Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - IX. Kérdések, válaszok - Csatlakozottak vagy szórványban élők?

melyet egyesek és társulatok e célra adományoz­tak. A legnagyobb és legnehezebb a Vilmos-csás\ár­harang. Súlya 183 mázsa. Egyik oldalán Nagy Vil­mos arcképe disziti. A Gusztáv-Adolf egylet adta a nagyságra nézve második harangot. 100 mázsa, disziti a nagy svéd királynak arcképe. A Luther­harang, 66 mázsa súllyal, Büttel tábori lelkész fáradhatlan gyűjtésének eredménye. Rajta Luther arcképe és körülötte a hat protestáló fejedelem képe: Állhatatos János (szász). Nagylelkű Fülöp (hesseni), Wolfgang (anhalti), Ferenc (l.üneburgi), Ernő (braunschweig-lüneburgi), kegyes György (brandenburgi őrgróf). A Bajor-harang 42 mázsa nehéz, egy bajor bányatulajdonosnak adománya. Az evang. munkásegyesület harangja, 28 mázsa, a német munkásegyesületek ajándéka ezen felirattal. ,,Féljed az Istent, tiszteld a királyt, szeresd a testvért". A Fraciaors\ágból kiutasított kongregátiók va­gyonáról megközelítő fogalmat nyerünk Clemen­ceau képviselőnek az ,.Aurore"-ban közzétett ada­tai alapján. Ezek szerint nemcsak 50 milliónyi ma­gyar értékpapírt vásároltak, hanem 100 millióért olasz értéket is. — Tudvalevő gr. Zav Miklós evan­gélikus főúrnak Pesten egyik házát egy ily kiuta­sított nő songregátiónak bocsátotta rendelkezésére. Wallis kanton Guttes nevü községének összes lakossai az ó-katholikus egyházba tértek. A püspök­kel viszálykodó község nem akart lemondani kicsiny templomáról, melyet önköltségen emelt. A püspök interdiktummal sújtotta a községet, de fegyvere hátrafelé sült el. Franciaorsiágban a kongregationista küzdelem egy előzetes nyugponthoz ért, a mely Combes ministerelnök diadalát jelenti. A senatus a teljes tanszabadságot biztosító Falloux-féle törvény hatályon kivül helyezésével, elfogadta azt a javasatot, a mely az összes kongregátióknak, az állam részéről elismer­teknek is, megtiltja a magasabb intézeteken a tanítást. E határozatnak az elemi iskolákra való kiterjesztése csak idők kérdése. Irodalom. Az első obstructió épen a parlamentariz­mus hazájában, Angliában lépett fel 1830-ban, a hol IV. Vilmos trónralépése után a választási reform idézte elő. Addig is volt már mozgalom, de annak czélja mindig kivül esett a fennálló alkot­mány terén. ^ franczía forradalomban is megtör­tént a szavazó jog kiterjesztése, de ott nem a parlamentnél volt 4 hatalom, hanem az annak pa­rancsoló népnél. Itt ellenben a történetben először felismeri a nép, hogy törvényes évényesülésének legbiztosabb módja, ha képviseletet nyer a törvény­hozásban. Wellington herczeg kijelentette, hogy minden erővel ellene szegül a törvény megváltoz­tatásánák. A nép izgatottsága annyira ment, hogy a Waterlooi győző palotájában sem volt biztonság­ban s a király nemsokára Gray György grófot volt kénytelen megbízni kabinetalakitással. Russel lord mint belügyminiszter dolgozta ki a reformja­vaslatot, mely szerint London 8. a többi város 34. a grófságok 55 kerülettel gyarapodnának. A reform a túlsúlyt a polgárság kezébe adja. A tory-párt a vitának meghosszabbítását vette igénybe. Ez volt az angol parlamentben az első nagy obstructió és a későbbi mind ennek mintájára ment végbe. A közvélemény erősen nyilatkozott az obstructió ellen és nem engedte meg a minisz­tériumnak a hátrálást. Az ellenzék ereje meg is tört és harmadik olvasásban elfogadták a reform­bilit. üiiTŐl az első obstruetióról szól a Nagy Képes Világtörténet most megjelent 203. füzete. A 12 kötetes nagy munka szerkesztője Mar­czali Henrik, egyetemi tanár, ki egyúttal a kötet irója is. Egy-egy gazdagon illusztrált kötet ára dí­szes félbőrkötésben 16 korona; füzetenkint is kap­ható 60 filléijével. Megjelen minden héten egy fü­zet. Kapható a kiadóknál (Révai testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság Budapest, VIII., Üllői-út 18. sz.) s minden hazai könyvkereskedés utján, havi részletfizetésre is. Pályázat protestáns népies irodalmi műre. Megírandó népies nyelven, elbeszélő modorban, hogy: 1. Mi volt alap oka annak, hogy Kálvin Já­nás elszakadva a római egyháztól megalapította a kálvinista vallást"? 2. Kik voltak azon főbb magyar kálvinisták úgv egyházi, mint világi téren, kik egy­házunk igazsága mellett síkra szállva ennek és ez­zel kapcsolatban a magyar szabadságnak érvé­nyesüléséért személyes szabadságukat, vérőket és életöket áldozták? 3. Miért kell büszke önérzettek felemelt fővel mellére ütve egy magyar kálvinistá­nak büszkén hirdetni, hogy ő magyar kálvinista, midőn kimondja: „Én kálvinista vagyok"? Pályadíj 300 koronna. Ragályi Géza színi, Fodor György perkupái lelkész urak lesznek a bírálók, Radácsi György és dr. Tüdős istván theol. tanár urak a felülbírálok. A pályanyertes müvét 5000 példány­ban kinyomatom és szétküldetem. Pályázati határ­idő 1905. évi január 1. A pályamunkák hozzám küldendők akár jeligével ellátottan, akár a név nyílt bejelentésével. Ugy a jeligék, mint a nevek a bírálat elkészítéséig őrizetem alat fognak állani s csak a pályanyertes munkának a jeligéje fog fel­bontatni, illetőleg az író neve közzététetni. Vámos­Mikola, 1904 január 1. Kádár Kálmán ügyvéd. Sárospataki Lapok (XXIII. 2.) ,,A reformá­tus egyház függő kérdései", Zoványi Jenő. — „A ref. theol akadémiák múlt évi működése" (folyt, és vége) Sz. B. J. — „Emlékezés Árvái Józsefre" (folyt.) Radácsi György. — „Az apostolok cselekedeteiről irott könyv" (folyt.) Harsányt István stb.

Next

/
Thumbnails
Contents