Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Sopron

ez a klerikális lárma vége I*) — De Hoensbroseh gróf, az exjezsuita iró esete is igen érdekes és fe­lette jellemző. „A cél szentesíti az eszközöket'' c. hírhedt jezsuita morális tantételről van szó, a me­lyet a jezsuiták, legújabban Dansbach káplán és ba­jor képviselő személyében következetesen tagad­nak. A jezsuita morál körében telette tájékozott nemes gróf 2000 márkát tett le a trieri bíróság előtt fogadásul a tétel beigazolására, illetve Dansbach káplán annak megcáfolására. Utóbbi folyton halo­gatja a terminust, mert hát vesztesnek tudja ma­gát a~ 2 ezer márka megfizetésében. Utóbb is má­jus 31-ikét, majd később 1906. február 16-át aján­lotta. Az eset kinos feltűnést, söt érthető kíváncsi­ságot keltett mindenfelé. Kibújni alóla vagy adgrae­cas calendas elhalasztani aligha lehet. Hoensbroech gróf nem az a férfi, a ki meghátrálna. Egykori je­zsuita társait nagyon is ismeri, de nagyon tájéko­zott azok irodalmának legapróbb részleteiben is. Kíváncsian várjuk mi is a további fejleményeket. s-\ás\-m cin ing en i tarto mányegyház köréből. Tartományi zsinatát november 9—17. napjain tar­totta. Azon a segédielkészek javadalmazását az el­ső lelkészi vizsga után 1000 márkáról 1200-ra, s a második után 1200-ról 1400 márkára emelte. Lel­készeinek száma 133;21 lelkészi állást a szomszé­dos lelkészek láttak el. A tanítók által végzett is­tentiszteietek diját 225 márkáról 300-ra emelte. Egyházi építkezésekre a tartománygyűlés 50 ezer, s egyébb segélyekre u. m. a papi javadalmazások s a nyugdijak emelésére 161250 márkát szavazott meg. A tartományegyházi zsinat behatóan foglalko­zott továbbá a német ev. tartományegyházak szo­rosabb tömörülésének a kérdésével, mely Rómával szemben oly égetővé vált a német egységes prot. birodalomban. Hiszen kevésbé hittani, mint inkább szervezeti és egyházpolitikai kérdések választják el az egyes német ev. tartományegyházakat egy­mástól. A lelkészegylet is dicséretes munkásságot fejt ki. A zsinat több üdvös gyakorlati egyházi kér­dést is megoldott. A tartományi zsinat s az egy­házkormányzat közötti viszony még mindég meg­oldásra vár. A szász-meiningeni ev. egyház meg­tette legutóbbi zsinatán e tekintetben a kezdemé­nyező lépéseket. A tartományegyház belső egyházi és iskolai élete minden tekintetben biztató. A theol. kérdések eltérő felfogása többé nem emelhet vá­lasztó falakat. Mert hát vallás és egyház s vallás és theologia még nem azonosítható. Els\ás\-Loth a ringiából. Ma már a klerikálisok is sociális hatalommá szervezkednek. Kctteler püs­pök elsőnek vette észre, hogy a pápás egyháznak *) Jegyzet. F. é. 9-ik számunkban „Külföld" rovatunkban már megemlékeztünk erről az esetről — ellenkező értelem­ben. — A klerikális külföldi sajtó már hónapokkal ezelőtt kol­portálta ezt a hirt és természetesen tőkét kovácsolt belőle a maga javára. Akkor is hamisnak bizonyult a hir. Most újból felszinre hozták — a múltkorinál nagyobb lármával. Minden valószinüséggel most is téves lesz a hiresztelés. Teljes bizo­nyosság kedveért utána járunk. is állást kell foglalnia a sociális kérdéssel szemben. Pedig Uhlhorn, Natliusius és más prot. sociális irók. szerint a pápás egyház vajmi kevéssel járul a so­ciális kérdés megoldásához. Újabban azt olvassuk, hogy Strassburgban az egész Elzászra kiterjedőleg az általános nőegylettel szemben egy tisztán kath. nőegylet keletkezett, s létesítését azzal indokolta, hogy ,,az általános német nőegylet körében nem méltányolják eléggé a vallásnak közösségi, állami és társádalomalkotó jellegét." A női nemnek — úgy olvassuk tovább — legyen olyan szellemi köz­pontja és tárháza, a melynek fegyvereivel siker­rel győzhesse le mindenkoron az egyházat és an­nak szent hitét érintő támadásokat.'* íme a nők a klerikalismus szolgálatában Németországban ! Mi több. azt olvassuk, hogy Strassburgban egy pápás leány-egyjet is van alakulóban, sőt a klerikális gaz­dasági szövetkezetek is kezdik hazánk mintájára behálózni a német vidékeket. E klerikális egyesü­letek és szövetkezetek az ultramontanismus való­ságos melegágyai, s nálunk is a kath. legény- és nőegyletek s olvasó körök szítják a türelmetlen felekezetieskedés tüzét a városok és falvak vegyes vallású lakossága között. Mecklenburg-Schwerin köréből. A mecklénburgi ev. tartományegyház belniissziói egyesületének mult évi jelenteséből az Alig. Ev. Luth. K. Ztg. közlései nyomán ide ig tatjuk a következő lélekemelő ada­tokat: Tagjainak száma 204-ről 338-ra emelkedett. Tagsági dijakból és kollektákból befolyt 1511, a tartománygyülés rendkívüli adományából 3000 s ajándékokból 7017 márka. A kiadás volt 6519 már­ka. Közelebbi szeretetmunkásságának a tárgya a tengerészeti misszió, a brémai gestemündei tenge­részeti otthon fölsegélyezése, az elesett nők meg­mentése és gondozása, a nyomorék férfiak ^ügyei­nek felkarolása és az epileptikusok ápolása. A nyo­morék férfiak otthonának felépítésére a házi kollekta gyűjtése 26500 koronát eredményezett. Két röpira­ta, a melynek egyike „a konfirmándusok szüleihez" szólt s másika „a ker. hűséget" fejtegeti közel 6000 példányban kelt el. Különösen az előző felhívja a szülőket konfirmáns gyermekeik gondozásának ko­moly feladataira és nehézségeire. A tartomány­gyűlés már ez idén harmadszor 5 évre kiterjedő­leg népkönyvtárak létesítésére 3000 márkát szava­zott meg. Örömmel értesülünk a mecklenburgi belmissziói egyesület e buzgó munkásságáról, any­nyival is inkább, mivel úgy tudjuk, hogy Mecklen­burgban a rideg lutheri orthodoxia épen nem áll arányban a fejletlen erköcsi közállapotokkal. A bűn­ügyi statisztika épen nem hízelgő adatokat mutat az orthodoxia vallásos-erkölcsi hatásáról a népélet­ben. Svájc egyhá\i és iskolai életéből. Svájc egyházi köreiben erősen és sűrűn hangoztatják legújabban az állam és az egyház merev elválasztásának azt a tanát és elméletét, a mely Franciaország nagy

Next

/
Thumbnails
Contents