Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - c) Az 1848. XX. végrehajtására vonatkozó nyilatkozatok, vélemények és mozzanatok - „Vélemény” – (vegyes bizottságé)

De hogyan véli a hatóság megtarthatónak a törvény ezen rendelkezését, ha megengedi, hogy állami, vármegyei és városi intézmények, egy hitte­lekezet szolgálatában álló, a térítésre a szenvedést, a nyomort, az öntudatlan, mindenre fogékony gyer­mekkort felhasználni mindig kész, oly szervezett testület kezébe adassanak, mely testület esküvel van kötelezve arra, hogy befolyását érvényesítse, hogy mindent elkövessen a római egyház hitelvei­nek terjesztése végett? E napokban történt, hogy a budapesti Szent­István kórházban egy református beteg az úrva­csorát kivánta. Midőn őt a ref. segédlelkész felke­reste, elpanaszolta neki. hogy már több napja, hogy kérte az úrvacsorát, de az apácák nem akartak re­formátus ; lelkészért küldeni és azt akarták, hogy katholikus papnak gyónjon meg. A klinikán pedig ugyanazon apácák, ha a be­teg református egyén kivánja az úrvacsorát, jobb tudomásuk ellenére azt mondják, hogy az 4 Írtba kerül és amig ezt meg nem fizeti, nem hivnak re­formátus papot. Nagyszombatban a városi kórházban Taló Pál evang. ifjút nehéz szenvedésében rávették, hogy lóm. kath. papnak gyónjon, azzal hitetve, hogy ha ezt megteszi, meggyógyul. Az ifjú másodnapra meg­halt és kath. temetőben temették el. Ugyanott történt, hogy a jezsuiták egy Macek Erzsébet nevű nagy beteg nőhöz erővel tolakodtak be, hogy neki az utolsó kenetet feladják, amit az erélyesen visszautasított. Ugyanott a megyei kórházból minden evan­gélikus halottat azonnal kivitetnek s nem várják, illetőleg nem engedik meg. hogy az egyházi szer­tartás a kórházban végeztessék. így temették 1903 március 21-én Kocsko Júliát, holott a katholikus halottakat a kórházból temetik. A dolog természetéből folyik, hogy az ily visz­s/aélés a legritkább esetben jut nyilvánosságra. A szegény hakluklónak lelki sanyargatása miatti pa­nasza lezáródik ajkainak elnémulásával és senki sem kérheti számon : miért fosztotta meg a vak­búzgóság a szegény embert vallása utolsó vigaszá­tól, vagy miért rémitette őt túlvilági büntetésekkel oly magatartásáért, amelyek Krisztus evangéliumán alapuló saját vallása szerint nem bűnök. Nemcsak a jogosság, hanem a humanitás ér­dekében is követeljük tehát, hogy a közpénzen vagy állami segélylyel fentartott kórházak vé­tessenek ki az apácák kezéből és a jezsuiták be­folyása alól s hasonló okokból kérjük a menházak és árvaházakból eltávolításukat is, valamint a fel­állítandó lelencházakból kizáratásukat. — Ott és itt ellenőrizhetlenül, erőszakos térítésnek vannak ki­téve hitfeleink. És követeljük, hogy a törvény azokat, akik mások kiskorúságát vagy kényszerhelyzetét fel­használva, jogtalanul hittéritést űznek, büntetéssel sújtsa és hogy a közintézetek a felekezeti térítés­től mentesittessenek. Tekintettel pedig arra, hogy az 1895: XL1II. t.-c. 5. §-a azon rendelkezésének, hogy valamely vallásfelekezetből kilépni és valamely vallásfeleke­zetbe belépni csak a törvényben megállapított fel­tételek alatt szabad ; tekintettel arra, hogy ezen törvény áthágása esetén nincs bűntetőjogi sanctio, kívánjuk, hogy erről törvényileg történjék gondos­kodás. II. A prosestáns hitoktatás megaka­dályozása. Az országos törvények megengedik, hogy a különböző hitfelekezetek iskolái elöljárói a külön­böző hitfelekezetbeli növendékeket felvehessék. És midőn kötelezővé teszik, egyenesen a különböző hitfelekezetek hatáskörébe utalva a vallásoktatást, ugyanakkor kötelezőleg mondják azt is, hogy a ta­nuló csak a saját hitfelekezetebeli hitoktatótól nyert osztály-jegv alapján léphet telső osztályba. (1848. XX. 4. §. 1867. XXX Y111. 6. és 11. §. stb.) E törvényekkel szemben azt látjuk, hogy hit­feleink növendékei felvétetnek ugyan a róni. kath., az állami, községi és egyesek által állított iskolába, de egyszersmind el is záratnak a hitelveik szerinti vallásoktatástól, A róm. kath. és gór, kath. tanintézetek — még az állam közvetlen felügyelete alatt álló kir. kath. gimnáziumok és középiskolák is — el vannak zárva hitoktatóink, lelkészeink előtt; sem elegendő vallástanitási órát, sem tantermet nem kaphatnak ott s nem ritkaság, hogy a beiratkozott növendé­keket is eltitkolják ; az internátusban lakókat pedig ki sem bocsátják, sem vallásos kötelmeik teljesí­tésére, sem a vallástanitó felkereshetése végett. Székesfehérvárról panaszolják, hogy az ottani katholikus főgymnasium és kereskedelmi közép­iskola igazgatósága soha sem adja ki az evangé­likns tanulók névsorát és az evang. lelkészek e tárgyban irt hivatalos megkeresésére nem is vá­laszolnak. " A nagyszebeni, udvarhelyi, szatmári, nagyvá­radi, törökszentmiklósi, kassai, pécsi stb. zárdai is­kolák ellen csaknem évről-évre merül fel panasz s ujabban — hogy növendékeiket kibocsátani ne kelljen, több zárda a nyilvános tanulót is magán­tanulónak jegyzi be, vagy ha azt bejáró növendé­kekkel nem teheti : a bizonyítványba illetékes hit­oktatás nélkül irat be — a promontio érdekéből — vallástani osztályjegyet. Így történik többek közt Nagyváradon a zár­dában, ahol az illetékes lelkész tudta nélkül, az evangélikus növendékeKnek hittani jegyet adott a róm. kath. hitoktató. A soproni róm. kath. apácák éppen így jár­nak el ; a bennlakó növendékek jegyzékét egyál-

Next

/
Thumbnails
Contents