Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Tizenhárom városi egyhm.

val, amely megszűntei i azt a nagy igazságtalanságot, amely még az egyházak többségében, azt hiszem létezik, hogy az egyházi adózás szigorúan párbér természetű, amely tehát, mondom fokozottabb mértékben veszi igénybe a vagyonosabb híveinek adózási képességét, de egyúttal leszállítja a mainak sok helyen egy fraktájára a szegény ember adózási terhét és azulán állami hozzájárulásból fedezi azt a hiányt, amely ezen uj adókulcs életbeléptetése mellett az illető egyház költségvetésében mutatkozik. T. Ház! En ezt egy egészséges kiindulási pontnak gondolom és a kormány a legrövidebb idő alatt felfogja venni a protestáns egyházak illetékes tényezőivel a tárgyalásokat ezen megoldás megvalósítására nézve. Nagyon természetes, hogy ezen megoldási mód szerint kell azokon a bajokon is segíteni, amelyek sokkal kisebb terjedelemben, mint a protestáns egyházaknál, de lokálisan egyes más vallásfelekezeteknél is előfordulnak, mert itt egyenlő mértékkel kell mérni mindenkinek és megtalálni és megkeresni az orvoslás módját mindenütt, ahol ugyanazok a bajok, ugyanazon mértékben megvannak. Mondom, t. Ház, az első és a lehető legrövidebb idő alatt megoldandó kérdés az adózás terén mutatkozó tízen mizériák orvoslásának kérdése. A második kérdés volna azután, — és természetesen ismét egyenlően minden vallásra nézve — a lelkészi illetmények kérdésének ujabb szabályozás alá vétele. Erre nézve azonban nem habozom kijelenteni, hogy ezzel felelőssége tudatában a kormány már úgy, hogy meg is oldja az éleiben, csakis akkor foglalkozhatik, ha az állami pénzügyek helyzete olyan lesz, hogy ezen, ismét több és pedig jó egynéhány millió többletet képviselő újabb nagy teherrel megbirkózhatik. De egyúttal konstatálnom kell azt is, hogy a református egyháznak összes komolyan veendő tényezői egytől-egyig mind kijelentik, hogy az állani által tett Ígéreteknek kívánják a honorálást, de nem úgy, mint az akkor kontempláltatok, t. i. az egyházaknak majdnem államosításával, hanem oly intézkedések által, amely az életképes autonómiának megadják a .létteltételeit. A XIII. városi egyházmegye rendes közgyűlését jun. 17-én Kelka valósában tartotta meg. Münnich Kálmán egyházfelügyelő megnyitván az ülést üdvözölte a számosan egybegyűlt lelkészi és világi képviselőket, sajnálatának adott kifejezést, hogy egy községben sikkasztás fordult elő, mely intő például szolgáljon az egyházi pénzek hűséges és gondos kezelésére. Weber Samu főesperes csatlakozott az üdvözléshez és jelentését a mult évről adta elő, melyből következőket emelünk ki: Reámutatott az 1848-iki XX. t, c. végrehajtása céljából tett lépésekre. Az uj lelkészek Fisclil Tóbiás Felkán, Thern Ede Matheóeon lettek beiktatva hivatalukba. Ru\ski//<>//egy új templom, Mühlbachon'ogv paplak épült, S\cpess\ombûton a régi iskolaház kényelmes lakóházzá lett átváltoztatva. Az adás-vevési szerződések Olas^i, Igló és Siepesbéla községekben jóváhagyattak. A folyvást tartó kivándorlás megint megapasztotta a lélekszámot, a mennyiben tavaly még 16,048 ez idén csak 15 765 lélek jelentetett. A hagyományok és alapítványok összege kitett 19,388*02 kort. Adományok és gyűjtések cimén befolyt 30,735-57 kor., építkezésre költetett 23,334 88 kor. Az adományozók közül különösen kiemelendők Hohenlohe herceg, ki a Barlangligeti kápolnára 2000, Krieger svedléri albiró, ki a toronyépítésre 1000 és Oelschläger Vilmos ugyanott, ki erre a célra 100 koronát ajánlottak fel. Az esperes jelentéséből kifolyólag következő indítványok fogadtattak el : 1. A lelkész törzsfizetése 2100 koronában állapitassék meg; 2. Strauch Béla volt felkai lelkész emlékezete jegyzőkönyvileg örökítessék meg; 3. Koch Aurél lelkésznek a felkai helyettesítés és Höntz lelkésznek nyugdíjba lépése alkalmából buzgó és áldásos fáradozásai következtében az egyházmegye hálája fejeztessék ki ; 4. az évi jelentések nem mint eddig, egy egyházmegyei gyűlésről a másikhoz karolják fel az anyagot, hanem jan. l-lől dec. 31-ig; 5. a történt eladások és építkezések az egyházmegye területén jóváhagyandók. Az esperes jelentése jóváhagyó tudomásul vétetett. — Dr. Lorx Sándor pénztáros jelenti, hogy az egyházmegyei pénztár 10,720-57 és a Handel Klára alapítvány 23,30904 korból áll. — A számvivőszéki elnök Gaertner Kálmán jelenti, liogy az egyházközségek számadásai Merényen kivül rendben találtattak, éppen úgy a XIII. városi és tátraaljai valamint a volt bányai egyházmegyék nyugdíjintézetei is; az előbbi 44,008-91 az utóbbi 10720 koronával rendelkezik. A számvevőszék Nanc\ Róbert és Skultéty tagokkal egészítetett ki. Az egyházközségek leltárai és előirányzatai rendben találtattak. Választásokra kerülvén a dolog megválasztattak: Kübecher Albert alesperesnek, Koch Aurél jegyzőnek, Kübecher Albert, Scherffel Nándor és Wittchen Ed eleikészek törvényszéki biráknak, Gresch Ágost, Fest Ottó, Roth Márton és Kers\tcr Ede szintén törvényszéki bíráknak; Thern Ede és Scherffel Nándor körlelkészeknek, kihirdetett a törvényszék Ítélete a merényi sikasztási ügyben. Az elnökség eljárása és intézkedése az egyházmegye helyeslésével találkozott. — A gyámintézet pénztárnoka: Zimmermann Andor jelenti, hogy 150355 kor. befolyt. Rus\kin 125, Mühlenbach 125 és a barlangligeti templom alap 50 koronával a tartalékalapból segélyeztetnek. A felosztandó 345 05 kor. á 80-41 K-val S\omolnok, Keresztfáin, S^trâ^sa és Xagy-Folkmár javára kiutalandó. Az ofl'ertorium a mai gyámintézeti istentisztelet alkalmából 03*04 K-val a nagyszeretet adományra fordítandó. Steinacker Ádám és Wünschendorfer Károly lelkészeknek az isteni tisztelet megtartásáért hálás köszönet fejeztetett ki. Ha a VI. sz. kir. városok egyházmegyéje felosztatnék, az