Evangélikus Egyház és Iskola 1904.
Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Ev. fő és középisk. tanárok gyűlése
ket megmenteni. Serkentjük a híveket s mindent elkövetünk, hogy ne vessék meg Istennek igéjét, járjanak a templomba ; vallásos estéket tartnnk, bog} 7 felébresszük a szunnyadó vallásos életet. Mindez vájjon nem a mentés hatását gyakorolja-e ránk? Midőn volt elevenen lüktető vallásos élet, akkor maga a sziv kivánta az együtt érző hivő lelkek összejövetelét s máglya, fegy^ver nem tudta megakadályozni ; összejöttek barlangokban, katakombákban, erdőkben s csűrökben és ez mind Istennek háza s a mennynek kapuja volt. (Folyt, köv.) Belföld. Olvasóinkhoz. A különféle értekezletek, gyűlések, papi konferenciák stb. idejének közeledtével tisztelettel arra kérjük olvasóinkat, hogy az egyes gyűlésekről szóló tudósításokkal lapunkat felkeresni szíveskedjenek. Esetleges alkalmi cikkeket, papi értekezleti munkákat szívesen közlünk ; csak arra kérjük azokat, a kik valamelyes alkalmi kérdéssel olvasó közönségünkhöz fordulni szándékoznak, hogy ily tárgyú közleményeiket lehetőleg ideje korán beküldeni szíveskedjenek, nehogy az esetleges Késedelem kellemetlenséggel járjon. Ha több anyag összegyülemlik, úgy azt az utolsó [egykét hétben a legjobb akarat mellett sem hozhatjuk mind. A szerkesztőség. Idők jele. Veszprém vármegyében alispán választás lesz. Erre az állásra pályázik többek közt Kenessey Miklós főszolgabíró is. Ellene azzal korteskedtek a r. katholikusok, hogy bár Kenessey 25 éve szóigálja a vármegyét, királyi elismerésben is részesült: még sem lehet alispán, mert— protestáns. A jelölő értekezleten egyetlenegy r. kath, pap sem jelent meg. Idők jele. Ág. hitv. ev. fö- és középiskolai tanárok gyűlése Eperejesen. A tiszai ág. hitv. ev. egyházkerülethez tartozó fő- és középiskolák tanárai, kikhez a selmeci lyceum és a békéscsabai Rudolf főgimn. kiküldöttei is csatlakoztak, f. hó 6-án tartották meg rendes évi értekezletüket a vendégszerető Eperjes ősi collegiumának falai közt. A szokatlanul nagy számban egybegyűlt tagokat dr. Schmidt Gyula collegiumi felügyelő üdvözölte lelkes szavakkal a collegium, Ludman Ottó collegiumi igazgató a tanári kar és dr. Janicsek József kir. kath. főgimn. tanár az eperjesi tanári kör nevében, mire Eisclier Miklós iglói főgimn. igazgató, mint az értekezlet elnöke, nagyszabású és eszmedús beszédben mondott köszönetett a szívélyes fogadtatásért és jelölte ki az értekezlet célját, a. tanácskozás középpontját a felekezeti tanárok fizetésrendezésének ügye képezte. Fischer Miklós elnök e tárgyban átiratot intézett az összes hazai ev. középiskolákhoz, megtudandó, vájjon az 1901. évi I. törvénycikkben megállapitott pótlék esetleges kiutalványozása a felekezeti iskolák részére nem veszélyeztetné-e ezeknek az 1883. évi XXX. t. cz, 47. §. körülirt autonómiáját és önkormányzati jellegét és a beérkezett hivatalos kimutatások alapján örömmel jelenti, hogy nemcsak az ideiglenes pótlék kiutalványozása, hanem a felekezeti tanárok fizetésének végleges rendezése az állammal kötött szerződések revisiója, illetőleg az államsegély emelése által sem járna az intézetek autonom jellegének veszélveztetésével. Az értekezlet általános elvként kimondta, hogy a felekezeti tanárok fizetése tétessék mindenben egyenlővé az állami tanároknak majdan megállapítandó illetméményeivel. Óhajképen kifejezle, hogy a fizetésrendezés kérdésének végleges megoldását az ismeretes Széli-féle javaslat alapján kívánná foganatosíttatni, az ideiglenes rendezést az 1901. évi I. törvénycikkben megállapitott pótléktervezet alapján. Ivivánatosnak tartja továbbá, hogy a revideált szerződésekben kikötendő magasabb államsegély egyenesen az egyes iskolák számára és nem az egyházkerület útján folyósittassék ; ha pedig a szerződések revisiója a felekezeti iskolák önkormányzati-jellegét veszélyeztetné, akkor az 1883. évi XXX. t.-c, 17. §. módositassék. A szerződések revideálása alkalmával a más tanintézeteknél eltöltött szolgálati évek vétessenek figyelembe, a végleges revisió pedig később megállapítandó egységes szempontok szerint történjék. Óhajtja végül, hogy az összes felekezeti tanárok, tehát a theologiai, jogakadémiai és tanítóképző intézeti tanárok fizetésének állami kiegészítése mielőbb megalkotandó külön törvényekben szabályoztassék, E végből a szükséges lépéseket az egyházkerületnél és annak útján az egyetemes közgyűlésnél mielőbb megteszi. A gazdag tárgysorozatból még kiemeljük a következő pontokat: Az értekezlet örömmel csatlakozik a mult évi aug. havában tartott gyűlés alkalmával e célra kiküldött bizottság azon javaslatához, hogy a kerületi tanintézetek tanárai a nyári szünidőben külföldi tanulmányutakat rendezzenek ; a bizottság által előterjesztett utitervezetet az egyes tanári testületeket utalja tárgyalás végett. — A középiskolák kormányzására vonatkozó szabályrendeleti javaslatok kidolgozásánál az egyöntetűséget mondja ki kívánatosnak mindazon kérdéseknél, melyek az egyes intézetek specialis helyi sajátságait és érdekeit nem érintik. — Az ág. hitv. ev. egyetemes egyház tankönyvbirálatának kérdése levétetett a napirendről, úgy szintén előadó kérelmére a supplikatió rendezése is mint teljesen megoldhatatlan probléma. — Élénk vitát provokált Frenyó Lajos eperjesi főgimn. vallástanár, előadása vallástanitásunk tantervéről, mely ellen jelen szervezetében,