Evangélikus Egyház és Iskola 1904.
Tematikus tartalom - VIII. Temető - Poszvék Gusztáv
ról", Werper Barmenből „az egészséges és beteges közösségi életről" s Weber ,.az egyházi sociális törekvések fejlesztéséről tartott nagyobb előadást. Örvendetes dolog, hogy a külföldön az evang. prot. keresztyénség fegyvereivel és eszközeivel keresik az utat a sociális kérdés megoldásához. Hisz abban találkozik a theológus a jogásszal s a nemzetgazdásszal, hogy a sociális kérdés első sorban nemis gazdasági, hanem ethikai kérdés: az emberek -békés együttélésének és együttmunkásságának a keresztyénség szeretetvallása szellemében való szabályozása. Ilyen egészséges sociális szövetségekre és szövetkezetekre nekünk is szükségünk volna. Eperjes. Dr. Szlávik Mátyás. Irodalom. Alkotmány. Ez is meglátja más szemében a szálkát ! Ugyanis Jókai végrendeletéről irván, megjegyzi : .,több megjegyzésre adott okot az a körülmény, hogy semmi néven nevezendő kulturális vagy humanitárius célra egy fillér se jutott". Igaza van, illett, kellett volna Jókaitól ilyen célra jutni. De hát a rom. kath. gazdag püspököktől sem szokott hazafias, nemzeti célra jutni, pedig azok az állam adományaiból uraskodnak ! Azokra még sem tesz efféle megjegyzést az Alkottmány, pedig a püspökök ilyen szemet szúró eljárásra „több megjegyzésre adna ám okot". Vizsgái jutalom könyv.. A napokban jelent meg Yaday József „Protestáns jellem" című művének második — számos képpel illusztrált — kiadása, mely a harmadik elemi osztálytól fölfelé a Yl-ik gymnasiumig bármily korú és nemű ifjúság részére a legalkalmasabb vizsgái ajándék. A 160 nagy oktáv oldalra terjedő kötetet Réthy Lajos és Goró Lajos festőművészek tollrajzai és tusíestményei diszitik. Tartalma szivet, lelket nemesítő erkölcsi olvasmányokból áll. melyek mindenikéből evangéliumi szellem sugárzik. Az ifjúságban a protestáns jellem kialakításához, erősbitéséhez efféle olvasmányok szükségesek. Megrendelhető könyvkereskedőknél bolti áron, a szerzőnél Nagyváradon kedvezményes árban 1 kor. 20 fill. 1 kor. 60 fill. és 2 konás diszkötésben. A „Protestáns lelkület" cimü ugyanily irányú mű 80 fill. 1 kor. 20 tili, és 2 koronás diszkötésben ugyanott kapható. Hasonlatok a kátéhoz. Felhivjuk olvasóink szives figyelmét ezen magyar nyelvű vallástanitási segédkönyveink sorában valóban hézagpótló kis munkára, melyet német eredetiből (szerzője : Scheller Arnold münchen-gasserstadti lelkész) Rédei Károly pusztaföldvári evang. lelkész fordított magyarra. Legközelebbi számunkban közöljük mutatványul az elsőparancsolat magyarázatát. Az érdeklődők figyelmébe melegen ajánljuk. TEMETŐ. y> Poszvék Gusztáv A protestáns tanügy kiváló munkást vesztett Poszvék Gusztáv nyug. ev. főgimnáziumi tanárban, ki f. é. ápril 11-én hunyt el Sopronban. Közéletünknek ama ritka alakjai közé tartozott, kiknek sorai mindinkább gyérülnek s kik ma már alig tapasztalható hithüséggel, törhetetlen idealizmussal csüggenek egyházuk, hazájuk és az emberiség javán. Egyéniségének ez a nemessége családi örökség volt. Régi lelkész-tanári családból .származott. Atyai nagyatyja 50 évig működött a néptanító magasztos, de rögös pályáján Sopronban s az első ev. tanitó volt, a ki a királynál arany érmet kapót. Anyai részről nagyatyja Seybold Pál soproni líceumi tanár volt, a ki egy retorikai kézi könyvével (latin) szerepelt a pedagógiai irodalom terén. Atyja Poszvék Keresztély, előbb lelkész a karintiai Gnesanban, utóbb a soproni lyceum tanára, végül 1810 óta lelkipásztor Sopronban, a hol áldásos működése a gyülekezet belső életének fejlesztésében feledhetetlen maradt. Poszvék Gusztáv Gnesanban született 1826. jul. 2-án, a honnan atyja néhány év múlva Sopronba költözött. Szerény viszonyok között nevelkedett a gyermek, hisz atyjának tanári fizetése akkoriban alig haladta meg az évi 300 frtot és a család 11 gyermekből állott. Elemi és gimnáziumi tanulmányait Sopronban végezte, itt halgatta a teologiai tanfolyamot is, melynek befejezésére 1816 őszén Tübingenbe, a hol az 1816|17 évet töltötte, majd onnan az 1817;18-ik évre a jénai egyetemre ment. A lelkészi vizsgát szép sikerrel megálván 1818-év őszén Rév-Komái ómban találjuk. Itt tanárkodik a protestáns gimnáziumban, egyszersmind segédlelkész a gyülekezetnél. Átéli az otthon izgalmait és viszontagságait s luven teljesiti a katonaság körében a lelkészi szolgálatokat a válságos időkben. Szomorú tanuja a nemzeti küzdelem utolsó erőfeszítésének, mely a várféladásával végződik. 1850. év őszén. Sopronba a líceumhoz segédtanárnak választják, utóbb rendes tanár és soproni magyar lelkész lesz, mely állásában lelkipásztori hivatása mellett a gyülekezet magyarosodása terén hazafias missziót is teljesít. Midőn az abszolitizmus korszakában a líceumot a gyülekezettől a kerület vette át, az újjászervezett intézetben Poszvék Gusztáv lesz a természettudományok és a német nyelv- és irodalom tanára. 1856-ban megházasodott elvevén egy hitbuzgó régi evang, családnak laányát Stettner Lujzát. Családja, egyháza, iskolája és a társadalom egyaránt lelkes odaadó védőt és munkást találtak benne. Gyermekeit szerény viszonyai között nagy gonddal és áldozatokkal nevelte s nekik a társadalomban liasz-