Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Békési egyhm.

olygarchiának ivadékai v. utódai ezek. annak az olygarchiának, a mely nem egyszer szállt szembe a királyi hatalommal. Nem válik még ekkor udvari nemességgé, az idegent nem szívesen látja a várakban, az ország főhivatalaiban. E mellett azonban királyához hü, Magyarországot, a Hábsburgok jogara alatt akarja nagynak, szabadnak látni. E büszke, vagyonra, gondolkozásra nézve független nemesség nem volt kedves a prágai udvar előtt. Jól tudják oda fennt, bog mig e büszke faj erejét meg nem törik, addig a magyar királyság nem juthat Erdély sorsára. A nemesség az udvarnak iránta táplált érzelmei felől helyesen van tájékoztatva, az Illésházy-féle felségsértési pernek szerencsétlen kimenetele- eszélyességre intette őket, ezért a midőn a vallásában szorongatott polgárság hozzájuk fordult, félre téve minden kicsinyes gyűlölködést, a városok követeinek segítséget ígértek. Belátták ugyanis, hogy lia a polgároknak vallásszabadságát sikerül elvenni, úgy nem sokára reájuk kerül a sor. A nemesek teljesen magukévá tették a városok sérelmét, olyan nagyfontosságunak tekintették azt, hogy minden más sérelem és királyi előterjesztés elébe kívánták helyezni s megállapodtak abban, hogy a kir. propositió tárgyalásába nem is kezdenek addig, mig a főherceg vallásuk szabad gyakorlatáról nem biztositja őket. íme a magyar haza fenntartó elemei egyesülnek a közös ellenség ellen, hogy többé soha egymástól el ne szakadjanak. Nagy fontosságú esemény ez, mely mig egyrészt dicséri az akkoriban szereplő magyaroknak politikai érettségét és hazafiságát, másrészt kiinduló pontját képezi azon dicsőségteljes korszaknak, melyben az egymást megértő rendek kivivják politikai és vallási szabadságukat. Oly nevezetes pillanat ez hazánk történetében, hogy szerintem nekünk e nagy ősök ivadékainak méltó volna e nagy idők emlékét valamiképen megörökíteni. Ne feledjük el, hogy a felső vidék idegen ajkú polgársága ez időben vált igazi magyarrá, olyanná, a milyen magyarsággal csak az alföld tősgyökeres magyarja dicsekedhetik. .S a midőn a nagyidők emlékén meghatottan elmerengünk ne feledjük azt sem, hogy e nagy átalakulás a protestantismusnak egyedül tudható be. Mert azt a nemzetek történetében szinte páratlanul álló tényt, hogy az eddig a privilégiumaival körülsáncolt müveit népelem önszántából szakit eddigi középkori zárkózottságával s lesz testestül, lelkestüj magyarrá, mondom e tényt a magyarság és németség gyakori érintkezéseiből, a vásározásokból és más kicsinyes okokból mag}

Tarázni nem lehet. Hiszen a szászok Erdélyben szintén sürün érintkeztek a magyarsággal, sőt a nagy fejedelmek idejében főbbjeik a magyar n}

Telvet is elsajátították s mégis mit láttunk? azt, hogy ma is külön státust akarnak alkotni az államban. Ezt a magyar államiság történetében oly fontos eseményt egyedül a protestantismusnak, sőt tovább megyek : a hazafiság szempontjából oly sokszor gáncsolt, félre értett, sőt sokaktól megvetett lutheránismusnak tudhatjuk be ; mert bebizonyil ott tény az, hogy e korszakban a királyi Magyarország nemesei, főnemesei túlnyomó többségben : a Nádasdyak, a Forgáchok az Eszterházyak, Balassá, az Apponyiak, a Vizkeletiek, az Osztrosicsok, az osgyáni Bakosok, a Csetnekyek, a Szécsyek, a Thurzók, az Illésházyak luheránusok voltak. (folyt, köv.) Belföld. A békési ág. h. ev. egyházmegye közgyűlése. A nevezett egyházmegye mult hó 30-án tartotta évi rendes közgyűlését Orosházán Veres .lózset esperes és dr. Haviár Gyula szarvasi ügyvéd, kondorosi felügyelő elnöklet« alatt. Szép, mondhatni teljes számmal gyűltek össze a közgyűlés tagjai és az egyházközségek kiküldöttei már jűnius 28-án. majd 29-én, mely napon reggel 8 órakor tartatott meg a „lelkészek és felügyelők értekezlete

1' az egyházközség nagy tanácstermében. — Ez értekezleten első sorban a) Kovács Andor lelkész ismertette a felső-borsodi ev. ref. egyházmegye lelkészi karának n hazai mindkét protestáns egyházmegyéhez és lelkészi karához intézett „lelhivás"-át. beható eszmecsere után az értekezlet elfogadta Veres Józsefnek alább szószerint olvasható indítványát. Majd b) Okályi Adolf gádorosi lelkész, egyházmegyei jegyző ismertette-a theologiai főiskolák rendezését, illetve egyöntetüsitését célzó Glauf-féle javaslatot, mely immár másodszor, módosított alakban feküdt az értekezlet asztalán és c) Freitag János csorvási lelkész a reversálisokról tartott szabad előadást. — Ugyancsak