Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - VIII. Temető - Kramár Pál dr.

előadásait is beszüntette az „Ecdes des Hantes Etudej'--ben !.. Krupec^ István.. Irodalom. Protestáns Egyházi és Iskolai Lap. Az új nép" iskolai törvény tervezetéről irván, többi között ezeket mondja : „Mennyiben helyesek, czélszerüek a tervezett reformok pedagógiai, kulturális és politikai szempontból, arra nézve lesz még alkalmunk nyilatkozni; most csakáltalában annyit, hogy ilyen erélyesebb, öntudatosabb, határozottabb magyar iskolapolitikára régóta szükségünk van. A tervezetre ebből a szempontból azt mondhatjuk : debuisset pridem, végén kellett volna. Az egyházi autonómia szempontjából az a nézetünk, hogy ez a tervezet ismét lenyír egy darabot a protestáns iskolai antonómiából. No mert ezt a felekezeti paritás elve úgy kívánja, hogy a nemzetiségi egyházak miatt a magyar egyházak is rövidet húzzanak. Ezután a tisztán magyar egyházi tanítóképzők is szigorú állami ellenőrzés alá kerülnek és a tanitóképesítés autonóm jogától megfosztatnak. Ez kétségtelenül nagy veszteség a jogban és szabadságban. De nekünk magyar peotestánsoknak nincs okunk félni az autonómia megszorításától s a tanítóképesítő alapvizsgálat kormányképviselőitől. Jó magyarok, jó hazafiak vagyunk. Aztán a mit veszítenek a magyar egyházak a szabadságban, azt megnyerik az iskolafentartási költségekben. Népiskola és tanítóképző-intézet jelentékeny állami segítséget nyer. A tanítói íiezetéseket méltányosan rendezi és a tanítóképzőknek, a középiskolák analógiájára, tekintélyes fen tartási segélyre nyújt kilátást a törvénytervezet. A javaslatnak ezt az elvi álláspontját aggodalom nélkül elfogadhatják a protestáns egyházak is. Mi legalább tanácsoljuk az elv elfogadását, mert a magyar protestantizmus sokkal jobb magyar, hogysem az iskolai autonómiájának némi megszorítása okából nehézséget gördítsen egy oly javaslat elé, a mely a magyar nemzeti kulturának erélyes, de nem erőszakos és épen azért bölcs és reméljük, sikeres megszilárdítását czéJozza. T EMET Ö. Hering Lajos 1858—1904. Lapunk mult számában már megemlékeztünk azon megdöbbentő hírről, mely a papi családot, a gyászos özvegyet és a 7 kisded árvát, a romjaiból újra alkotott szendi gyülekezetet; a fejérkomáromi egyházmegyét; a dunáninneni kerületet és lapunkat is lesújtotta, mert ő nekünk is tevékeny munkatársunk volt. Most már eltemettük, elsirattuk ; de a halálnyugalma mellett előttünk áll élete munkája. Vas megyében Kemenesalján llögyeszben született. Atyja a nagytudománvu és mély theologiai bölcsességei és klassikus műveltségű Hering János esperesés anyja:egyházai berzsenyiBerzsenys Mária. Az apa maga kiváló gonddal, s rendszerető szigorral, igazi puritanismussál nevelte gyermekeit; az édes anya benső vallásosságát hagyta övéire, még a halál sem tudta letörölni az anyai csókot homlokáról; a boldogult utolsó sóhajával is édes annyját kereste és lelkét a mennyei atyának ajánlotta. Egy berzsenyivel ismét szegényebb lett egyházunk. Gyülekezete sok megpróbáltatásokon ment át és ő bár tíz évig csak 350 frt. volt. a fizetése, mindig hí tudta segitni a bajból híveit, mert nem a kötelesség fogalmát boncolgatta, hanem áldozott és lelkével minden nemes lelket magával ragadott. Utolsó munkája és legfőbb vágya volt Tata és Érsekújvár Sionát felépíteni. Óh, minő buzgalommal készült az egyetemes gyámintézet vendéglátásához hogy akkor letehessük a templom alapkövét. Sir fedi, de ő azért ott lesz, mert mi is ott leszünk. Az egyházmegye először főjegyzőjévé s 1893-ban esperesévé választotta. Isten igéjét hirdette, az iskolák felvirágoztatása szivéhez volt forrva, de legmeghatóbb tünet, hogy mindennap kedves gyermekeire tekintve — árváira gondolt s hogy szive meg ne repedjen az ezredév emlékén megteremtette az egyházmegyei lelkészi nyugdíjintézményt, mely 7 év alatt 5000 kor. emelkedett s im most a kis árváknak a mennyben 2 gondviselő atyjuk van. Ezt csak Hering Lajos tudta megtenni, kit az egész vármegye szeretett ; ezen áldott munkának, alapnak nem lehet más neve jövőben mint Hering Lajos. Temetése május 11-én nagy részvét mellett történt Körmenden, hivei 200 Kim. utat tettek meg sírjához és áldó imádsággal, zokogó kebellel tették le a szendi földet koporsójára. A tanítói kar megható gyászdallal vett tőle bucsut. A gyászbeszédet Pred. 9—12. alapján Gáncs Jenő alesperes, a búcsúztatót Jánossy Lajos egyházmegyei főjegyző tartotta. Kovács Sándor th. tanár a kerület részéről mély meghatottsággal, szólt a pótolhatatlan vesztességről. Kiss János Szombathelyi lelkész imádkozott; Hauptmann János pusztavámi tanitó, az egyházmegyei tantestület elnöke — méltatta mint tanférfiunak érdemeit s kegyelettel telte le a tanítói kar koszorúját. Joó István szendi tanitó s gyülekezete részéről a tisztelet és szeretet magasztos szavaival bucsusztattal s végül Gáncs Jenő áldása fejezte be a gyászünnepet. Hazánk — egyházunk halottja, maradj szivünk drága halottja ! Isten veled ! A. Halálozás. E. év május hava 3-ikán meghalt élte 44-ik évében Korponán (zólyomi ev. esperességben) dr. Kramár Pál Korpona városi és tisz-