Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Ev. fő és középisk. tanárok gyűlése

ket megmenteni. Serkentjük a híveket s mindent elkövetünk, hogy ne vessék meg Istennek igéjét, járjanak a templomba ; vallá­sos estéket tartnnk, bog} 7 felébresszük a szunnyadó vallásos életet. Mindez vájjon nem a mentés hatását gyakorolja-e ránk? Midőn volt elevenen lüktető vallásos élet, akkor maga a sziv kivánta az együtt érző hivő lelkek összejövetelét s máglya, fegy^ver nem tudta megakadályozni ; összejöttek barlangokban, katakombákban, erdőkben s csűrökben és ez mind Istennek háza s a mennynek kapuja volt. (Folyt, köv.) Belföld. Olvasóinkhoz. A különféle értekezletek, gyű­lések, papi konferenciák stb. idejének közeledté­vel tisztelettel arra kérjük olvasóinkat, hogy az egyes gyűlésekről szóló tudósításokkal lapunkat felkeresni szíveskedjenek. Esetleges alkalmi cikke­ket, papi értekezleti munkákat szívesen közlünk ; csak arra kérjük azokat, a kik valamelyes alkalmi kérdéssel olvasó közönségünkhöz fordulni szándé­koznak, hogy ily tárgyú közleményeiket lehetőleg ideje korán beküldeni szíveskedjenek, nehogy az esetleges Késedelem kellemetlenséggel járjon. Ha több anyag összegyülemlik, úgy azt az utolsó [egy­két hétben a legjobb akarat mellett sem hozhatjuk mind. A szerkesztőség. Idők jele. Veszprém vármegyében alispán vá­lasztás lesz. Erre az állásra pályázik többek közt Kenessey Miklós főszolgabíró is. Ellene azzal kor­teskedtek a r. katholikusok, hogy bár Kenessey 25 éve szóigálja a vármegyét, királyi elismerésben is részesült: még sem lehet alispán, mert— pro­testáns. A jelölő értekezleten egyetlenegy r. kath, pap sem jelent meg. Idők jele. Ág. hitv. ev. fö- és középiskolai tanárok gyű­lése Eperejesen. A tiszai ág. hitv. ev. egyházkerü­lethez tartozó fő- és középiskolák tanárai, kikhez a selmeci lyceum és a békéscsabai Rudolf főgimn. kiküldöttei is csatlakoztak, f. hó 6-án tartották meg rendes évi értekezletüket a vendégszerető Eperjes ősi collegiumának falai közt. A szokatlanul nagy számban egybegyűlt tagokat dr. Schmidt Gyula col­legiumi felügyelő üdvözölte lelkes szavakkal a col­legium, Ludman Ottó collegiumi igazgató a tanári kar és dr. Janicsek József kir. kath. főgimn. tanár az eperjesi tanári kör nevében, mire Eisclier Mik­lós iglói főgimn. igazgató, mint az értekezlet elnöke, nagyszabású és eszmedús beszédben mondott kö­szönetett a szívélyes fogadtatásért és jelölte ki az értekezlet célját, a. tanácskozás középpontját a fe­lekezeti tanárok fizetésrendezésének ügye képezte. Fischer Miklós elnök e tárgyban átiratot intézett az összes hazai ev. középiskolákhoz, megtudandó, vájjon az 1901. évi I. törvénycikkben megállapitott pótlék esetleges kiutalványozása a felekezeti isko­lák részére nem veszélyeztetné-e ezeknek az 1883. évi XXX. t. cz, 47. §. körülirt autonómiáját és ön­kormányzati jellegét és a beérkezett hivatalos kimu­tatások alapján örömmel jelenti, hogy nemcsak az ideiglenes pótlék kiutalványozása, hanem a fele­kezeti tanárok fizetésének végleges rendezése az állammal kötött szerződések revisiója, illetőleg az államsegély emelése által sem járna az intézetek autonom jellegének veszélveztetésével. Az értekez­let általános elvként kimondta, hogy a felekezeti tanárok fizetése tétessék mindenben egyenlővé az állami tanároknak majdan megállapítandó illetmé­ményeivel. Óhajképen kifejezle, hogy a fizetésren­dezés kérdésének végleges megoldását az ismere­tes Széli-féle javaslat alapján kívánná foganatosít­tatni, az ideiglenes rendezést az 1901. évi I. tör­vénycikkben megállapitott pótléktervezet alapján. Ivivánatosnak tartja továbbá, hogy a revideált szer­ződésekben kikötendő magasabb államsegély egye­nesen az egyes iskolák számára és nem az egy­házkerület útján folyósittassék ; ha pedig a szer­ződések revisiója a felekezeti iskolák önkormány­zati-jellegét veszélyeztetné, akkor az 1883. évi XXX. t.-c, 17. §. módositassék. A szerződések revideálása alkalmával a más tanintézeteknél eltöltött szolgá­lati évek vétessenek figyelembe, a végleges revisió pedig később megállapítandó egységes szempontok szerint történjék. Óhajtja végül, hogy az összes fe­lekezeti tanárok, tehát a theologiai, jogakadémiai és tanítóképző intézeti tanárok fizetésének állami kiegészítése mielőbb megalkotandó külön törvé­nyekben szabályoztassék, E végből a szükséges lépéseket az egyházkerületnél és annak útján az egyetemes közgyűlésnél mielőbb megteszi. A gazdag tárgysorozatból még kiemeljük a következő pontokat: Az értekezlet örömmel csat­lakozik a mult évi aug. havában tartott gyűlés al­kalmával e célra kiküldött bizottság azon javasla­tához, hogy a kerületi tanintézetek tanárai a nyári szünidőben külföldi tanulmányutakat rendezzenek ; a bizottság által előterjesztett utitervezetet az egyes tanári testületeket utalja tárgyalás végett. — A közép­iskolák kormányzására vonatkozó szabályrendeleti javaslatok kidolgozásánál az egyöntetűséget mondja ki kívánatosnak mindazon kérdéseknél, melyek az egyes intézetek specialis helyi sajátságait és érde­keit nem érintik. — Az ág. hitv. ev. egyetemes egyház tankönyvbirálatának kérdése levétetett a napirendről, úgy szintén előadó kérelmére a supp­likatió rendezése is mint teljesen megoldhatatlan probléma. — Élénk vitát provokált Frenyó Lajos eperjesi főgimn. vallástanár, előadása vallástanitá­sunk tantervéről, mely ellen jelen szervezetében,

Next

/
Thumbnails
Contents