Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Kőszeg

tézségüket mindenki elismerte; a 15 éves háború folyamán nem egy bravúros tettel se­gítették elő a mag}*arság előrenyomulását. Valóban oktalanság volna őket, nem pedig a szerencsétlen viszonyokat okolni teljes el­vadulásuk miatt. Magasztos cél szolgálatá­ban más socialis viszonyok között hősökké válhattak volna — a mint azokká is váltak a Bocskay féle felkelés alatt — igy azonban martalócokká lettek, kiket magyar, német, török irtott, vágott s válogatott kinzásokkal végeztetett ki. Hogy a katonaság eltartása milyen óriási teherként nehezedett az or­szágra, semmi sem bizon}útja inkább, mint az örökös panasz az ellen. Ez áldatlan állapotok közepette szakad reánk az ellenreformátió. Ez az egész moz­galom közép Eúrópában Steyer országból in­dult ki. A későbbi II. Ferdinánd, a 30 éves háború okozoja 1598-ban mint 18 éves lfju és Steyer ország kormányzója itt adja ki nevezetes rendeletét, a mely szerint a Steyer városokban működő ev. lelkészek és tanitók távozzanak ez országból örökre. E merész fellépésnek, még inkább a rendelet kegyet­len végrehajtásának meg volt az eredménye: Steyer ország rekatholizált. S mivel pedig a példa ragadós, Rudolf jónak látja, ez erő­szakot többi országaiban is alkalmazni. Mi­dőn Tkurzó György a hitbuzgó ev. főúr a Steyerből száműzött lelkészek közül többe­ket befogad birtokaira, Rudolf megparancsol­ja neki, hogy bocsássa őket szélnek. Ugyan­csak e példa hatása alatt Kutassy eszter­gomi érsek a protestáns lelkészeket egyház­megyéje területéről elűzi, az eretnekeket pe­dig beszentelt földre eltemetni nem engedi. Később bizonyos terv szerint jártak el. Magyarország ebben az időben — már csak­nem teljesen protestáns, nemesség és váro­sok egyaránt. Az udvar jól tudhatta hogy a különben is elégedetlen rendeket, ha vallá­sukban egyszerre támadja meg, a felkelésbe hajtja. Ezért csellel élt, oly csellel, a mely már másutt célra vezetőnek bizonyult. Steyer Ferdinánd volt (iZj db ki e cselt kieszelte, a mely a következő volt : egyszerre nem sza­bad vallásában megtámadni a nemességet és városokat hanem elébb a gyengébb részt, s ha azon erőt vett az ellenreformátió : az erősebbet. Ez ügyesen kieszelt terv bevált az örökös tartományokban, illetve Stiriában, de nem Magyarországon. Pedig nálunk épp ez időben a nemes­ség és polgárság között feszült volt a viszony 7. Különben is Magyarországon a nemesség és polgárság sokkal távolabb állott egymástól mint bárhol másutt ; nemcsak a rendi kü­lönbség választotta el őket, hanem a nem­zetiség is : a nemesség magyar, a polgárság német volt, amaz még ez időben az udvar befolyásától teljesen ment, független, mig emez az országgyélüseken hűséges eszköze a hatalomnak. De élesbbitette ez ellentétet, sőt a. gyüílölségig fokozta az a viszály, a mely 7 közvetlen az ellenreformátió fellépte előtt tört ki a nemesség és polgárság kö­zött. A városi polgároknak régi privilégiu­muk volt az, hogy a nemes csak nekik ad­hatta el terményeit s a külföldről jövő ke­reskedő viszont csak tölök vásárolhatott. Az utolsó időben azonban megtörtént, hogy a külföldi kereskedők a városok megkerülésé­vel egyenesen a termelő nemestől vásárol­ták a terményeket, ezzel olcsóbban jutottak árúikhoz, de viszont a nemes is valamivel dragábban adhatta el terményeit. E privilé­gium megsértése miatt a városok felszóllal­tak. A nemesek azonban az országgyűlésen keresztül vitték, hogy ha kötelesek is, árui­kat a városba szállittani eladás végett, ott annak adhatja el, a kinek akarják, tehát külföldinek is. A városok igy elestek az adás-vételből származó közvetitő dijtól s ha­bár Mátyás főherceget és a pozsonyi kama­rát meggyőzték igazságukról, a nemesség hajthatatlan maradt. (folyt, köv.) Belföld. Az evang. nönevelö intézet Kőszegen. Junius hó 20-án d. u. -A—­1/ 29 óráig tartott ülést a dunántúli kerületi alkotmányügyi bizottság az egyhkerület el­nöksége alatt. Egyetlen tárgya volt a tanácskozásnak a Kőszegen fennálló egyhkerületi leánynevelő intézet s felsőbb leányiskola szervezeti s rendtartási szabály­zatának módosítása. Ugyan is az intézet fel­állításakor az egyhkerület az aszódi leánynevelő intézet szèrvezésére vonatkozó szabályzat alapján, melynek rendelkezéseit ^nagyjában elfogadta, saját

Next

/
Thumbnails
Contents