Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - V. Könyvek, folyóiratok stb. ismertetése - Magyar könyvtár

gondoskodással, jóakarattal kerested azokat az eszközöket és módozatokat, a melyekkel Lajos pénzügyi zavarán segíthetnél. Ebben az igye­kezetedben még a magad érdekeit sem kímél­ted, s azt hiszem, a magad baja életedben sem adott annyi gondot, mint most a testvéredé." Engem is bepörölt 1200 k. miatt, de a biró­ság elutasította keresetével. (A rágalom miatt indí­tott perben még iiídcs ítélet.) Egyszóval : mindenütt, mindenkor, mindenben csakis kizárólag az ő érdeke, haszna, előnye, aka­rata az irányadó neki. Minden mást eltiporni, le­gyalázni, szidalmazni, gyanúsítani, rágalmazni, a nyilvánosság előtt meghurcolni feljogosítva érzi magát. Mihaszna tagadnám : nagyon fáj nekem, hogy testvérein az, aki ily csúf módon viseli magát a nyilvánosság előtt, ilyen elvetemült vakmerőséggel hajszol engem is, — de hát nem tehetek róla ! Yiselém a keserves megpróbáltatás tövis roró­náját, az^al a tudattal, hogy nem ilyen viszonzást érdemelt az én testvéri szeretetem, türelmem, sok esztendei áldozatkész jóságom. Viselem, de nem vi­szonzom a sértéseket, rágalmakat ; nem viszonzom, mert a legégetőbb sebek fájdalma alatt sem aljaso­dom le annyira, hogy elfe 1 ejthetném, miszerint én pap, művelt ember és testvér vagyok, A hivatás, az ész, a sziv, a vér tiltja nekem, hogy tovább men­jek, mint mennyire mennem a. jogos, sőt köteles ön­védelem engedi és parancsolja. Nem lep meg, nem sebez meg most már tele Orosházán, 1904. junius 20. semmi. Sok kíméletlen ütése megkeményített. A pisz­kos hullámok ia, mentül mérgesebben csapkodják a sziklát, csak annál tisztábbra mossák ; — öcsém rá­galmai, mentül vakmerőbbek, annál inkább igazol­nak engem, hogy türelmem elfogyván, megszakítot­tam vele minden összeköttetést. Öcsém minden újabb támadása csak azt bizo­nyítja, hogy mennyire siilyedt ő a hálátlansig, sziv­tolenség, tisztességtelenság. vakmerőség lejtőjén ; de bizonyítja azt is, hogy" milyen nagy volt az én szi­vemben ő iránta a testvéri szeretet és bizalom, mely­től elvakítva oly sokáig eltűrtem zsarolásait, ,fel nem ismertem álnokságát, nem hittem elaljasodását. Ez hiba volt tőlem, de megbocsáthaló hiba a testvérnek! Nincs okom ezt szégyenleni. A szivet vizsgáló isten bizonyosan megbocsátja nekem ezt a hibát ! Öcsém lelkésztársaim elé vitte az ügyet, amely pedig egészen magán ügy; elfogadom őket én is bi­ráimul. ítéljenek, a közölt keves adatokból. Tudom, hogy kinos helyzetemben részvétet és igazolást vár­hatok ítéletükben, nem kárhoztatást és elitelést. Másnak öröm forr asa a jótétei, nekem keserű­ségé lett ; másnak hű társ a testvér, nekem ádáz ellenség. Az Isten bocsásson meg neki érte! En megbocsátok; sőt köszönöm neki. hogy bár akarata ellen is, alkalmat adott nekem, hogy magam eljárását igazolhassam lelkésztársaim előtt. Veres József. *

Next

/
Thumbnails
Contents