszahatás is gyors, szerinte „sötét"-bánatra, szomorúságra hajló kedé­lyű, ki az öt környező dolgokat és eseményeket mind sülét színben látja, s azoknak a reája való hatásuk nyomán rendszerint rosszuleső, kellemet­len érzés támad lelkében. De hasonló erős felfo­gás és gyors visszahatás mellett lehet az ember ,.derüli" kedélyű is, ki a dolgoknak mindig a kel­lemes oldalát igyekszik felfogni. Egyik legérdekesebb de részletessége folytán a szerző szerint is inkább olvasgatásra és tanul­mányozásra, mint betanulásra szánt része mű XI. fejezete, a gyermektanulmányozás. Megismer­teti annak történetét, módszerét, különféle irányát és hasznát. Kötelességévé teszi ezt úgy a tanító­nak, mint a szülőknek, mert csak akkor lesz szo­ros kapcsolat az iskola és a szülői ház között, s a gyermeknevelés csak akkor haladhat a leghe­lyesebb mederben, ha e feladatot, a gyermektanul­mányozást mindkét fél híven teljesiti. A rész végén néhány pontban az embernek kor szerinti rajzait adja s ezekkel párhuzamban is­merteti a nevelésnek azon több mozzanatait, me­lyeket az egyes életkorokban a szülőknek és ta­nítóknak irányadókul kell tekinteni, hogy a csecse­mőből évek multán ép testű és lelkű embert ne­velhessenek. Az egész mű olvasása mélyebb tanulmány hatását kelti. Néhol — kiváltképen az egyes meg­határozások előtt hosszasabb fejtegetésekbe bocsát­kozik az író; de ez nem von le a munka értéké­ből, mert lia e fejtegetések mellőzhető részeit a betanulásnál elhagyjuk, még akkor is marad any­nyi — sőt több, mint a mennyit hasonló célra irt kézikönyvekben találunk. Igy a lényeg mellett a növendék szemei előtt áll mindig a részletes ma­gyarázat is melynek különösen a gyakorlati élet­ben számtalanszor nagy hasznát veheti. Egyetlen alaki hibája szerintem az, hogy a lio.szabb fejtege­téseknél a nyelvezet kissé szövevényes, nehézkes, de ezt ellensúlyozza azon körülmény, hogy az ily részeket csak olvasgatásra szánta az író. Stilusa egyébként magyaros. Az idegen szavakat kerüli, s a terminus technikusok közül is csak azokat al­kalmazza, a melyek helyett jó magyar szót. épen nem találunk. Végül annak megemlítése után, hogy a mű jó papírra, tiszta betűkkel, olvashatóan van nyom­tatva, örömmel üdvözölhetjük ez uj kézikönyvet, mely meg fogja magának szerezni a paedagogiai értékes müvek között az őt megillető helyet; jó tulajdonságai folytán bátran kezébe adhatjuk a nevelés jövendő munkásainak : a tanitóképző-inté­zeti növendékeknek. Üzenetek. Kézirat visszaküldésére nem vállalkozunk. B. S. Köszönettel vettük. Valamely legköze­lebbi számban megjelenik. Pályázat meg!hosszabbítás. Az „Evang. Egyház és Iskola" folyó évi április 28-án, 17-dik számban megjelent cize :sréti lelkizi állásra szóló pályázat julius 20-káig meghosszab­bíttat ik. Kozsnvón és Gömör-Panyiton, 1004. jul. 5. Terray Gyula, Kubinyi Géza, főesperes. G2 1 - 1 egyházmegyei felügyelő.

Next

/
Thumbnails
Contents